Az Egység újság korábbi számaiban elkezdett – lakhatási támogatásokkal foglalkozó –cikksorozatot folytatom most a munkáltatói kölcsön folyósításának további feltételeivel, illetve a vissza nem térítendő támogatással.

A januári számban megjelent összegekkel kapcsolatban több telefonáló is érdeklődött, ezért szükségesnek tartom kitérni arra, hogy mekkora összegben is folyósítható a munkáltatói kölcsön. A „kiindulási pont” a kölcsönszámítási alap. Ez nem más, mint a vásárlás, csere, építés, emeletráépítés, átalakítás, bővítés, műszaki megosztás, stb. igazolt költsége illetve vételára, melyet csökkenteni kell az alábbi összegekkel:

a) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), valamint a vele együttköltöző családtagja által bérelt lakás bérleti szerződésének (jogcím nélküli használatának) a kölcsönigénylést megelőző 5 éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, továbbá

b) a lakáson az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja javára fennálló haszonélvezeti és egyéb használati jognak a kölcsönigénylést megelőző 5 éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint

c) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - tulajdonát képező lakás elidegenítéséből származó tiszta bevétellel (az elidegenítésből származó tiszta bevételként kell számításba venni a kölcsönigénylést megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati, valamint munkáltatói támogatás, továbbá kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegével csökkentett eladási árát).

A lakáscsere esetén a cserélni kívánt lakások szerződésben kikötött értékének az igénylőt terhelő különbözete minősül kölcsönszámítási alapnak.

Az ily módon megkapott kölcsönszámítási alap 50%-a folyósítható munkáltatói kölcsönként. A kölcsön összege azonban legfeljebb 3 millió forint lehet vásárlás, csere, építés, emeletráépítés, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakítása esetében. A kölcsön összege legfeljebb 2 millió forint lehet legalább egy lakószobával való bővítés, önálló lakást eredményező műszaki megosztás, lakás tulajdoni hányadának a házastársi (élettársi) közös vagyon megosztása érdekében történő megvásárlása, valamint lakás tulajdoni hányadának a házastársi (élettársi) közös vagyon megosztása érdekében történő megvásárlása esetében. Az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlásához az abban bentlakó részére nyújtott munkáltatói kölcsön a kötelezően fizetendő vételárhányad összege, de legfeljebb 200 000 Ft lehet.

A kölcsönszámítási alap 100%-a folyósítható munkáltatói kölcsönként abban az esetben, ha a hivatásos katona

a) másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és

b) a kölcsönt a helyőrség-változtatást követő 1 éven belül az új szolgálati helye vonzáskörzetében lévő lakás építéséhez vagy vásárlásához kéri, továbbá

c) a helyőrség-változtatással összefüggésben a lakóhelye szerinti települést is megváltoztatja.

A kölcsön összege azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 4 millió illetve a 3 millió forintot (hogy mikor melyiket, az megegyezik a korábban a 3 illetve 2 milliónál felsorolt esetekkel).

 A munkáltatói kölcsön a lakhatási engedély kiadásának, illetve az adásvételi szerződés megkötésének évét követő naptári év végéig adható, ha az építkezés műszakilag indokolt befejező munkálataihoz, vagy az adásvételi szerződésben kikötött vételár részlet kifizetéséhez szükséges.

            A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet - rendszeresített formanyomtatványon - az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva a helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság útján továbbítja érdemi elbírálásra a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységéhez. A munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelmeket a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a beérkezés sorrendjében, az e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével bírálja el. A pénzügyi fedezet hiányában nem teljesíthető, a vissza nem térítendő juttatásra vagy a munkáltatói kölcsönre irányuló igényeket az érdemi elbírálás mellett folyamatosan nyilvántartásba kell venni, és arról, valamint a teljesítés várható idejéről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

            Következő számunkban folytatom a cikksorozatot.

Dr. Hortobágyi Tibor

                                                                                                     ügyvivő, jogász