Tájékoztató
az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti jogérvényesítés módjáról a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban
1. Milyen eljárást és milyen határidőn belül indíthat a jogorvoslatot kereső személy?
A szolgálati nyugdíjra jogosultak (vagyis ellátásban már részesülők) az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt indíthatnak eljárást a Magyar Köztársasággal szemben.
Az eljárás megindításának általános határideje a jogsértéssel szembeni utolsó hazai jogorvoslat kimerítésétől számított hat hónap, azonban jelen esetben hatékony hazai jogorvoslat nem érhető el, mivel a jogsértés jogszabályon alapszik.
Mivel a jogsértés ugyanakkor folyamatos, a jogérvényesítésre nyitva álló határidő folyamatosan nyitva áll, ameddig a diszkriminatív helyzet meg nem szűnik.
A kérelem benyújtását tehát jelen esetben – közös álláspontunk szerint is - nem kell megelőznie semmilyen haza jogorvoslati eljárásnak.
2. Milyen költségei vannak az eljárásnak?
· az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti igényérvényesítésnek nincsen illetéke vagy egyéb eljárási költsége (leszámítva a kérelem és egyéb iratok postai megküldésének költségét),
· az eljárás első szakaszában az ügyvédi képviselet sem kötelező, így ügyvédi költség az eljárás megindításakor csak akkor merül fel, ha a kérelmező ügyvéd közreműködését veszi igénybe.
· ügyvédi képviselet az eljárásban onnantól kötelező, hogy a EJE Bírósága a kérelmező panaszát megküldi észrevételezésre a magyar kormánynak (ez az eddigi gyakorlat alapján kb. fél-másfél évvel a kérelem benyújtását követően várható)
· ettől a ponttól kezdve az eljárás angol vagy francia nyelven folyik.
3. Mi lehet egy esetleges, a Magyar Köztársaságot elmarasztaló döntés következménye?
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nincs olyan hatásköre, mint az Alkotmánybíróságnak, vagyis a majdani szabályozást – ha megszületik - nem semmisítheti meg.
Döntésével a Bíróság megállapíthatja azt, hogy a Magyar Köztársaság megsértette a kérelmező Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított valamely jogát, és a jogsértés miatt igazságos elégtételnek nevezett kártérítést ítélhet meg a kérelmezőnek. A kártérítés alapvetően a tulajdonjog egyezménysértő korlátozásával okozott kár megtérítését jelentheti.
Az is megtörténhet, hogy egy speciális eljárásban (úgynevezett „pilot-procedure”) a Bíróság arra kötelezi a Magyar Köztársaságot, hogy olyan tartalmú egyezséget kössön az első panaszok egyikét benyújtó személlyel, amelyben egyúttal azt is vállalja, hogy a többi, hasonló helyzetben lévő kérelmezővel szemben is megszünteti a diszkriminatív helyzetet. Ebben az esetben a Bíróság figyelemmel kíséri, hogy a magyar állam az egyezségben vállalt kötelezettségét valóban teljesíti-e az adott kérelmező és a hasonló helyzetben lévő személyek tekintetében is.
|
