| E havi számunkban a személyügyi eljárás néhány aktuális kérdésével foglalkozom. |
| A haderő-átalakítás során a szolgálati viszonyra vonatkozó személyi javaslat megtétele előtt az állomány tagjával személyi beszélgetést kell lefolytatni. A személyi beszélgetést bizottság folytatja le, melynek vezetője az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott személy, tagjai a személyügyi szerv képviselője és az állományilletékes parancsnok által kijelölt személy.
Az állomány tagjának kérésére biztosítani kell az általa megnevezett érdek-képviseleti szerv képviselőjének jelenlétét. Erről az érintett személyt nyilatkoztatni kell, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni. A személyi beszélgetésen a szakszervezeti tagot a HOSZ részéről az alapszervezet vagy önálló csoport vezetője, az elnökség vagy az ügyvezetés tagjai képviselhetik.
A személyi beszélgetésről minden esetben részletes jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a személyi javaslathoz kell csatolni. A jegyzőkönyvből egyértelműen derüljön ki, hogy a jegyzőkönyv mikor, hol, kire vonatkozóan készült és tartalmazza, hogy a személyi beszélgetés – ha nem a munkáltatói jogkör gyakorlója folytatja le – kinek a felhatalmazása alapján történik.
A jegyzőkönyv tartalmazza:
- az érintett számára felajánlott megoldási lehetőségeket (kinevezés, áthelyezés, más közszolgálati jogviszonyba áthelyezés, rendelkezési állományba helyezés, tartalék- vagy nyugállományba helyezés),
- beosztás felajánlása esetén: a beosztás megnevezését és a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot, a besorolási kategóriát, végzettségi követelményt,
- a Hjt. szerint rá vonatkozó kötelezettségeket (pl. vagyonnyilatkozat, összeférhetetlenség, előmenetel),
- a felajánlott lehetőség elfogadását vagy visszautasítását,
- a jogorvoslatra vonatkozó kioktatást,
- illetve minden olyan tényt, információt, amelynek rögzítésével elkerülhető a későbbi jogvita.
A személyi beszélgetések során csak a jogszabálynak és hatáskörnek megfelelő tartalmú ajánlat tehető (pl. a haderő-átalakítás I. és II. ütemével összefüggően a rendelkezési állományba helyezés lehetőségét csak a HM közigazgatási államtitkárnak, a HM Honvéd Vezérkar főnökének, valamint a HM HVK személyügyi csoportfőnöknek, vagy a felhatalmazással rendelkező Központi Beosztásba Helyező Bizottság elnökének van joga felajánlani).
Tekintettel a személyi beszélgetésen felmerülő lehetőségek következményeinek súlyára, az érintett személy a nyilatkozata megtétele előtt gondolkodási időt kérhet. Ez elsősorban akkor célszerű, ha a személyi beszélgetésen nem az előzetesen megbeszélt ajánlat hangzik el, vagy azzal kapcsolatban új adat, információ merül fel. A „gondolkodási időre” nincs semmiféle jogi szabályozás, de célszerű annyi időt hagyni, amennyi elegendő lehet a döntés következményeinek felmérésére, a családdal történő megbeszélésére.
A személyi beszélgetésen hozott döntés jognyilatkozatnak minősül, ami köti a nyilatkozatot tevőt. A jognyilatkozat két okból lehet érvénytelen: érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.
A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha
· a szolgálati viszonynak valamelyik alanya (a Honvédség, ill. az állomány tagja) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette;
· mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében kölcsönösen téves feltevésben volt;
· a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.
A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadást írásban kell közölni a másik féllel.
Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik. A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Dr. Hortobágyi Tibor
ügyvivő, jogász
|
dr. Hortobágyi Tibor
|
|
|
|
|
|
