2017. 08. 19. szombat
Huba
: 304 Ft   : 259 Ft Benzin: 325 Ft/l   Dízel: 323 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Fónagy: a kormány rábólintott az állami vállalatok béremelési igényeire

2017-03-13 11:54:15

2017. március 9-én a LIGA Szakszervezetek és a FES közös konfereciáján jelentette be Fónagy János parlamenti államtitkár, hogy a kormány elfogadta 230 állami tulajdonú vállalat bérigényét, és biztosítja a keretet a bérfejlesztésekre.

 

Az államtitkár megköszönte a LIGA Szakszervezetek és a hozzá tartozó szakszervezeteknek is, hogy a hároméves bérmegállapodásról szóló javaslataikat, "bérigényeiket a magyar gazdaság szükségleteire tekintettel és a költségvetés teljesítőképessége figyelembevételével fogalmazták meg". 


Ezt követően Dr. Kártyás Gábor, munkajogász előadása következett Bérkaleidoszkóp: A különféle foglalkoztatási jogviszonyok a közszférában és az állami vállatoknál címmel, majd Dr. Lakatos Judit, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai főtanácsadója Az állami foglalkoztatottak létszáma és bérezése című előadását hallgathatta meg a konferencia mintegy 70 résztvevője. köztük a Honvédszakszervezet tisztségviselői is.

A szünet után Dr. Fónagy János parlamenti államtitkár előadásában visszatekintett a 2016. végi megállapodásra, amikoris több hetes tárgyalás után a versenyszféra érdekképviseleti szervezetei megállapodtak, és amely megállapodás következtében január elsejével 127 500 forint lett a minimálbér, a szakmunkás bérminimum pedig 161 ezer forintra emelkedett, továbbá a munkabérekre eső járulék 5 százalékkal csökkent. Elmondta, a kötelezően végrehajtott béremelések miatt Magyarországon már nem a munkanélküliség a probléma, hanem a munkaerőhiány. Ez különösen nyomasztó azoknál a közszolgáltató vállalatoknál, tette hozzá az előadó, amelyek állami, kötelező feladatokat látnak el.

Fónagy János felidézte, hogy 2017. január közepére-végére összeállt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által összeállított, egyébként a LIGA vezetőivel is konzultált anyag, amely szerint a Nemzeti Fejlesztési minisztérium és a Nemzeti Vagyonkezelő irányítása alatt lévő 240 vállalatnál, 140 ezer munkavállaló számára, 3 éves bérmegállapodás születhet, amely megállapodás 3 év alatt átlagosan 30 százalékos béremelést tesz lehetővé.

A 30 százalékos emelést a legtöbb vállalat úgy ütemezi, hogy 2017-re 13 százalék, 2018-ra 12 százalék, 2019-re 5 százalék lesz az átlagos béremelés mértéke. Fónagy hangsúlyozta, a javaslat úgy született meg, hogy a vállalatok felmérték az igényeket, és javaslatot tettek a béremelés mértékére, a kormány pedig nem élt tulajdonosi jogával, és elfogadta a vállalati felvetéseket. Így 230 állami vállalatnál 143 ezer munkavállaló bére emelkedik, amire az emelés első évében, amely intézkedésre 2017-ben 44 milliárd forint plusz forrást fordít az állam, 2018-ra 45 milliárdot, 2019-re pedig előreláthatóan 19 milliárdot.

Fónagy reményét fejezte ki, hogy a bérintézkedések hatására javulni fog a munkaerőhelyzet, és hozzátette, az önkormányzati vállalatoknál még „menet közben van a béremelés”. Arra a kérdésre, hogy például a BKV esetében a kormány segítséget nyújt-e a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy a helyi közlekedési vállalat bérigényeit biztosíthassa, azt felelte, a tavalyi évben a kormány már megsegítette az önkormányzatot a 4 HÉV átvételével, illetve az agglomeráció 57 autóbuszjáratának üzemeltetésének vállalásával, így a kormány „a főváros közlekedési kondícióját már 12 milliárddal javította”.

Ezt követően Dr. Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár A béremelések megvalósulása a közszférában és az állami vállalatoknál című előadásában elmondta, reméli, hogy egy - másfél hónap múlva már pozitív válaszokat adhat a bérekkel kapcsolatos kérdésekre. A minisztériumok egyelőre vizsgálják a bérhelyzetet, jelenleg erről az önkormányzatoknál és az önkormányzati tulajdonú állami vállalatoknál felmérés készül.

Kérdésre válaszolva elmondta, a közalkalmazotti bértáblával kapcsolatban két kormányzati koncepció látszik, az egyik, hogy a kormány leszámol a kiüresedett bértáblával, és azokon a közalkalmazotti területeken, ahol hiányzik a közalkalmazotti életpálya, kialakítja azt. A másik megoldás, hogy a bértáblát átstrukturálja, mert a korábbi 700 ezer érintett már nincs a hatálya alatt. Véleménye szerint a béremelésekből nagyjából azok a munkavállalók maradtak ki, akik olyan végzettséggel rendelkeznek, amely munkaerőpiacon is hasznosítható, ezért az ő bérezésüket a versenyszférában alkalmazott logika alapján látja besorolhatónak, de valamilyen pótlékrendszer bevezetésére is lehetőséget lát.


Az előadó felhívta arra is a figyelmet, hogy az értékelések utáni esetleges újabb életpályák megalkotása mellett – mivel „tökéleteset alkotni ember nem tud” – a jelenlegi életpálya-jogszabályokat is felül kell vizsgálni, és az ágazatok különböző specifikumait megtartva, egymáshoz kell igazítani őket.
A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a közszférában dolgozók reálbére az életpályamodellek bevezetése következtében jelentősen emelkedett, így, mára pedig a közszférában tapasztalható béremelés megközelíti a versenyszféra béremelésének az átlagát.


A délután folyamán Horváth Lajos szakértő vezetésével panelvitára került sor.
„Az állomány egyharmada nem kapott életpályát, pedig az mindenkire kell, hogy vonatkozzon” – kezdte az esettanulmányok sorát Pongó Géza a Független Rendőr Szakszervezet elnöke. Elmondta, a rendvédelmi területen nemcsak, hogy hivatásosok, közalkalmazottak, kormánytisztviselők és Munka Törvénykönyve alá tartozó munkavállalók, de közhasznú munkások is dolgoznak, mégpedig nem kevesen. A 3000 közhasznú munkás a legrosszabb helyzetben van, és nem csak sepregetnek, hanem szakfeladatokat is ellátnak. Elmondta, a dolgozók nagy része viszonylag nagy bérfejlesztést kapott, ami sajnos nagy bérfeszültséget generált a szervezetben. Hozzátette, a garantált bérminimumra és a minimálbérre való ráállás is nagy probléma, de a szakszervezet prioritása, hogy azokat képviselje első sorban, akik nem kaptak semmilyen emelést 2017-ben. Igaz ugyan, hogy sokszor az alapbér jelentősen magasabb, mint korábban, de a pótlékok nagy részét eltörölték, és óriási mértékben nőtt a munkateher.


Ezt követően dr. Tősér Helga személyügyi és humánstratégiai osztályvezető és Jáger István, a LIGA ágazati szövetség elnöke részletezte a BKV bérpolitikáját. Tősér Helga munkáltatói képviselő elmondta, a szakmunkásállomány utánpótlása egyre nehezebb. A versenyszférában a konkurenciánál nagy az elszívó erő, de a béremelések után már az állami szféra is elszívó erőt fejt ki! Korábban több száz fő jelentkezett, most sok a lemorzsolódás, és a követelmények is egyre nagyobbak. Néhány szakmában nagy a hiány, a mérnököknek például nem tud a cég versenyképes jövedelmet biztosítani. Több programot dolgoztak ki, hogy megtartsák, vagy pótolják a munkaerőt. A hiányszakmákban erőteljes bérfejlesztésre lenne szükség, azonban a belső források kimerültek, és nem látszik, honnan tudnák előteremteni a forrást. Jáger István részletezte, milyen tényezők vezettek odáig, hogy a BKV dolgozóinak jövedelmi viszonyai az elmúlt évek során jelentősen rosszabbodtak. Ebben a Munka törvénykönyvétől kezdve a vállalati juttatási csomagok szűkülése, és a BKV finanszírozási nehézségei is jelentős szerepet játszottak. Elmondta, a valaha jó kereseti lehetőséggel kecsegtető vállalatnál 2017-ben csak a kötelező minimálbér-emelés több mint száz dolgozót érintett.


Buzásné Putz Erzsébet, az MTSZSZ elnöke, a LIGA Szakszervezetek társelnöke a MÁV bérmegállapodásáról adott elő. Elmondta, az a furcsa helyzet állt elő a MÁV-nál, hogy bár az államtitkár által hivatkozott kormányhatározat megérkezett, a végrehajtásához szükséges forrás nem. Ezt követően a menedzsmenttel kötött 3 éves bérmegállapodás tárgyalásait részletezte, hogy összességében 30, évekre lebontva 13-12-5 százalékos béremelésről sikerült megállapodást tető alá hozni.


Hozzátette, a minimálbér emelése is érinti a vasúttársaságot, erre a célra 3 százalékot elkülönítettek, de az igazi probléma az emelés következtében kialakult bérfeszültség. Ezért jelenleg minden szervezhet a bérfejlesztés megvalósulására vár. Hozzátette, a bérrendezés célja, hogy megállítsa a fluktuációt, és a vállalat a jövőben olyan intézkedéseket hozhasson, ami a létszámhiányt pótolni tudja. A bérmegállapodás így tulajdonképpen együttműködési megállapodás, olyan intézkedésekről, amelyek a továbbiakban is a munkavállalók megtartását biztosítják. Buzásné kitért arra is, hogy a jövőben a technikai fejlődés fel fog gyorsulni, így ehhez alkalmas munkaerőt kell képezni és alkalmazni.


Fürjes József a VKDSZ elnöke illetve Kurdi Viktor Maviz elnök a vízi közmű ágazatban szükséges béremelések témájáról adtak elő. Kurdi Viktor elmondta, a munkáltatók egyre nagyobb elszívó hatást érzékelnek vízmű és vízmű között is, de a legjobban képzett munkavállalók, vízszerelők, csőszerelők, lakatosok, a versenyszférába vándorolnak. Úgy fogalmazott: „és az utánpótlás oldalon elfogytak a jelentkezők.” Elmondta, a szervezeti kultúra erősítése, új belépők és olyan programok kellenének, amelyek értéke nem pénzben kifejezhető. Az ágazat helyzete ma borús, az ágazat gazdasági présbe került. A lakosság nem érzékeli, hogy nagy a baj, de a MaVíz elnök szerint nem lehet kijelenteni, hogy nem lesznek zavarok az ellátásban. Hozzátette, a bérek és a finanszírozás tisztázása ahhoz szükséges, hogy az itt dolgozók a hivatásunkat megfelelő körülmények között tudják végezni.

Fürjes József továbbfűzte a MaVíz-es kollégája gondolatmenetét. Elmondta, az ágazatban a bér és a foglalkoztatás központi kérdés lett. A munkavállalók örülnek, hogy 6 év után bérfelzárkóztatásra kerül sor, mert ez kiszámíthatóvá teszi a működést. Kitért a sok aránytalan adóteher említésére, és arra az anomáliára, hogy az önkormányzati munkavállalókkal szemben az államiak előnyben részesülnek. Emlékeztetett arra, Lázár János korábban kijelentette, hogy forráshiány esetén az önkormányzatok is forrás-kiegészítésben részesülhetnek. Az ágazati bérek szintjére példa, hogy az állami társaságok esetében 2964 ember érint a minimálbérre való átállás! A most beharangozott emeléssel együtt, ha kilencéves távlatban gondolkodunk, akkor a jelenlegi intézkedés nem több, mint évi 3 százalékos bérfejlesztések sorozata!

Fürjes a vállalatoknál tervbe vett kiszervezéseket rossz megoldásnak tartja, mint mondta, nem lesz olcsóbb így a működés, de a szakszervezet mindent meg fog tenni, hogy legalább azok az emberek megmaradjanak, akik korábban az adott feladatot elvégezték. Aláhúzta, az ivóvíz olyan alapellátás, amely biztosításában az államnak kulcsszerepe van, de az ágazatban dolgozók nem érzik, hogy az állam ezt felvállalná, mivel az átlagkereseti mutatók magasan a nemzetgazdasági átlag alatti értékeket mutatnak.


Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, véleménye szerint az önkormányzatok az állam részei, így az államnak felelőssége van az önkormányzati fenntartású intézmények felé. Ezt követően értékelte a bevezetett pedagógus életpályamodellt, és felhívta arra a figyelmet, hogy a közvélemény mindebből csak a sikerkommunikációt érzékeli. A több lépcsős béremelés mellé rendkívül megemelt munkateher járul. Az életpályamodellből kimaradtak az érdemi munkát végző munkavállalók, akik nélkül az óvoda, általános iskola nem működne, a hivatalos szóhasználattal a „nevelési oktatási közvetlenül segítők”. Ők az idén 7 százalékos mindenkinek járó béremelést, és 3 százalék adható juttatást kaptak. Másrészt a pedagógus munka borzasztóan leterhelt lett. A pedagógus nem csak az órák alatt dolgozik: 2010-ben az akkori oktatási minisztérium, PDSZ és a TÁRKI reprezentatív felmérést végzett és kimutatta, az akkori 22 kötelező óra helyett heti átlag 51 órát dolgoznak a kollégák! És 2013-tól a kötelező óraszámokat is megemelték.
2013-ban a nagy összegű béremelés helyett az életpályában meghatározott fizetés 60 százalékára állt rá a rendszer. A pedagógusok 10 százalékonként, 4 évre elosztva kapják meg az ígért összeget, a legutolsó emelés 2017. szeptember 1-ején várható, ez átlagosan 3,5 százalékos béremelést jelent majd.

Ne felejtsük el, mutatott rá Mendrey, hogy összességében, 2010-2016 között 2,7 százalékkal nőttek a pedagógusbérek! Továbbá, korábban a szakszervezetek azt az ígéretet kapták, hogy az életpályában biztosított bérszínvonal tartós lesz, és az összeget a minimálbér százalékában határozták meg, de 2015-től már a kormány kivette a törvényből ezt az automatizmust. Az életpálya továbbá jelentős merevséget visz a rendszerbe: A pályakezdők 2 éven belül gyakornokként vannak nyilvántartva, ezt követően vizsgázniuk kell, és ha ez nem sikerül, akkor el kell hagyniuk a pályát. Ezt követően 7 éven belül kötelező egy újabb minősítés, viszont a további minősítési átsorolás attól függ, hogy a tárca milyen keretet hagy jóvá arra az évre. Például 2017-ben összesen 500 fő próbálkozhatott a pedagógus III. fokozat megszerzésével.

A rendezvény végén Horváth Lajos összefoglalta az ágazati bérhelyzetek sajátosságait és lezárta a konferenciát.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2017-08-10 09:53:24
Az MH Rekreációs Kiképzési és Konferencia Központ 2017. szeptember 09-én rendezi meg az I. Honvéd Teqball Kupát...
2017-08-07 12:37:07
Elvárom, hogy szakmailag magas szinten, egymást segítve, balesetmentesen hajtsák végre a feladataikat! Érkezzenek haza épségben! – köszönt el az MH KFOR (Kosovo Force) kontingens tizenhetedik és az MH IKBK (Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens) ötödik váltásának tagjaitól augusztus 4-én, Hódmezővásárhelyen dr. Böröndi Gábor dandártábornok.
2017-08-08 09:04:49
A KATONAI EMLÉKPARK PÁKOZD – NEMZETI EMLÉKHELY ötödik éve rendezi meg az Emlékparki Nyár programsorozatát. A júniustól augusztus 20-ig tartó programsorozat következő eseménye AUGUSZTUS 11-ÉN DÉLUTÁN KERÜL MEGRENDEZÉSRE.
2017-08-02 12:04:23
Számos katonai konvoj szelte át hazánkat az elmúlt hetekben. A különböző nemzetközi gyakorlatokon résztvevő külföldi katonák és felszereléseik biztonságos szállításáról a Magyar Honvédség szakemberei gondoskodtak.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 03., 12:20
Nagy hangsúlyt kell fektetni a toborzóirodákban nyújtott szolgáltatásokra, de a példamutató katona a legjobb toborzó.
2017. 03. 03., 12:17
2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé fejlesztik a Magyar Honvédséget.
2017. 01. 13., 16:44

Esküt tettek a határvadászok

Az illegális migráció növekedése miatt tavaly augusztusban határozott a kormány a Készenléti Rendőrség létszámának növeléséről. A határvadászok elsőként hivatásos állományba vett tagjai január 12-én, csütörtökön tették le az esküt.
2017. 01. 13., 16:40
Márciusban érkeznek meg Szolnokra azok a kiképző, felderítő és futárrepülőgépek, amelyeket a cseh Zlin Aircraft gyártócégtől vásároltak meg a Magyar Honvédségnek.

  JETfly Magazin

Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület augusztus 5-én Emlékhely avatót tartott Balatonalmádiban. A 70-es évek közepén két Mi-8-as és egy Kamov Ka-26-os típusú helikopter zuhant a Balatonba.

  Háború Művészete magazin

Az Oroszország Helikopterei Holding karöltve az IHSRC (Iran Helicopter Support Renewal Company) vállalattal megkezdte Iránban a Ka-226T típusú könnyű, többcélú helikopter extrém magas hőmérsékleti tesztjeit.