A társadalmi változások újabb elemei, mint az EU tagság elnyerésének beteljesedése az EU értékrendjének alkalmazása, a haderőreform erőteljes megvalósulási ciklusa, a nemzetközi szerepvállalásokból eredő kötelezettségek teljesítése további kihívásokat jelentenek a HOSZ részére, melyek következményei a változás igényét követelik a szervezet struktúrájának és működésének tartalmi, formai elemeire egyaránt. E követelmények kielégítését szolgálta a “HOSZ” szervezeti felépítésének, működési rendjének (alapszabályának) III. Kongresszus általi módosítása, és ezen kihívásoknak kíván megfelelni a IV. Kongresszus a program korrekciójával.

I.

KIK VAGYUNK MI ?

A Honvédszakszervezet a Magyar Honvédség és jogelődjei, valamint a Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményei állományában, a katonai tanintézetekben és a katonai igazgatásban szolgáló vagy ott szolgált hivatásos, szerződéses és nyugállományú katonákat és tanintézeti hallgatókat tömörítő országos érdekvédelmi szervezet.

A szakszervezetünk a tagok önkéntes társulásával és közös összefogásával jött létre, tevékenységét a tagság határozza meg. Tevékenységi köre elsősorban azoknak az alapvető állampolgári, munkavállalói, gazdasági, szociális és kulturális jogoknak a képviseletére, érvényesítésére és védelmére terjed ki, amelyek tagjait, mint egyenruhás állampolgárokat megilletnek. Tevékenységünk során fellépünk a katonai hivatás, az aktív és nyugállományú katonák társadalmi és szakmai elismertségéért, erkölcsi és anyagi megbecsüléséért. Védjük tagjaink és a testület jó hírnevét.

A Honvédszakszervezet – mint a MH reprezentatív érdekképviseleti szervezete - a hazai és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom része. Szövetségre lépünk a fegyveres és rendvédelmi szféra munkavállalóit tömörítő, hasonló célkitűzéseket megfogalmazó szakszervezeteivel, aktív tagjai vagyunk a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) és a Katonaszövetségek Európai Szervezetének (EUROMIL). 2005-től tagjai vagyunk a LIGA szakszervezeti konföderációnak, aktív részesei vagyunk a Visegrádi Négyek országai katonai érdekvédelmi szervezetei közötti együttműködésnek. A szolidaritás elvét követve szorosan együttműködünk a közszféra szakszervezeteivel itthon és külföldön, nyugállományú tagjaink aktív résztvevői a Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK).

A szakszervezet tevékenységét minden állami hierarchiától való függőség nélkül, pártsemlegesen, a demokratikus elvek betartásával, csak a saját tagságától függve fejti ki. A politikai pártoktól és felekezetektől független, de nyitott minden olyan politikai és társadalmi erővel való együttműködésre, amelyek a szakszervezet tagságának illetve a katonáknak az érdekeit támogatják. A társadalmi párbeszéd során hatni kívánunk a társadalmi folyamatokra, a jövő alakítására és nemzetközi kapcsolatainkon keresztül az európai biztonság alakítására, az Európai Unió (továbbiakban EU) intézményein keresztül törekszünk az európai katonák jogainak védelmére, a fegyveres ágazat és a közszféra szolgálatvállalói egészének szociális és kulturális vívmányainak megőrzésére .

Tevékenységünket a honvédelmi tárca feladataival szembeni “lojális” elkötelezettség vezérli, melyben a szakszervezeti eszközöket a probléma megelőzés és kezelés szándékától vezérelve alkalmazzuk. A konfrontatív eszközök alkalmazásában szükség szerint, a tagjaink akarata szerint járunk el. A professzionális haderő létrehozásának folyamata a kongresszusi ciklus során rapid módon végbement, ezzel egyidejűleg az új szolgálati – előmeneteli normatívák megfogalmazásának és bevezetésének igénye, mint követelmény – előtérbe került. A fejlődési folyamat kiemelkedő jellemzője a HOSZ tagságának jelentős mértékű megnövekedése, mely a katonák részéről az érdekképviseleti munka elismerésén túl azt is jelenti, hogy a HOSZ-t egzisztenciális biztonságuk és védelmük fontos elemének tekintik. A HOSZ reprezentatív helye és szerepe az eltelt években a MH-ban bizonyíthatóan megvalósult.

II.

MIT AKARUNK ?

 El kívánjuk érni, hogy míg a KATONA, mint egyenruhás állampolgár, aki a haza szolgálatában a köz javára tevékenykedik, állampolgári jogaiban a többi állampolgárral egyenlő, a társadalom által megbecsült erkölcsileg és anyagilag méltó módon elismert, jól képzett speciális jogállású köztisztviselő legyen, hogy a nemzeti és a NATO követelmények szerint elsajátított ismereteit a nyugállományú évekre is kiterjedő szociális biztonságban és a lehető legbiztonságosabb munka és szolgálati körülmények között alkalmazhassa.

 Ennek érdekében:

Olyan társadalmi közeget igenlünk,

·        ahol a modern Európai értékrendet követő jogállamnak és az európai jogrendnek megfelelő jogszabályok maradéktalanul és hatékonyan érvényesülnek

·        ahol hatékony társadalmi párbeszéd zajlik

·        ahol a társadalom minden oldalú fejlődése jótékony hatást gyakorol a honvédelmi célok teljesítésére a katonai szolgálatot teljesítő polgárok fejlődésére.

Olyan hadsereget akarunk,

·        amelyet a társadalom elismer és megbecsül

·        amely a nemzeti hagyományokra építve megfelel a NATO,ENSZ, EU  és egyéb nemzetközi vállalásokból eredő követelményeknek

·        ahol biztonságos szolgálati és munkakörülmények vannak, szigorúan szabályozott és ellenőrzött a munkavédelem, hatékony a baleset- és egészségvédelem

·        amely átfogó szociális tervvel rendelkezik és megfelelően gondoskodik az aktív és nyugállományú katonákról

Olyan szakszervezetet akarunk,

·        amely szakmailag profi az érdekvédelem és érdekérvényesítés terén,

·        amely ugyanakkor katonai szakkérdésekben is járatos és véleményének hangot is ad,

·        amely a fentieken kívül olyan szolgáltatásokat nyújt tagjainak, amely vonzó az aktív és nyugállományú katonák számára, melynek megvalósításában az Európai Uniós értékrendhez közelítés a cél.

·        amely a NATO és egyéb (ENSZ stb.) nemzetközi megbízatások teljesítésében érintett katonák és hozzátartozóik részére a szolgálat sajátosságait figyelembevevő érdekvédelmi és képviseleti szolgáltatást biztosít.

III.

"Mindenkinek annyi joga van, amennyivel él!"

Aktívan és hatékonyan részt kívánunk venni a jogalkotásban, valamint a belső szabályozók előkészítésében, melyek során érvényesülniük kell az alapvető polgári szabadságjogoknak. A hadsereg annyira legyen „katonás”, amennyire szükséges és annyira legyen civil, amennyire lehetséges. Alapelvünk változatlan: a katona nem más, mint a haza védelmét ellátó “egyenruhás állampolgár” aki szolgálata ellátásában állampolgári jogait sajátos kötöttségekkel gyakorolja.

 Az egyenruhás állampolgár eszményképe azt jelenti, hogy a katona jogai és kötelezettségei alapvetően megegyeznek minden más állampolgáréval. A katona a polgártársai jogait és szabadságát - hazáján kívül is - óvni és védeni köteles, szolgálata során azonban mindkettőt biztosítani kell számára is. Az egyenruhás állampolgár természetesen elfogadja a katonai tevékenység olyan alapelveit, mint az alá- és fölérendeltség, a fegyelem, valamint a parancs és engedelmesség. Ugyanakkor éppen olyan magától értetődően szembefordul alkotmányos jogainak és kötelezettségeinek minden olyan korlátozásával, amelyek nem feltétlenül a katonai szolgálat alaprendeltetésből fakadnak. A katona számára biztosítani kell az életszükségleti megfontolásokból eredő pályamódosítást, valamint a hadseregből az önhibáján kívüli kiválás esetére a tisztességes visszavonulás lehetőségét is.

"Rólunk, nélkülünk ne döntsenek!"

A Honvédszakszervezet elkötelezettje a magyar társadalomban a politikai rendszerváltozást követően végbement demokratikus változásoknak, mely a társadalom teljes jogú és értékű tagjai közé sorolja az egyenruhás állampolgárokat is. A jelenlegi, valamennyi katonára rendfokozattól függetlenül érvényes szakszervezeti jogokat igen fontos szociális vívmánynak tartjuk, amit továbbfejleszteni kívánunk. Az egyesülés szabadságát, mint alapvető a szabadságjogot Magyarországon és Európában minden demokratikusan létrejött szakszervezetnek és érdekvédelmi szervezetnek biztosítani kell. Ennek során rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a szociális párbeszéd rendszerének valamennyi szintjén közvetlenül vagy közvetve helyet kapjon a Honvédszakszervezet.

Törvényi alapokon nyugvó, működőképes érdekképviseleti és érdekegyeztetési rendszert kell működtetni, annak valamennyi szintjén érvényre kell juttatni a katonák általános, szakmai és szociális érdekeit.

Az egyesülési jog érvényesítését és mindennapi alkalmazását, a katonák beleszólási és együttdöntési jogát különösen a polgári jogi, szociális és munkajogi kérdésekben mind a politikai, mind a katonai vezetőknek tiszteletben kell tartaniuk. Biztosítani kell, hogy a katonák megszerzett jogai csak kellő ellentételezések meglétével és törvényi garanciákkal módosulhassanak, melyekhez véleményük kikérése az ilyen irányú folyamat szerves részét képezi, és hogy az írott megállapodások betartása az abban érintettek részéről ne kérdő jeleződhessen meg.

Az állami szervekkel és az önkormányzatokkal a kapcsolatunk legyen korrekt. Emellett kapcsolatokat kell kiépíteni, illetve fenntartani a politikai pártokkal, parlamenti frakciókkal és civil szerveződésekkel is. A katonákat érintő dolgokról legyen mindig véleményünk, és ez kerüljön nyilvánosságra is. Együtt kell működni minden más társadalmi szervezettel is, ha céljaink egy-egy területen közösek.

Erősíteni kell a hasonló profilú (fegyveres és rendvédelmi szervek) érdekvédelmi szervezeteivel az együttműködést itthon és külföldön. Közös akciókra, közös céljaink elérése érdekében közös fellépésre van szükség. Nem engedjük a szakszervezeti mozgalom megosztását. A kapcsolataink bővítése során erősíteni kell az alapszervezeti szintű, illetve az egység szintű együttműködést. Nemzetközi kapcsolatainkban kapcsolatainkat az alsóbb szintű együttműködés kiépítésével fejleszteni kell.

A HOSZ társadalmi megítélésének erősítése érdekében kívánatos, hogy – elsősorban az FRDÉSZ szövetsége útján – erősödjön kapcsolatunk a szakszervezeti mozgalom országos szerveinek intézményeinek, valamint az érdekvédelmi tevékenységünkben – velük együttműködésben – is keressük közös érdekeink megvalósulásának lehetőségeit. Ezen szervek gyakorlatából hasznosítani kell mindazt, ami a HOSZ céljai szolgálatába állítható. Mindent meg kell tenni, hogy az FRDÉSZ megreformálásával vagy más módon a fegyveres ágazatban egy korszerű szövetség jöjjön létre, amelyben a Honvédszakszervezet súlyának megfelelő helyet foglal el. A katonák és a civil szféra közötti további közeledés érdekében aktívan szerepet kell vállalni a LIGA konföderáció munkájában mind idehaza, mind külföldön.

A ma katonája nagykorú és felelősségtudattal bír. Mindez érvényes úgy az életét fenyegető harci cselekmények és minden fajta nemzetközi feladat teljesítése közben, mint az otthoni békés körülmények közötti tevékenysége során. A katona kész és képes arra, hogy az őt érintő politikai döntéshozatalban állampolgárként felelősséggel részt vegyen. A HOSZ elsődleges feladata a szakmai és munkavállalói érdekek kummulációja és képviselete a politikai és katonai döntéshozók irányába. A Honvédszakszervezet joggal várhatja el, hogy ezt valamennyi kormány tartsa tiszteletben. Ez különösen érvényes olyan szociális keretfeltételek kialakítására, mint például a jövedelem, a szakmai előmenetel, a kiképzés, vagy éppen a családtámogatások és a nyugállományúak idősgondozásának rendszere.

Az érdekeink megfogalmazásával és megjelenítésével küzdünk azok érvényesüléséért. Nem engedünk a nyílt vagy a burkolt zsarolásnak sem, elvtelen kompromisszumot nem kötünk. Felelősek vagyunk egymásért, tagjainkért, e tekintetben a generációk közötti szolidaritás elvét a szakszervezet tagjai magukénak tekintik.

"Egységben a közös célokért"

A Honvédszakszervezet működése és tevékenysége szorosan kapcsolódik a Magyar Honvédség működéséhez, tevékenységéhez. Sem ellenfele, sem ellenzéke nem vagyunk a honvédelmi és a katonai vezetésnek. A HOSZ szociális partnere a munkáltatónak, amely reprezentatív szakszervezetként a kétpólusú érdekviszonyon belül a munkavállalók, vagyis a katonák érdekeit jeleníti meg és képviseli a különböző érdekegyeztető és más fórumokon. Aktívan segítjük a katonák élet és munkakörülményeinek javítását, ezáltal közvetetten a harcképesség alakítását. Elsődlegesen a jogszabályi és morális összetevők azok, amelyekre hatni kívánunk. Az emberi tényező, a motiváció, a vezetés színvonala, a személyi állományról való gondoskodás, a humánerőforrás gazdálkodás, az új technikai eszközök és technológiák, a logisztikai biztosítás és nem utolsó sorban a kiképzés azok a részterületek, amelyek közvetlenül az érdekek ütközésének illetve az egyeztetésének a fő területei és meghatározók a harcképesség és hadrafoghatóság kialakításában.

A hosszú távú haderő-fejlesztési program kisebb-nagyobb megtorpanásokkal ugyan, de folyamatban van. Ennek fő célkitűzése a NATO-val való együttműködési képesség anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése. Ehhez kapcsolódik szakszervezetünk tevékenysége is. Nemzetközi kapcsolataink révén az EUROMIL tagszervezeteitől átvett tapasztalatokat hasznosítva elő tudjuk segíteni a Magyar Honvédség elé tűzött célok megvalósítását, az interoperabilitás javítását.

E tekintetben a nemzetközi szerepvállalások felvetik az érdekképviseleti munkában a kontingenseknél a szakszervezeti jelenlét erősítését, a nemzetközi kapcsolatok bővítését– az alkalmazási területen működő – más nemzetbeli érdekképviseleti szervekkel. Együttműködési szándékunkat a speciális viszonyok között szolgáló katonák (tagjaink) biztonságérzetének és szociális, mentális ellátása biztosításának rendeljük alá, igyekszünk a családtagokról való gondoskodásból minél jobban kivenni a részünket.

A haderőfejlesztéssel összhangban végrehajtott reformra van szükség a humánerőforrás gazdálkodásban is, mely álláspontunk szerint elképzelhetetlen a Honvédszakszervezet véleményének kikérése nélkül.

Változatlanul törekedni kell a rendfokozatok és beosztások összhangjának biztosítására. A tiszt ne végezzen tiszthelyettesi (altiszti) feladatot. Elsősorban elvi irányító és egységszintű vezető legyen. A tiszthelyettesek (altisztek) képezik a hadsereg gerincét. Ők alapvetően a napi élet irányítóivá kell, hogy váljanak. A szerződéses katona nem hadköteles katona!

 A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak szolgálati viszonyáról szóló. 2001. XCV törvény (a Hjt.), valamint más jogállásról szóló törvények első sorban munkajogi szempontból és nem rendfokozat szerint különböztetik meg az állományt tagjait. A szerződéses katona – a meglévő specialitások mellett- azonos munkajogi státuszt élvez a hivatásos katonával. A két kategória közötti részben eltérő szabályok az érintettek eltérő helyzete és az állam, mint munkáltató igénye miatt érthetőek és elfogadhatóak, azonban minél szélesebb körben biztosítani kell az akadálytalan átjárhatóságot, az előmenetel lehetőségét.

El kívánjuk érni, hogy az előmenetel illetve a természetes személycserék következtében nőjön azon parancsnokok és vezetők száma, akik szakszervezeti tagok is egyben. Az ilyen parancsnok a beosztottakkal való törődést, a róluk való gondoskodást egy új, széleskörűbb szemlélettel végezné. Törekvésünk, hogy a parancsnok a valóságban is szinonimája legyen az emberekről való gondoskodásnak.

A Hjt. sajátos közszolgálatként fogalmazza meg a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatot. Éppen ezért jogosan várjuk el a társadalom megbecsülését és elismerését. Ennek a megbecsülésnek meg kell jelennie az illetmény és bérjellegű járandóságainkban és a juttatásokban, valamint a nyugállományú katonákról való gondoskodásban. Kiemelt célként fogalmazzuk meg egy olyan jövedelmi színvonal elérését, amely biztos anyagi hátteret nyújt a családnak egy jómódú polgári életvitelhez és megalapozza a nyugdíjas évek létbiztonságát.

Kívánatosnak tarjuk az illetményrendszer további fejlesztését oly irányban, hogy a katona fizetéséből legalább az EU átlag színvonalán élhessen és ne legyen rákényszerülve másodállás vállalására. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a nemzetgazdasági átlaghoz képest a közszféra egészének és ezen belül a hivatásos szolgálatban lévőknek az illetmény- és bérátlaga egy kiszámítható program szerint dinamikusabban emelkedjen és ez érezhető legyen az egyén számára is. El kell érni, hogy a katonák az illetményelemek tekintetében ne legyenek hátrányban a fegyveres szféra más szolgálatvállalóitól. Ezért kezdeményezni kell a Hszt.-ben meglévő elemek, így a szolgálati időpótlék bevezetését.  Amennyiben teljesen új előmeneteli és illetményrendszer kerülne bevezetésre, törekedni kell a katonák számára legelőnyösebb módozat elfogadtatására és bevezetésére.

Az illetményen felüli (szociális jellegű) juttatások tekintetében változtatni kell, oly módon, hogy a közvetett juttatások volumene az illetmények emelkedésével egyidejűleg módosuljon. A fejlődés kívánatos irányának az európai uniós átlaghoz közeledő illetményemelését tekintjük, hogy a tisztes életvitel szükségleteit a katona meg tudja vásárolni. A haderőfejlesztés következtében továbbra is biztosítani kell a polgári életbe és a más szervekhez kerülők Hjt. szerinti támogatását, hogy az segítse az új egzisztenciák megteremtésének lehetőségét. Törekedni kell a választható illetményen kívüli juttatások rendszerének bevezetésére, de csak abban az esetben, ha az az állomány számára előnyös.

Elvárjuk a mindenkori kormánytól és a Magyar Honvédség vezetésétől, hogy akarjon jobb munkaadóvá válni! Legyen gondoskodó a szociális ügyekben! Hozzáértő vezetéssel viszonyuljanak a katonákhoz, a vezetők cselekedetei legyenek igazságosak és etikusak. Érezzék magukat felelősnek a katonákért és katonanyugdíjasokért. Tiszteljék az egyén méltóságát és ismerjék el erényeit. Biztosítsanak esélyegyenlőséget mindenki számára a foglalkoztatottsághoz, az egyéni fejlődéshez és az előmenetelhez, amennyiben a követelményeknek megfelelnek. Csak egy belátható, kiszámítható és perspektívát adó előmeneteli rendszer képes megoldani a humánerőforrás gazdálkodás égető problémáit.

Az európai uniós normáknak megfelelő biztonságos szolgálati és munkakörülményeket, szigorúan szabályozott és ellenőrzött munkavédelmet, hatékony baleset- és egészségvédelmet kell kialakítani a Magyar Honvédségben. Ehhez a szakszervezet a katonai vezetésnek a partnere lesz és a törvényi jogosítványokkal élve elősegíti azt. A munkavédelmi érdekképviselői rendszer létrehozása és működtetése elsődlegesen szakszervezeti feladat, ami csak a parancsnokokkal szorosan együttműködve lehet eredményes.

A veszélyes munkakörökben az európai normáknak megfelelő munkarendet és munkafeltételeket kell kialakítani. Érvényesülni kell annak, hogy a legfontosabb érték az ember!

Mivel a hadsereg veszélyes üzem, a minden katonára megkötött általános élet- és balesetbiztosítás a gondoskodás egyik formája, ami elsődlegesen állami feladat, és amely fokozza a katonák biztonságérzetét és megnyugtatja a hozzátartozókat.

Az ellátási normákat (ruházat, elhelyezés, élelmezés stb.) korszerűsíteni szükséges, igazodva a NATO követelményekhez. Nem engedhető meg azonban, hogy két hadsereg legyen, a fejlesztéseket nem az idehaza szolgálók kárára és hátrányára kell elvégezni!

A szociális ellátó rendszer fejlesztésében és fenntartásában – az Európai Szociális Kartán – alapuló Európai Uniós normákat átvéve, az európai értékrendhez kell közeledni a Magyar Honvédségben.

Lakáshoz jutás a hivatásos állomány tekintetében alanyi jog. A lakásellátás rendszere biztosítson mindenki számára választási lehetőséget és tegye lehetővé az igények szerinti lakáshoz jutást. A a szerződéses állomány lakás ellátásának rendjében biztosítani kell a lakásjuttatás Hjt. szerinti megvalósításának feltételeit. Mindkét állománykategória tekintetében többféle alternatív megoldást kell kidolgozni és működtetni a lakhatás támogatása terén. Ebben a HOSZ-nak aktív szerepet kell vállalnia.

Az üdülés és rekreáció rendszerét át kell alakítani úgy, hogy az mindenki számára biztosított és elérhető legyen. Üdülés legyen és ne üdültetés! Bárki szabadon választhasson milyen formában és módon kívánja a szabadidejét eltölteni, regenerálódását megoldani. Ezt az elosztás helyett illetmény fejlesztésen alapuló anyagi támogatás növelése, vagy az üdültetési csekk rendszerének bevezetése útján lehetséges.

A katonai egészségügyi ellátást továbbra is magas színvonalon kell működtetni. Az egészségmegőrzésre és a betegségek megelőzésére egészségvédelmi programokat kell kidolgozni. Meg kell oldani az időskorú nyugállományú katonák egészségügyi ellátásának, gyógyszer és egyéb szolgáltatása kedvezményes támogatásának javítását. Az átalakuló társadalombiztosítási, ezen belül az egészségügyi rendszerben sem érheti hátrány a katonákat. A Honvéd Egészségügyi Központ és a Honvédkórház a legmagasabb szintű ellátást kell, hogy biztosítsa számukra és családtagjaik számára, hiszen a katonák amellett, hogy a leginkább kitettek a fizikai és pszichikai ártalmaknak, a legmagasabb, rendszeres járulékfizetők közé tartoznak.

A napi tevékenység szerves részévé kell, hogy váljon a sportolás. Ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is. Ennek szervezésében, szervezetté tételében nagy szerepe van a szakszervezetnek mind az alakulatok szintjén, mind saját sportrendezvények szervezésével.

"Megbecsülést az élet alkonyán is!"

Az alkotmányban is rögzített tisztes időskorú életvitel megvalósítása érdekében új tartalommal kell bővíteni a nyugállományú katonák érdekvédelmét. A tartósan hátrányos demográfiai változások hatásai alól a hadsereg, mint a társadalom egy szegmense sem vonhatja ki magát. Elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer átalakítása, amely a társadalom minden tagja számára hátrányos lesz. Ugyanakkor a  nyugdíjrendszer átalakítása során nem engedhető meg, hogy a már megszerzett jogok, jogosultságok csorbuljanak. Összefogva a társ fegyveres szakszervezetekkel meg kell akadályozni a szolgálati nyugdíj intézményének eltörlését, tartalmi kiüresítését. Az átalakítás során olyan kompromisszumos megoldásra kell törekedni, amely minél szélesebb kör számára, minél kedvezőbb feltételeket őriz, illetve  teremt meg. A katonai szolgálat megkülönböztetett társadalmi megbecsülésére a nyugállományú katona is joggal tart igényt, mert arra a több évtizedes katonai szolgálatának teljesítésével rászolgált. Ennek nemcsak a társadalmi átlagot meghaladó szolgálati nyugdíj összegében kell megnyilvánulni, hanem abban is, hogy főleg az idősebb nyugállományú katonák szociális lemaradását, elszegényedését meg kell akadályozni. Ehhez szükségesnek tartjuk, hogy rászorultság alapon a Honvédelmi Tárca továbbra is kedvezményeket biztosítson pl.: üdültetés, gyógyszerellátás és egyéb ellátás tekintetében. Folytatni kell az értékvesztett nyugdíjak korrekcióját és biztosítani a nyugdíjak értékállóságát. Fontosnak tartjuk, hogy a nyugdíjak reálértéke minden körülmények között megmaradjon, lehetőség szerint növekedjék!

Javítani kell a rászoruló nyugdíjasaink életfeltételein. Igazodva az idősek életviteléhez, az igényeiknek megfelelő lakhatás (nyugdíjas ház, napközi otthon), mindenoldalú ellátás (étkezés, egészségügyi ellátás, üdülés, gyógyszer és gyógyászati eszköz stb.), kultúra, sportolási feltételek, kegyeleti gondoskodás, mint választható járandóság legyen. A megszerzett jogokat ne érje sérelem. A szociális ellátásban bekövetkező változások negatív hatásait kompenzálni kell. Az idősgondozás anyagi feltételeit a honvédelmi tárcának kell biztosítani! A Hjt. végrehajtására vonatkozó ez irányú miniszteri rendelkezésekben foglaltaknak – különös tekintettel a nyugdíjas házak intézményének megvalósítására – érvényt kell szerezni. A szakszervezet a saját eszközeivel vegyen részt a nyugdíjasház és a veterán programok megvalósításában.

Helyeseljük egy a nyugállományúakat támogató alap létrehozását és továbbfejlesztését, amely a nyugdíjakban az évek során bekövetkezett torzulások csökkentésére szolgálna.

Nagyon fontosnak tartjuk a generációk közötti kölcsönös megbecsülést és tiszteletet. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a nyugállományú katonák közérzetének javítását, a katonatársadalomhoz való kötődését szolgálja.

A nyugállományba kerülők szakszervezeti tagságának megtartását biztosítani kell, nem lehet belenyugodni abba, hogy a nyugállományú katonák szegény és jobb módú sorsúvá polarizálódjanak. E tekintetben a fiatal (hivatásos) tagság részéről is keresni kell a hatékonyabb támogatási lehetőségek útját. Ez szolgálja a generációk közötti szolidaritás elvének érvényesülését, az időskorú életvitel európai értékű megvalósulásának lehetőségét.

Változatlanul szükségesnek tartjuk az országos nyugdíjas szervezetekkel, valamint a társ fegyveres és rendvédelmi szervek nyugállományú tagjaival való összefogást és együttműködést, a közös érdekek figyelembevételével támogatjuk érdekérvényesítő kezdeményezéseiket. Szorgalmazzuk az időskorúak európai összefogását. Az EUROMIL tagszervezeteivel meglévő kapcsolatainkat kihasználva elsősorban a szomszédos országok, a Visegrádi Négyek, illetve a NATO országok nyugállományú katonáival alakítunk ki együttműködést.

IV.

"Hatékonyabban, többet és jobban!"

A társadalmi változások, a haderő átalakítása megköveteli, hogy szakszervezetünk rugalmas, professzionális és állandóan megújulni kész legyen, vezetői és tisztségviselői pedig legyenek következetesek, állhatatosak, észrevehetők és nyitottak. Az igényekhez és a változó követelményekhez való azonnali reagálás, a megújulásra való törekvés bátorságot ad a szakszervezetnek és erőt a növekedéshez. Ezt szolgálták a szervezeti felépítés, az alapszabály módosítására vonatkozó reformok, melyeket a III. Kongresszus végzett el. A szakszervezet működése igazolta a változtatásokat, a HOSZ egy professzionális szervezetté vált, amely képes a munkáltatóval, valamint a hazai és külföldi társszervezetekkel való korrekt együttműködésre.

Fokozni kívánjuk a testületi szellem, az együvé tartozás érzését. Szeretnénk elérni hogy tagjaink továbbra is büszkék legyenek arra, hogy szakszervezeti tagok és beszéljenek róla másoknak is. Vállalják fel nyíltan tagságukat és társaik képviseletét.

Tagjaink egymást kölcsönösen elismerik és támogatják. Közülünk mindenki pozitív megítélésre és magas színvonalú érdekvédelmi tevékenységre törekszik. Olyan szervezeti kultúrát akarunk kifejleszteni, amely minket megbízható partnernek mutat.

A szakszervezet kétszintű struktúrája (alapszervezetek - központi vezetés) lehetővé teszi a szakszervezeti munka színvonalának emelését.  A szakszervezeti szervek hatékony működtetésében a korszerű irodai háttér, technikai felszereltség, így a számítógépes hálózat, az Internet alkalmazása a napi munka szerves részét kell hogy képezze.

Továbbra is kiemelten kell kezelni az érdekvédelmi szakmai munkánk javítását, a szakértői munka erősítését, hiszen ez szolgálja azt a folyamatot, amely a szakszervezet elismertségét megalapozza, illetve mutatja. A kialakított szakértői munkacsoportokat be kell vonni az alsó és a közép szintű érdekegyeztetési mechanizmusba, ezáltal segítve az alapszervezetek és a képviseletek érdekegyeztetési tevékenységét.

A szakértői munka minőségi javítása nem képzelhető el hatékony és gyors információáramlás valamint az információs rendszer javítása nélkül. A több csatornán folyó információáramlás ezt elősegítheti. Ennek nélkülözhetetlen elemei az "Egység" újság, a "HOSZ hírek", az alapszervezeti tájékoztatók, valamint az ügyvivők és az elnökségi tagok információs hálózata. A kétirányú információáramoltatás alapvető feladata minden tisztségviselőnek és elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakszervezet minden tagja, csoportja, alapszervezete, a szakértői csoportok, az elnökség és az ügyvezetés hatékonyan végezze a munkáját. Igényeljük, hogy tagjaink tegyenek javaslatokat és mondják el véleményüket, észrevételeiket.

Az információs munka javítása nagyban befolyásolja a taglétszám növekedését is. A tagtoborzás kiemelten fontos feladat kell, hogy legyen. A szervezettségünk elért egy olyan szintet, hogy a reprezentativitásunk mindenhol biztosított, de tovább kell folytatni a tagtoborzó munkát. Nyilvánvalóvá kell tenni a szakszervezethez tartozás, a szakszervezeti tagság erkölcsi és szakmai értékeit.

A HOSZ arculatának kialakítása, formálása az elmúlt években hol tudatos, hol ösztönös volt. Egy valódi tagsággal, valódi erővel bíró szakszervezetnek azonban olyan kommunikációs stratégiával és olyan kommunikációs szakemberekkel kell rendelkeznie, amely és akik garantálják a folyamatos – az aktuális társadalmi igényekhez is igazodó – pozitív irányú arculatformálását. Ennek alapvetően két irányba kell hatnia. Szükség van egy belső és egy külső kommunikációra.

A belső kommunikációs stratégia célja elsősorban egy olyan arculat kialakítása, amely miközben meggyőzi a katonákat a szakszervezet erejéről, annak hatékony működéséről, tudatosítja a parancsnokokban azt, hogy a szakszervezet nem ellenük tevékenykedik, hanem a munkavállalók érdekében, és ez a tevékenység segíti a parancsnokok munkáját.

A külső kommunikációs stratégia célja, hogy olyan reális kép alakuljon ki a szakszervezetről a civil társadalomban, amely meggyőzi őket – és ezáltal a döntéshozókat is – arról, hogy a Honvédszakszervezet valódi tagsággal bíró, szervezettsége által jelentős szakszervezeti erőt képviselő szervezet. Ugyanakkor a szakszervezet arculatának olyannak kell lennie, amely tovább erősíti azt a gondolatot, hogy a “katona nem más, mint egyenruhás állampolgár”.

A szakszervezet jövője, az érdekképviselet folytonossága is függ a fiatalok megnyerésétől. A fiatalok természetes közösségigényét felismerve és aktivitásukra alapozva vonzóvá kell tenni számukra a szakszervezetet, különösen fontos ez az önkéntes haderőben. Ugyanakkor meg kell találni annak lehetőségét is, hogy az időskorú tagok tapasztalata a szakszervezet számára hasznosuljon.

Tovább kell erősíteni és segíteni az alapszervezetekben folyó munkát. Nagy hangsúlyt kell fordítani a csoport- és alapszervezeti vezetők felkészítésére, továbbképzésére, ismereteik bővítésére, az érdekegyeztetési technikák elsajátítására. E felkészítésre évente egy-két alkalommal kerüljön sor szakemberek bevonásával. A személyi felkészítés mellett fontos az alapszervezetek technikai eszközökkel történő ellátása és fejlesztése is. Elő kell segíteni azt is, hogy az alapszervezeti rendezvények rendszeressé váljanak és ehhez megfelelő anyagi támogatást kell biztosítani.

A függetlenített tisztségviselők felkészítése és továbbképzése, ismereteinek szinten tartása és bővítése érdekében ki kell alakítani egy szervezett és tervszerű képzési rendszert. Ehhez először meg kell határozni a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeket. A képzési követelményeket pedig ezek alapján személyre szólóan kell meghatározni. Mind e téren, mind a támogatások-szolgáltatások esetében, mind a társadalmi kapcsolatok erősítése területén fontos szerepet kell betöltenie a szakszervezet által létrehozott „Katonák a Törvényességért és a Jogbiztonságért” Közhasznú Alapítványnak.

A szakszervezet vezető és döntéshozó szerveinek munkáját a felelősséggel és következetesen meghozott, megalapozott döntések jellemezzék. Ehhez időbeni és szakszerű előkészítés szükséges. A döntések, határozatok meghozatala után rendszeressé kell tenni minden szinten a beszámoltatást és ez a tájékoztatási rendszerben jusson el minden taghoz. Biztosítani kell a határozatok következetes végrehajtásának ellenőrzését is, a végrehajtást testületi és vezetői szinten egyaránt meg kell követelni. Továbbra is fontos szerep hárul a HOSZ Ellenőrző Bizottságra, tevékenységét a szervezeti élet minden szintjére, elemére ki kell terjeszteni.

Szakszervezetünk a tevékenységéhez szükséges anyagi feltételekkel rendelkezik. Van vagyonunk, anyagilag teljesen függetlenek vagyunk. Bevételeink meghatározó hányada a tagsági díjakból származik, és ennek nagyobb hányadával az alapszervezetek gazdálkodnak. A gazdálkodás legfőbb feladata - a tagság érdekét szem előtt tartva - a szakszervezet működőképességének a biztosítása, a közös vagyon gyarapítása és kezelése. A közös vagyon gyarapítása nem öncél azt minden tekintetben a tagság életvitelének hasznára a szakszervezet célok elérésének szolgálatára kell fordítani. Az elmúlt időszak gazdálkodása eredményeképp a HOSZ elérte a III. kongresszus által kitűzött célt: stabil vagyoni háttérrel rendelkezünk, amely hosszabb időszakra is biztosítja a szakszervezet önálló működését. A szakszervezet által alapított gazdasági társaságnak valós szolgáltatóvá  és a szakszervezet gazdasági helyzetét javító, vagyonát gyarapít, a tagok megelégedettségére működő  társasággá kell válnia.

Szakszervezetünk az alábbi szolgáltatásokat biztosítja tagjainak:

·        jogsegély szolgálat működtetése, ingyenes jogi tanácsadás, munkajogi ügyekben a jogi képviselet költségeihez hozzájárulás,

·        a nehéz élethelyzetbe kerültek hátrányainak enyhítése, a rászorultak segélyezése (hosszantartó betegség, haláleset stb.),

·        különféle szociális támogatási formák, mint az önkéntes nyugdíjpénztár és az egészségpénztár valamint a MH Szociálpolitikai Alapítvány népszerűsítése,

·        gyermek- és ifjúsági üdültetés támogatása,

·        alapítványi szolgáltatások igénybevételének elősegítése,

·        tisztségviselők élet- és balesetbiztosítása,

·        szakmai tanfolyamok a tisztség viselők részére

Ezen felül bővíteni szükséges a szolgáltatásokat. Ennek keretében:

·        önsegélyező pénztár létrehozásának elősegítése

·        családi üdülés szervezése, illetve az üdülési támogatások bővítése,

·        kedvezményes vásárlási akciók szervezése, támogatása,

·        az egyén biztonságérzetének növelése, különféle kedvező biztosítási konstrukciók felkutatása és a biztosítottak körének bővítése,

·        lakásépítés elősegítése lakás-takarékpénztári támogatások révén,

·        idősgondozási programokon keresztül a nyugdíjasházak és napközi otthonok támogatása,

·        családgondozói, családtámogatási hálózat kialakítása, illetve az abban való közreműködés.

* * * * *

A modern kor új kihívásai új megoldásokat igényelnek. Egy folyamatosan megújulni kész és képes szakszervezet, amelynek profi vezetői vannak, a tagság egységes cselekvő támogatásával képes a megfelelő válaszokat megtalálni és a problémákat megfelelően kezelni úgy, hogy tagjai jól érezzék magukat a hadseregben, a társadalomban, mert közös célunk: mindannyiunk boldogulása.

Balatonkenese, 2007. november 16.

A HOSZ IV. Kongresszusa