Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogásza a törvénymódosítás kapcsán kifejtette, hogy a szolgálati nyugdíj (pl. tűzoltók, rendőrök, katonák, börtönőrök nyugdíja) nem állami könyöradomány vagy szociális segély, hanem négy évtizede hatályban lévő törvényi szabályozás alapján szerzett jog, melyet jogállamban visszamenőleg nem lehet megvonni. A parlament által elfogadott törvénymódosítás sérti a jogállamiságot, a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát, ezért a Helsinki Bizottság és a több tízezer egyenruhást tömörítő hat hivatásos szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.
A nyugdíjmegvonás a fentieken kívül ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával is, ezért várhatóan több ezren fordulnak jogorvoslatért a strasbourgi bírósághoz.
A Helsinki Bizottság szerint a szolgálati nyugdíj megvonása diszkriminatív módon kívánja a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosítani, a több millió nyugdíjas közül a törvény kifejezetten a 42 ezer szolgálati nyugdíjast érinti hátrányosan. A módosítás szerzett jogot is sért, mert a szolgálati idővel és a törvény által előírt járulékfizetéssel kiérdemelt nyugdíjat szolgálati járandósággá, egyfajta szociális ellátássá fokozza le, mely a nyugdíjjal ellentétben könnyebben megvonható és annak összege bármikor lecsökkenthető. A szolgálati nyugdíj kedvezményes feltételei emellett sok esetben indokoltak is, hiszen a hivatásosok – mindenki mással ellentétben – feladataikat életük és testi épségük veszélyeztetése árán is kötelesek ellátni, szolgálaton kívül is kifogástalan életvitelt kell tanúsítaniuk, és bele kell egyezniük, hogy bármikor ellenőrizhetik szolgálaton kívüli magatartásukat, valamint családtagjaikat is.
A szolgálati nyugdíj megvonását a kormányzat a nyugdíjrendszer egyensúlyának megteremtésével indokolja, mely elfogadható közérdek, azonban az alapjogok korlátozása nélkül is megvalósítható. Erre vonatkozóan a Helsinki Bizottság szakértői tanulmányt is csatol beadványához.
A kormány indoklása szerint a kedvezményes rendszer felszámolása jelentős megtakarítást is jelent, azonban az előterjesztésből megismerhető számítások szerint a szolgálati nyugdíjak csökkentése jövőre mindössze három ezrelékkel mérsékli majd a nyugdíjkassza kiadását, összességében pedig a költségvetés egyensúlyát ronthatja is.
Mi nyugállományú katonák bizonyosak vagyunk abban, hogy jogállamban nem
lehet a jogtalanság, a diszkrimináció a nyugdíjrendszer, a költségvetés egyensúlya megteremtésének útja. Amíg szolgáltunk, erőnk és legjobb tudásunk szerint tettük,
a mérleg serpenyőjébe vetve egészségünket, s ha kellett, életünket is. A másik serpenyőben a haza, a társadalom megbecsülése tartotta az egyensúlyt. Most, utólag, szolgálati nyugdíjunk elvételével leértékelik egész helytállásunkat. Közös fellépésünk célja, hogy helyreállítsuk szolgálatunk megbecsülését, megvédjük családunkat, megélhetésünket, a haza szolgálatával kiérdemelt törvényes nyugellátásunkat.
További információ:
Dr. Bárdos Judit főtitkár (Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete) +36 20/ 9562-734
Kucsera Miklós főtitkár (Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövegsége) +36 70/339-2334
Szekeres István kuratórium elnök (Katonákért Alapítvány, Honvédszakszervezet) +3670/376-6880
Holecz Gábor elnök (Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete) +36 70/335-2396
Lokár Gábor, jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet) +36 30/500-2720
Gápel István, jogi ügyvivő (Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete) +36 70/340-7627 |
