Miközben a lízingszerződésnek a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényben (Ptk.) nincsenek meg a külön polgári jogi szabályai, számos jogszabály érinti ezt az ügylet-fajtát.
Jogi szabályozásunk a lízingszerződés két típusát különbözteti meg. Egyik (és egyben jelentősebb) fajtája a pénzügyi lízing, amely a II. világháborút követően az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg először, a nagyberuházások tőkeszükségletének biztosítása érdekében.
A lízingbe adó ebben az esetben csak a vonatkozó törvényben meghatározott hitelintézet vagy szakosodott lízingtársaság lehet! Az ingatlan tulajdonjogát - a lízingbe vevő megbízása alapján – abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő használatába adja, egy határozott idejű (legalább egy év időtartamra szóló!) írásbeliséghez kötött szerződés keretében. A lízingbe adó és a lízingbe vevő között ezáltal egyfajta hitelezési jogviszony jön létre, hiszen a lízingbe adó tulajdonképpen az ingatlan megszerzéséhez nyújt anyagi fedezetet. A lízingbe vevő jogosulttá válik az ingatlan használatára, birtoklására, hasznainak szedésére (pl. albérletbe adható) a szerződésben meghatározott mértékű és ütemezésű díj fizetése ellenében. A díj tartalmazza az ingatlan megelőlegezett vételárát, a lízingkulccsal (lízingszorzóval) megnövelt értéken. A szerződés megkötésével, a használatba adás időpontjától a lízingbe vevő viseli:
1., a kárveszély átszállásból származó kockázatot, annak ellenére, hogy nem tulajdonos (hiszen a tulajdonjog fenntartása a lízingbe adó részéről csupán egyfajta biztosítékot jelent);
Így kénytelen viselni mindazt a kárt, amelynek megtérítésére a polgári jog szabályai alapján nem lehet kötelezni senkit sem (pl. villámcsapás). A későbbi komoly anyagi veszteségek elkerülése érdekében (pl. az ingatlan elpusztulása vagy jelentős értékcsökkenése) ezért általában a lízingszerződéshez biztosítási szerződés is kapcsolódik.
2., a közvetlen terheket (ideértve az ingatlan fenntartási költségeit is).
Mindezek fejében a lízingbe vevő jogosultságot szerez arra, hogy a futamidő, azaz a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a teljes tőke-és kamattörlesztő rész, valamint a szerződésben meghatározott maradványérték kiegyenlítése esetén az ingatlanon tulajdonjogot szerezzen, vagy tulajdonosként más személyt nevezzen meg.
A futamidő alatt is megszerezhető a tulajdonjog, amennyiben a teljes lízingdíj kiegyenlítésre kerül.
A lízingbe adó átruházza az ingatlan adásvételi szerződéséből eredő jogait is a lízingbe vevőre, ezáltal engedményezve részére a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésének a lehetőségét is (pl. szavatossági jog). A lízingszerződés felmondására bármelyik fél részéről a határozott idő letelte előtt csak kivételesen, súlyos szerződésszegés esetén kerülhet sor. A szerződések általában ezeket külön is nevesítik. Sajnálatosan a leggyakoribb rendkívüli felmondási ok a lízingbe adó részéről akkor következik be, amikor a lízingbe vevő elmarad a lízingdíjak megfizetésével. A súlyos szerződésszegés következményeként a lízingbe adó:
- a jövőben esedékessé váló részleteket lejárttá teheti, azaz a hátralékos teljes lízingdíjat egy összegben követelheti, lemondva ezzel az ingatlan tulajdonjogáról vagy
- elállhat a szerződéstől, ezt követően ismét birtokba veheti az ingatlant és olyan mértékű kártérítést követelhet, amely olyan helyzetet teremt mintha a lízingbe vevő szerződésszerűen teljesített volna. Mindezek alkalmazását megelőzően a lízingbe adó – a mulasztás pótlására lehetőséget biztosító ésszerű határidő kitűzésével – fel kell, hogy szólítsa írásban a lízingbe vevőt.
II. Fenti konstrukció igénybevétele több szempontból is előnyt jelenthet az állomány tagja részére. Egyrészt, tekintettel arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát a szerződéskötéskor nem szerzi meg, nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie, másrészt lehetősége nyílik arra, hogy a lakáscélú támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról is szóló 63/1995. (HK 33.) HM utasítás (Ut.) 2007. február 01-jétől hatályba lépett módosítása alapján albérleti díj hozzájárulásban részesüljön –mely alatt a lízingdíjat is érteni kell! - a 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletben (R.) meghatározott feltételek fennállása esetén. Nem tartozik bele azonban a lízingdíj címén folyósított albérleti díj összegébe az előtörlesztési céllal fizetett összeg, valamint a lízingszerződés megkötésének előfeltételeként meghatározott pénzösszeg.
Albérleti díj hozzájárulásra jogosult a hivatásos állomány tagja, valamint az öt év szolgálatot már letöltött és legalább tíz év szolgálatot vállalt szerződéses tiszt és tiszthelyettes. A szerződéses tisztesi állomány ezen támogatási formára nem jogosult. A hozzájárulás a szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben lévő albérlet (lízingelt ingatlan) esetén, kérelemre folyósítható.
Vonzáskörzetnek kell tekinteni a R. alapján:
„a) a lakásellátási körzetben lévő településeket, továbbá
b) azokat a településeket, amelyek a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott úton mért 40 km-es távolságon belül vannak, vagy
c) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel - a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint - legfeljebb egy óra alatt megközelíthető.”
Az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelem elbírálásról, valamint a R.–ben meghatározott mértékű díj fizetéséről az állományilletékes parancsnok dönt.
A Honvédszakszervezet annak érdekében, hogy tagjaink minél szélesebb körben vehessék igénybe az ingatlan-lízing keretében a lakhatási támogatási formák kibővített körét, az OTP Lakáslízing Zrt.-vel, valamint a Bodrogi Bau Kft.-vel kötött szerződés alapján segítséget nyújt a megfelelő lízing-konstrukció kiválasztásához.
|
