2017. 08. 18. péntek
Ilona
: 304 Ft   : 259 Ft Benzin: 325 Ft/l   Dízel: 323 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A terrorizmus pszichológiája

2017-02-13 14:04:45

Kiből lesz terrorista? Mi indít el egy embert arra, hogy terrorcselekményt hajtson végre? Hogyan lehet segíteni feldolgozni a terrortámadás traumáját a túlélőknek?

Bár az emberi elme szeretne minden kérdésre „egyenes” választ kapni, arra mégsem lehet egyértelmű „receptet” felállítani, hogy kiből lesz, és miért lesz valaki terrorista. A kiváltó okok és a magyarázatok rendkívül összetettek - mondja az MH Egészségügyi Központ Pszichológiai Osztály Mentálhigiénés Alosztályának vezetője. Györffy Ágnes százados hozzáteszi: mindez elsősorban a 21. századi világ bonyolult biztonságpolitikai helyzetének köszönhetően került előtérbe, hiszen maga a terrorizmus nem új keletű jelenség.

„Korábban, néhány évtizeddel ezelőtt a gerilla-harcmodor volt az, ami leginkább megfelelt a terrorizmus »kritériumainak«, mára viszont már főképp a vallási-politikai indíttatással végrehajtott, véres tetteket értjük e fogalom alatt. A terrorcselekményeket végrehajtó személyeknek általában az a céljuk, hogy a lehető legkisebb befektetéssel a legnagyobb hatást, azaz maximális pusztítást elérve sokkoljanak” - húzza alá a pszichológus, aki szerint a tettek hátterében általában ott van az az „eszme”, amelyért a terrorista hajlandó feláldozni saját életét is.

Györffy Ágnes szerint a vallási-politikai-eszmei háttér mellett egy terrorcselekmény indíttatása lehet az egyfajta beszűkült tudatállapot is, vagy az egyszerű, ám nagyon sokáig húzódó tehetetlenség-élmény. „Erre nagyon jó példa az alábbi eset: néhány évvel ezelőtt valaki felgyújtotta magát egy bank előtt, ezzel kívánta felhívni a figyelmét a saját rossz helyzetére. Bár ez az eset alapjába véve nem számít terrorcselekménynek, hanem inkább terror jellegűnek, számos esetben példa van arra is, hogy valaki hasonló indíttatásból - tehát azért, mert úgy gondolja, tette »nagyot fog szólni«, nagy visszhangja lesz - válik öngyilkos merénylővé és robbantja fel magát” - mondja a pszichológus.

A szakember hangsúlyozza: arra sem lehet egyértelmű választ adni, hogy milyen hosszú idő eredménye, mire valaki eljut a radikalizálódásig. „Az egész folyamat nagyon nehezen követhető nyomon. Mert ha valaki erősen vallásos, abból még nem következik, hogy elmozdítható a radikalizmus és ezt követően a terrorizmus irányába. Ugyanakkor olyan eset is lehetséges, hogy valaki az egyik pillanatról a másikra lesz fanatikus, például azért, mert »álmot látott«, ami elég gyakori magyarázat egy-egy cselekedetre” - mondja Györffy Ágnes, aki szerint „félreértésre okot adó általánosítás” azt hinni, hogy csak az iszlám vallás követőiből válhat terrorista. A radikalizálódás nem „vallás specifikus”, hiszen az elmúlt évek-évtizedek történeleméből számos olyan esetet ismerünk, amikor keresztény, zsidó vagy éppen hindu vallású emberek, csoportok követtek el különféle súlyos terrorcselekményeket.

 

A pszichológusok szerint a radikalizálódási folyamat azért is veszélyes, mert gyakran nem lehet nyomon követni. Sőt, magát a radikális eszméket valló, terrorcselekményre készülő embert is nagyon nehéz felismerni. Ezért is nagyon nehéz felkészülni egy-egy terrorista támadásra. Főleg a civilek vannak ilyen szempontból nagy veszélyben, mert egy adott helyzetben nem tudják kiszűrni a tömegből, hogy ki az aki „készül valamire”. Természetesen a terrorveszélyes országokban szolgáló katonák - például az afrikai államokban a békefenntartók, vagy éppen Afganisztánban a NATO-katonák - is komoly veszélyben vannak, de ők azok, akiket „pszichológusok segítségével valamilyen szinten fel lehet készíteni a terrorista gyanús személyek kiszűrésére.” „Persze a leghatékonyabban ez is csak akkor működik, ha ismerjük a megfigyelt embereket, mert akkor fel tudjuk fedezni azokat a jeleket, amelyek eltértnek a megszokott viselkedésüktől és egy adott helyzetben terrorcselekmény elkövetésére utalhatnak” - mondja Györffy Ágnes. A pszichológia, mint tudomány egyébként nemcsak a terrorizmus jelenségét vizsgálja, hanem a radikalizálódás folyamatát is. Több európai országban is elvégzett kutatások például kimutatták, hogy általában nem az első- és másodgenerációs bevándorlók indulnak el ebbe az irányba, hanem a harmadik generációsok, akiknél megjelenik egyfajta identitásválság és integrációs nehézség. És ezek az emberek ráadásul nem is a társadalom alsóbb rétegeiből kerülnek ki, hanem magas végzettséggel rendelkezők - foglalja össze a vizsgálatok eredményeit a százados.

 

Egy pszichológus azonban nemcsak a megelőzésben tud segíteni, hanem feladata lehet egy terrortámadás után, a túlélők lelki sérüléseinek gyógyításában is. „A helyszíni krízisintervenció mellett a szakemberek arra törekszenek, hogy segítsék a túlélőket »kijönni a helyzetből«, azaz, hogy lehetőség szerint ne maradjon olyan nyoma az emberek további életében az eseményeknek, amelyekkel ne tudnának együtt élni. Természetesen ez nem egy egyszerű feladat, már csak azért sem, mert gyakran évekkel az események után, késleltetetten jelentkeznek a negatív hatások. Ezért van szükség az úgynevezett hosszú távú utánkövetésre, aminek a segítségével valamilyen szinten oldható ez a trauma az egykori események túlélőiben” - mondja Györffy Ágnes, hozzátéve: ilyen esetekben a szakembereken mindig hatalmas a felelősség, mert el kell érniük, hogy ez a kialakult félelem ne erősödjön az idegenekkel szembeni ellenségességgé, amely további problémák forrása lehet.

 

Forrás: www.honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2017-08-10 09:53:24
Az MH Rekreációs Kiképzési és Konferencia Központ 2017. szeptember 09-én rendezi meg az I. Honvéd Teqball Kupát...
2017-08-07 12:37:07
Elvárom, hogy szakmailag magas szinten, egymást segítve, balesetmentesen hajtsák végre a feladataikat! Érkezzenek haza épségben! – köszönt el az MH KFOR (Kosovo Force) kontingens tizenhetedik és az MH IKBK (Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens) ötödik váltásának tagjaitól augusztus 4-én, Hódmezővásárhelyen dr. Böröndi Gábor dandártábornok.
2017-08-08 09:04:49
A KATONAI EMLÉKPARK PÁKOZD – NEMZETI EMLÉKHELY ötödik éve rendezi meg az Emlékparki Nyár programsorozatát. A júniustól augusztus 20-ig tartó programsorozat következő eseménye AUGUSZTUS 11-ÉN DÉLUTÁN KERÜL MEGRENDEZÉSRE.
2017-08-02 12:04:23
Számos katonai konvoj szelte át hazánkat az elmúlt hetekben. A különböző nemzetközi gyakorlatokon résztvevő külföldi katonák és felszereléseik biztonságos szállításáról a Magyar Honvédség szakemberei gondoskodtak.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 03., 12:20
Nagy hangsúlyt kell fektetni a toborzóirodákban nyújtott szolgáltatásokra, de a példamutató katona a legjobb toborzó.
2017. 03. 03., 12:17
2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé fejlesztik a Magyar Honvédséget.
2017. 01. 13., 16:44

Esküt tettek a határvadászok

Az illegális migráció növekedése miatt tavaly augusztusban határozott a kormány a Készenléti Rendőrség létszámának növeléséről. A határvadászok elsőként hivatásos állományba vett tagjai január 12-én, csütörtökön tették le az esküt.
2017. 01. 13., 16:40
Márciusban érkeznek meg Szolnokra azok a kiképző, felderítő és futárrepülőgépek, amelyeket a cseh Zlin Aircraft gyártócégtől vásároltak meg a Magyar Honvédségnek.

  JETfly Magazin

Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület augusztus 5-én Emlékhely avatót tartott Balatonalmádiban. A 70-es évek közepén két Mi-8-as és egy Kamov Ka-26-os típusú helikopter zuhant a Balatonba.

  Háború Művészete magazin

Az Oroszország Helikopterei Holding karöltve az IHSRC (Iran Helicopter Support Renewal Company) vállalattal megkezdte Iránban a Ka-226T típusú könnyű, többcélú helikopter extrém magas hőmérsékleti tesztjeit.