|
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§
(1) A szakszervezet neve: "Honvédszakszervezet", rövidítése: Hosz.
(2) A szakszervezet országos szervezet, székhelye: 1087 Budapest, VIII. Kerepesi út 29/B.
(3) A szakszervezet célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére és képviseletére.
(4) A szakszervezet tevékenységi köre elsősorban azoknak az alapvető állampolgári, munkavállalói, gazdasági, szociális és kulturális jogoknak a védelmére terjed ki, amelyek tagjait, mint egyenruhás állampolgárokat megilletik.
(5) A szakszervezet az 1991-ben alakult Katonák Érdekvédelmi Szövetségének jogutódja.
(6) A szakszervezetté alakítás éve: 1995.
(7) A szakszervezet jogi személy, melynek képviseletét az elnök, és az alelnök(ök) önállóan látják el.
2.§
A szakszervezet rendeltetése, fő céljai
(1) Országos fórum teremtése a Hosz szervezeteinek és tagjainak, ezen keresztül a katonai érdekvédelemnek.
(2) A katonák szolgálati jogviszonyból eredő érdekeinek, valamint a szakszervezet tagsága közös érdekeinek összehangolása, közvetítése, képviselete és védelme.
(3) A katonák és mindenekelőtt a szakszervezet tagjainak állampolgári, egyéni és kollektív munkavállalói jogainak és jogosultságainak védelme, képviselete és érvényesítése.
(4) Más hazai és nemzetközi katonai érdekvédelmi szervezetek érdekérvényesítő törekvéseinek támogatása, tevékenységük segítése, velük való szoros együttműködés.
(5) A szakszervezet vagyonának kezelése, gyarapítása, szolgáltatások nyújtása a tagság számára.
(6) A katonák és a tagság érdekeinek képviselete az állami szervek előtt, a társadalmi és politikai élet meghatározó szerveinél és testületeinél, más szakszervezeteknél, az ágazati és országos érdekegyeztető fórumokon, a katonák és más fegyveres testületek hazai és nemzetközi szervezeteiben.
(7) A tagság és a közvélemény rendszeres tájékoztatása, sajtótermékek és egyéb kiadványok megjelentetése útján.
(8) A tagság szociális és jóléti támogatása, karitatív jellegű segítése.
3.§
A szakszervezet céljainak megvalósítását szolgáló elvek és eszközök
(1) Tagjai összefogásával álláspontjának érvényre juttatása az állami szervek előtt, a társadalmi és politikai élet meghatározó szervezeteinél és testületeinél, a különböző érdekegyeztető fórumokon, valamint más szervek és szervezetek előtt.
(2) Működési alapelve, hogy az államhatalmi ágaktól és állami szervektől, valamint felekezetektől függetlenül, pártsemlegesen, a demokratikus elvek betartásával fejti ki tevékenységét.
(3) Kezdeményezi a katonák jogait sértő vagy indokolatlanul korlátozó jogszabályok, a jogalkotási törvény alapján megváltozott közjogi szervezetszabályzó eszközök és más normatív szabályok módosítását, és ha szükséges az Alkotmánybíróság által történő megsemmisítését.
(4) Szorgalmazza a katonák jogosultságainak és kötelezettségeinek jogszabályokba foglalását, valamint ezek betartását, illetve betartatását. Szükség esetén kezdeményezi e jogosultságok biztosításának jogi úton történő kikényszerítését.
(5) Igényli a katonák jogait és kötelezettségeit érintő jogalkotásban a honvédelmi miniszteri rendelet és utasítás vonatkozásában az egyetértési, a magasabb szintű jogszabálytervezetekkel kapcsolatban a véleményezési, javaslattételi jogot.
(6) Elősegíti az országgyűlési biztosok tevékenységét.
(7) Kifejezi és érvényesíti tagjai egyéni és kollektív érdekeit, ezen belül fellép a minden katonát megillető jogok megkülönböztetés nélküli érvényre juttatásáért és az indokolatlan előjogok megszüntetéséért.
(8) Fellép a katonai hivatás, a katonák erkölcsi és anyagi megbecsüléséért, védi tagjai és a szakszervezet jó hírnevét.
(9) Működteti önsegélyezési alapját rászoruló tagjai anyagi támogatására.
(10) Törekszik az esélyegyenlőség elérésére az állomány ellátásának azon területein, ahol a katonák számára a jogszabályokban meghatározott alanyi juttatások, járandóságok normatív vagy más központilag szabályozott elosztási elve érvényesül.
(11) minősített adatok, valamint a személyhez fűződő jogok sérelme nélkül gondoskodik a katonák véleményének a katonai vezetéshez, valamint a nyilvánossághoz történő eljuttatásáról.
(12) A tagság rendszeres tájékoztatására különféle időszakos sajtótermékeket adhat ki, honlapot üzemeltethet.
(13) Tevékenysége elősegítése érdekében anyagi és humán erőforrásokat kutathat fel, gazdasági tevékenységet folytathat, alapítványokat hozhat létre és működtethet.
A TAGSÁGI VISZONY
4.§
A szakszervezet tagsága
(1) A szakszervezetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
(2) A szakszervezet rendes tagja lehet:
a) hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos és nyugállományú katona
b) az a volt hivatásos, szerződéses vagy szolgálati nyugállományú katona, aki ezen státuszát jogszabályi változások következtében vesztette el.
c) a HM-el tanulmányi szerződést kötött tanintézeti hallgató
(3) A szakszervezet pártoló tagja lehet az, aki a teljes jogú tagsági körön kívül esik, de elfogadja a szakszervezet célkitűzéseit, és azokat támogatja.
(4) A szakszervezet tiszteletbeli tagja lehet az a magánszemély, akinek a szakszervezet választmánya ezt a címet adományozza.
(5) Az önkéntes tartalékos tagsági viszonyra vonatkozó speciális szabályokat választmányi határozatban kell rögzíteni.
(6) A szakszervezet rendes tagjának minősül az a (2) bekezdésben foglalt körön kívül eső természetes személy is, aki 2005. november 18. előtt lett a nyugállományú tagozat tagja és a tagsági díjat a szakszervezet hatályos szabályzói szerint megfizette, illetve megfizeti.
5.§
A tagsági viszony keletkezése
(1) A rendes tagsági viszony keletkezhet:
a) a szakszervezetet létrehozó alapító tagsággal,
b) a szakszervezetbe történő belépéssel.
c) más szervvel történő egyesüléssel.
(2) A Katonák Érdekvédelmi Szövetsége tagjainak tagsági viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(3) A szakszervezetbe rendes tagként belépni szándékozók - amennyiben a 4.§ (2). bekezdésében foglaltaknak megfelelnek - írásbeli belépési nyilatkozatot tesznek. A tagsági jogviszony a nyilatkozat kitöltése után a tagdíj befizetésével (levonásával) jön létre.
(4) Az a nyugállományú katona, aki a Katonák Érdekvédelmi Szövetségének megalakulása után vonult nyugállományba és tényleges szolgálati ideje alatt nem volt a szakszervezet tagja, tagsági viszonyt csak 2012. december 31-ig, a nyugállományú tagozat Elnökségének jóváhagyásával létesíthet.
5) Pártoló tagsági viszony a szakszervezet céljainak támogatását kifejező írásbeli nyilatkozattal és a pártoló tagsági tagdíj befizetésével jön létre, melyet az Elnökség hagy jóvá.
(6) Tiszteletbeli tagi cím adományozásáról – az Elnökség javaslatára az adományozással érintett személy előzetes egyetértésével – a Választmány dönt.
(7) Akinek a tagsági viszonya kilépéssel megszűnik, az jogviszonyát legkorábban a kilépés napjától számított 12 hónap várakozási idő elteltével újíthatja meg, de jogfolytonosságot nem szerez.
6.§
A tagsági viszony megszűnése
(1) A tag tagsági viszonya megszűnik:
a) kilépéssel,
b) kizárással,
c) törléssel,
d) halálával.
(2) A szakszervezet rendes és pártoló tagja saját elhatározása alapján, indokolás nélkül kiléphet a szakszervezetből. Kilépési szándékát írásban kell benyújtania csoportjának választott képviselőjéhez.
(3) A szakszervezet Elnöksége kizárhatja azt a tagot, aki az Alapszabály előírásait súlyosan megsérti, vagy tevékenysége azzal, illetve a szakszervezet egyéb szabályzóiban, vagy a döntéshozó szervek által elfogadott határozatokban foglaltakkal ellentétes. A kizárási határozat ellen a Választmányhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a határozat kézhezvételtől számított 30 napon belül az Ellenőrző Bizottsághoz kell benyújtani. A fellebbezésnek a kizárásra vonatkozólag halasztó hatálya van. Az Ellenőrző Bizottság a kivizsgálás után javaslatot tesz a Választmány részére a fellebbezés elutasítására, vagy elfogadására. A Választmányra a tagot az ügyét érintő napirendi pont tárgyalására meg kell hívni, ott véleményét ismertetheti. Amennyiben a Választmány a fellebbezést elutasítja, további fellebbezésnek a szakszervezet szerveinél nincs helye.
(4) Törölni kell azt a tagot, aki tagdíját 3 hónapig nem fizette és írásos felszólítás ellenére sem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. A tagdíj nemfizetés időtartama alatt a tag nem jogosult a szakszervezet szolgáltatásainak igénybevételére. Amennyiben a tagdíjfizetés elmulasztására bizonyíthatóan a tag önhibáján kívül került sor és a tag a tagdíj hátralékot utólag befizeti, a tagsági viszonyt visszamenőlegesen helyre kell állítani.
(5) A tagot elhalálozása esetén a szakszervezet nyilvántartásából törölni kell.
(6) A tiszteletbeli tagság visszavonásáról - az Elnökség előterjesztésére – a Választmány dönt.
7.§
A tag jogai és kötelezettségei
(1) A rendes tag joga:
a) részt vehet a szakszervezet tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában,
b) részt vehet a szakszervezet különböző szerveinek létrehozásában, azok munkájában, személyesen vagy képviselői útján a döntéshozatalban,
c) a szakszervezeti rendezvényeken megjelenhet, az elfogadott ügyrendeknek megfelelően felszólalhat, indítványokat, javaslatokat terjeszthet elő,
d) a szakszervezet egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával, anyagi - pénzügyi helyzetével összefüggésben a szakszervezet szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézhet és azokra érdemi választ kell, hogy kapjon,
e) igényelheti, hogy ügyében, érdekeinek védelmében és érvényesítésében a tisztségviselők illetve szakszervezet által megbízott személyek eljárjanak,
f) a szakszervezet szabályzói szerint igénybe veheti a szakszervezet szolgáltatásait és eszközeit.
(2) A rendes tag az Alapszabály, illetve az SZMSZ eltérő rendelkezésének hiányában, a szakszervezet minden szervébe és tisztségébe - az összeférhetetlenség eseteit kivéve - jelölhető és választható.
(3) A rendes tag a kiemelkedő szakszervezeti munkájáért erkölcsi és anyagi elismerésben részesíthető.
(4) A rendes tag köteles:
a) az Alapszabály rendelkezéseit megtartani,
b) tagtársaival együttműködni, egymással szolidaritást vállalni,
c) támogatni a szakszervezet tevékenységét és szervezett akcióit,
d) a megállapított tagdíjat fizetni.
(5) A pártoló és tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei:
a) az Elnökség meghívása alapján részt vehet a szakszervezeti rendezvényeken, az elfogadott ügyrendnek megfelelően felszólalhat, indítványokat, javaslatokat terjeszthet elő, tanácskozási joggal rendelkezik,
b) szakszervezet tisztségviselőjének nem jelölhető és nem választható, szavazati joga nincs,
c) köteles a szakszervezet Alapszabályában rögzített célok teljesülését elősegíteni
d) a Választmány határozata alapján jogosult igénybe venni a szakszervezet szolgáltatásait, a szakszervezet érdekében végzett munkájáért elismerésben részesíthető.
(6) Szavazati jog: a szavazati joggal rendelkező személy kérdést tehet fel, részt vehet a vitában, álláspontját kifejtheti, javaslatokat, indítványokat tehet, ügyrendi javaslatot tehet a levezetéssel kapcsolatban, részt vehet a döntéshozatalban, tisztségviselőt választhat.
(7) Tanácskozási jog: a tanácskozási joggal rendelkező személy a napirendi pontokhoz kérdést tehet fel, a vitában véleményt nyilváníthat.
III. Fejezet
A SZAKSZERVEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
8.§
A szakszervezet szervei és tisztségviselői
(1) A szakszervezet szervei:
a) területi szervek: - csoport
- önálló csoport
- alapszervezet
- nyugállományú tagozat
- szekció
b) központi szervek - Kongresszus
- Választmány
- Elnökség
- Ügyvezetés
- Ellenőrző Bizottság
(2) A szakszervezet Kongresszus által választott tisztségviselői:
- elnök
- alelnök(ök)
- elnökségi tagok és helyetteseik
- Ellenőrző bizottság elnöke, tagjai és póttagjai
(3) A szakszervezet Választmány által választott tisztségviselői:
- főtitkár
- ügyvivők
- titkárok (képviseleti irodák)
(4) A szakszervezet területi tisztségviselői:
- csoportok vezetői és vezetőségi tagjai
- önálló csoportok vezetői és vezetőségi tagjai
- alapszervezetek vezetői és vezetőségi tagjai
- nyugállományú tagozat elnöke és vezetőségi tagjai
- szekciók vezetői és vezetőségi tagjai
- a Hosz helyi megbízottja
(5) A szakszervezet szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elveinek tiszteletben tartásával működnek.
(6) Az Ellenőrző Bizottság zavartalan működése érdekében a Kongresszus az Ellenőrző Bizottságba legalább 3 fő póttagot választ.
9.§
A csoport
(1) A szakszervezet legkisebb szervezeti egysége a csoport.
(2) A csoport szerveződésének rendező elve egy adott szolgálati helyhez igazodó munkatársi kapcsolat.
(3) A csoport legkisebb taglétszáma 5 fő.
(4) A csoport tagjai maguk közül a tagok képviseletére és az ügyek intézésére vezetőt, legalább 10 fős taglétszám esetén vezetőséget választanak, melynek létszámát a csoport maga határozza meg.
(5) A csoport a Választmányban és a Kongresszusban direkt mandátummal nem rendelkezik.
(6) Amennyiben egy csoport önálló állománytáblával (munkaköri jegyzékkel) nem rendelkező, de szervezetileg és helyileg az állományilletékes parancsnoktól (vezetőtől) elkülönült szervezeti elemnél (más helyőrségben, vagy egy helyőrségen belül másik objektumban) egyedüliként működik, a csoport vezetőjét tanácskozási joggal - a 15. § (3). bekezdés figyelembevételével- a Választmány ülésére meg kell hívni. E csoport vezetője az állományilletékes parancsnoknál képviseleti joggal nem rendelkezik.
(7) A csoport a Kongresszuson és a Választmányon a 14.§ (2)-(3), valamint a 15.§ (3) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével, az alapszervezeten keresztül közvetetten képviselteti magát.
10.§
Az önálló csoport
(1) A csoport akkor önálló csoport, ha egy önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezeti egységnél, illetve a miniszter által létrehozott gazdasági társaságnál csak egy csoport létezik és a taglétszáma az 50 főt nem haladja meg.
(2) Az önálló csoport ugyanazokkal a jogosultságokkal rendelkezik, mint az alapszervezet.
(3) Az önálló csoport elveszíti alapszervezeti jogosultságait, ha az önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezeti egységnél, illetve a miniszter által létrehozott gazdasági társaságnál újabb csoport, vagy csoportok jönnek létre.
(4) Ha az önálló csoport taglétszáma az 50 főt meghaladja, a szervezetet legalább két, lehetőleg arányosan felosztott csoportra kell bontani, és azokból alapszervezetet kell alakítani.
(5) Az önálló csoportok fő szabályként a klasszikus haderőnemi struktúra szerint vesznek részt a jelölőgyűléseken, a döntéshozó szervek munkáját előkészítő és támogató gyűléseken és az egyes elnökségi tagok irányítása alatt álló képviseleti irodák munkájában, működtetésében. Ettől eltérő szabályt indokolt esetben, az érintett önálló csoport véleményének figyelembevételével, az Elnökség egyetértésével a Választmány hozhat.
11.§
Az alapszervezet
(1) Önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezeti egységnél, illetve a miniszter által létrehozott gazdasági társaságnál működő csoportok alapszervezetet hozhatnak létre.
(2) Önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezeti egységen, illetve a miniszter által létrehozott gazdasági társaságon belül csak egy alapszervezet hozható létre.
(3) Az alapszervezet tagjai sorából tagsága és csoportjai képviseletére, valamint ügyeinek intézésére vezetőséget választ, melynek létszámát maga határozza meg.
(4) Az alapszervezet vezetője tagja a Választmánynak, egyben képviseli a teljes alapszervezeti tagságot az állományilletékes parancsnoknál (vezetőnél).
(5) Az alapszervezet a hatályos jogszabályok betartásával gazdálkodhat.
(6) Az alapszervezet származtatott jogi személy, ha a működéséhez szükséges vagyonnal és önálló költségvetéssel rendelkezik, valamint a törvényi követelményeknek és az Elnökség vonatkozó határozatában foglaltaknak eleget tesz.
(7) Az alapszervezet működésének rendjét - az Alapszabállyal, a Hosz Szervezeti és Működési Szabályzatával (továbbiakban SZMSZ) és egyéb szabályzóival összhangban - maga szabályozza.
(8) Az alapszervezetek fő szabályként a klasszikus haderőnemi struktúra szerint vesznek részt a jelölőgyűléseken, a döntéshozó szervek munkáját előkészítő és támogató gyűléseken és az egyes elnökségi tagok irányítása alatt álló képviseleti irodák munkájában, működtetésében. Ettől eltérő szabályt indokolt esetben, az érintett alapszervezet véleményének figyelembevételével, az Elnökség egyetértésével a Választmány hozhat.
(9) Abban az esetben, ha egy helyőrségen belül több, önálló állománytáblával nem rendelkező, de legalább zászlóalj szintet elérő katonai szervezet (alegység) működik és közös állományilletékes parancsnokuk nem abban a helyőrségben települ, vagy abban a helyőrségben települ, de nem az alegységgel azonos objektumban, akkor az egyazon állományilletékes parancsnok alárendeltségében működő szervezeteknél helyőrségenként egy, elkülönített alapszervezet hozható létre. Az így létrehozott elkülönített alapszervezet vezetője képviseleti funkciót kizárólag a helyi parancsnoknál láthat el, ugyanakkor a szakszervezet döntéshozó szerveinek munkájában – az elnökség kivételével – az elkülönített alapszervezet tagsága vonatkozásában teljes joggal részt vehet. Ebben az esetben az állományilletékes parancsnok szintjén egyesített alapszervezetet kell létrehozni, amelynek vezetője ellátja a teljes állomány képviseletét az állományilletékes parancsnoknál és – az egyesített alapszervezet belső szabályzói szerint - a teljes tagság képviseletét a szakszervezet döntéshozó szerveiben.
(10) Amennyiben az állományilletékes parancsnok települési helyén szakszervezeti csoport nem működik, annak megalakulásáig és az egyesített alapszervezet létrehozásáig az elkülönített alapszervezet vezetője gyakorolja a 11.§ (9) bekezdés 3. mondata szerinti jogosultságokat.
12.§
A nyugállományú szervezetek
(1) A nyugállomány tagok lakóhelyük szerint hozhatnak létre csoportokat a 9.§ (1)-(5)-ben foglaltaknak megfelelően. A csoportok a Hosz Választmányában közvetlen képviselettel nem rendelkeznek.
(2) Ha egy adott megyében (fővárosban) csak egy csoport működik, az önálló csoportnak tekintendő, melynek vezetője tagja a Választmánynak.
(3) A nyugállományú csoportok megyénként szerveződve valamint Budapesten az adott területen működő csoportokból alapszervezetet alkothatnak a 11.§ (3)-(6) pontok értelemszerű alkalmazásával. Az alapszervezet vezetője tagja a Választmánynak, egyben képviseli a tagságot az illetékes katonai igazgatási szervnél.
(4) Az alapszervezeteket 200 fős taglétszámig az alapszervezet vezetője, 200 fő felett az alapszervezet vezetőjén kívül minden további megkezdett 100 fő után egy-egy, - az alapszervezet vezetőjét is beleértve- maximum öt, az alapszervezet által delegált csoportvezető képviselheti a Hosz Választmányában.
(5) Ha valamely megyében (fővárosban) a (3) bekezdés szerinti alapszervezet nem jön létre, és a megyében több csoport működik, a megyét (fővárost) a Hosz Választmányában az adott megyében (fővárosban) működő csoportok vezetői közül a tagozat választmánya által választott csoport vezetője képviseli. A képviseletre vonatkozó további szabályok megegyeznek a (4) bekezdésben foglaltakkal.
(6) Nyugállományú tag csak nyugállományú csoportnak, nyugállományú csoport csak nyugállományú alapszervezetnek lehet tagja.
(7) A nyugállományú csoportok és alapszervezetek tagozatot alakíthatnak, illetve ahhoz csatlakozhatnak.
(8) A nyugállományú tagozat működésére a 13. §-ban rögzített általános szabályok vonatkoznak.
13.§
A szekciók
(1) A szakszervezeti tagok szakmai vagy egyéb speciális érdekeik hangsúlyosabb megjelenítésére és képviseletére szekciókat hozhatnak létre. A szekciók megalakulását a Választmány hagyja jóvá, egyben meghatározza a szekció jogosítványait, valamint a működési feltételekhez való hozzájárulás formáit.
(2) A szekció elnököt, és ha szükséges vezetőséget választ.
(3) A szekció működésének rendjét - az Alapszabállyal, a Hosz Szervezeti és Működési Szabályzatával és egyéb szabályzóival összhangban - maga szabályozza.
(4) A szekció az elfogadott ügyrend szerint előterjesztéseket tehet a szakszervezet központi szervei felé.
(5) A szekciók működéséhez szükséges költségkeretet az éves költségvetésben kell meghatározni.
(6) A szekciók vezetői az elnökségi üléseken – az Elnökség meghívása alapján- tanácskozási joggal vehetnek részt.
14.§
(1) A szakszervezet legfelsőbb döntéshozó szerve a Kongresszus.
(2) A Kongresszus az alapszervezetek és önálló csoportok vezetőiből és küldötteiből, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjaiból áll. Az Ügyvezetés tagjai – az elnök és az alelnökök kivételével - tanácskozási joggal vesznek részt a Kongresszuson. Az alapszervezetek az alapszervezetek vezetői mellett minden további megkezdett 75 fő után választanak egy-egy újabb szavazati jogú küldöttet.
(3) A Kongresszus ülésén az alapszervezetek küldötteiként az alapszervezetet alkotó csoportok vezetői vesznek részt, elsődlegesen a 9.§ (6) bekezdés szerinti csoportok vezetői közül. Amennyiben a csoportok száma meghaladja az alapszervezet által delegálható küldöttek számát, másodlagos kiválasztási kritériumként a csoport taglétszámát kell figyelembe venni.
(4) A Kongresszus legalább 4 évente ülésezik. Összehívásáról a Választmány határozata alapján a szakszervezet elnöke gondoskodik, a tervezett időpont előtt legalább 60 nappal. Rendkívüli Kongresszust kell összehívni és megtartani 30 napon belül, ha azt az önálló csoportok és az alapszervezetek legalább egyharmada - azonos cél(ok) és ok(ok) megjelölésével - kezdeményezi. Ha a szakszervezet elnöke a Kongresszus, illetve a rendkívüli Kongresszus összehívását a felsorolt határidőkön belül elmulasztja, azok összehívására az Ellenőrző Bizottság határozata alapján a bizottság elnöke jogosult.
(5) A Honvédszakszervezet tevékenységét, további működését alapvetően veszélyeztető helyzetben , így például:
- pénzügyi, költségvetési helyzetet érintő jelentős mértékű változás
- jogi környezet oly mértékű változása, amely az alapszabály szerinti normál működést veszélyezteti az Elnökség minősített többségi döntése alapján a HOSZ elnöke jogosult a rendkívüli Kongresszus összehívására az Alapszabályban és egyéb szabályzókban (pl. Ügyrend) előírt eljárási rendtől eltérően.
(6) A Kongresszus határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. Amennyiben a Kongresszus határozatképtelen, úgy azt legkorábban 5, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra változatlan napirenddel újra össze kell hívni. Az ismételt összehívás esetén a Kongresszus a megjelent küldöttek létszámától függetlenül határozatképes.
(7) A Kongresszus kizárólagos hatáskörrel:
a) elfogadja, módosítja az Alapszabályt,
b) meghatározza a szakszervezet négy éves programját,
c) elfogadja az Elnökség beszámolóját az eltelt 4 évről,
d) irányelveket határoz meg gazdasági szervezetek alakításáról és megszüntetéséről
e) megválasztja a szakszervezet elnökét, alelnökeit, elnökségi tagjait és helyetteseiket, a nyugállományú elnökségi tagot és helyettesét kivéve, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökét, tagjait, és póttagjait,
f) gyakorolja az általa választott tisztségviselők visszahívásának jogát,
g) irányelveket határoz meg a Hosz tisztségviselőinek létszámával, függetlenítésével és illetmény besorolásával kapcsolatban,
h) irányelveket határoz meg más szervezetekhez való csatlakozásról, valamint hazai és nemzetközi szervezetekhez való viszonyról,
i) kialakítja a szakszervezet jelképrendszerét,
j) megállapítja a tagdíjjal kapcsolatos irányelveket
k) dönt a szakszervezet megszűnéséről más társadalmi szervezetté történő átalakulásáról, illetve egyesüléséről.
l) díjat alapít
(8) A Kongresszus bármely ügyet – kivéve a tag kizárására, valamint a tagok és szervek egymás közötti vitáira vonatkozó választmányi határozatokat- hatáskörébe vonhat, abban ügydöntő határozatot hozhat, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a szakszervezet bármelyik szervének határozatát.
(9) A Kongresszus ülései nyilvánosak. Zárt ülést a jelenlévő küldöttek többségének egyetértésével lehet elrendelni.
(10)A Kongresszusról jegyzőkönyv készül, a határozatokat írásban rögzítik. Az ülései után közleményt ad ki.
15.§
A Választmány
(1) A Választmány két kongresszus között a szakszervezet legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve.
(2) A Választmány az önálló csoportok és az alapszervezetek vezetőiből és képviselőiből, valamint az Elnökség tagjaiból áll. A csoport- és alapszervezeti vezetők képviseleti jogukat akadályoztatás esetén írásban átruházhatják. Az Ellenőrző Bizottság és az Ügyvezetés tagjai, valamint a 9.§ (6.) bekezdés szerinti csoportok vezetői tanácskozási joggal vesznek részt a Választmány ülésein. Az Ellenőrző Bizottság elnöke a tájékoztatóban tárgyalt kérdésekben – az ügyrendnek megfelelően- indítványozási joggal bír a Választmány felé.
(3) Az alapszervezeteket és önálló csoportokat 200 fős taglétszámig az alapszervezet és önálló csoport vezetője, 200 fő felett az alapszervezeteket vezetőjükön kívül minden további megkezdett 100 fő után egy-egy, összességében maximum öt fő képviselheti a Választmány ülésein. Az alapszervezetet képviselő szavazati jogú és a 9.§ (6) bekezdés szerinti tanácskozási jogú csoportvezetők összlétszáma nem haladhatja meg az öt főt. A képviselők kiválasztásánál a 14. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell eljárni.
(4) A Választmány szükség szerint, de legalább évente ülésezik. A Választmány üléseit az Elnökség határozata alapján a napirend közlésével az elnök hívja össze. Össze kell hívni, és meg kell tartani 30 napon belül a Választmányi ülést, ha azt az önálló csoportok és alapszervezetek legalább egyharmada azonos ok(ok) és cél(ok) megjelölésével az Elnökségnél kezdeményezi. Ha az elnök az évenkénti, vagy az előbbiek szerinti eseti összehívást elmulasztja, a Választmány összehívására az Ellenőrző Bizottság határozata alapján a bizottság elnöke jogosult.
(5) A Választmány határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést legkorábban 5, de legkésőbb 15 napon belül változatlan napirenddel újra össze kell hívni. Ebben az esetben a Választmány a megjelent választmányi tagok létszámától függetlenül határozatképes.
(6) A Választmány hatásköre:
a) két Kongresszus között felügyeli az Elnökség tevékenységét,
b) gondoskodik a Kongresszus határozatainak végrehajtásáról,
c) javaslatokat készít a szakszervezet tevékenységét illetően és ezeket a Kongresszus elé terjeszti,
d) értékeli a szakszervezet éves tevékenységét, meghatározza a következő év fontosabb feladatait,
e) dönt az Elnökség beszámolójának elfogadásáról,
f) határoz az éves költségvetésről, az előző évi zárszámadás elfogadásáról,
g) megválasztja az Ügyvezetés tagjait (az elnök és alelnökök kivételével), megválasztja vagy megbízza a képviseleti irodák titkárait,
h) gyakorolja az általa választott, illetve megbízott tisztségviselők visszahívási jogát,
i) jóváhagyja az 5.000.000 Ft-ot meghaladó értékű szerződéskötéseket, kötelezettségvállalásokat és az 1.000.000 Ft feletti hitelfelvételeket,
j) dönt a területi szervek anyagi támogatásáról,
k) dönt az önsegélyezési- és szolidaritási alap működtetéséről, működésük alapelveiről,
l) dönt a tiszteletbeli tagi cím adományozásáról, illetve visszavonásáról,
m) dönt a pártoló és tiszteletbeli tagok által igénybe vehető szolgáltatásokról,
n) kizárólagos joggal, fellebbviteli fórumként elbírálja a szakszervezet tagjai és szervei, valamint szervei és szervei között keletkezett vitákat,
o) székhely vonatkozásában módosíthatja az Alapszabályt,
p) dönt a tisztségviselők részére fizetendő juttatásokról,
q) dönt gazdasági szervezet alakításáról és megszüntetéséről,
r) dönt más társadalmi szervezethez történő csatlakozásról és kiválásról,
s) jóváhagyja az Elnökség éves munkatervét,
t) jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot és a szakszervezet egyéb belső szabályzóit,
u) dönt a „Szakszervezeti munkáért - díj” odaítéléséről, és visszavonásáról
v) két Kongresszus között a jelölőgyűlések javaslata alapján dönt az elnökségi tagok - kivéve a nyugállományú elnökségi tagot és helyettese - pótlásáról,
(7) A Választmány üléseiről jegyzőkönyv készül, a határozatokat írásban rögzítik. Az ülései után közleményt adhat ki. A Választmány ülései nyilvánosak. Zárt ülést a jelenlévő tagok többségének egyetértésével lehet elrendelni.
16. §
Az Elnökség
(1) Az Elnökség a szakszervezet irányító szerve. Tevékenységét a Kongresszus és a Választmány határozatai és saját éves munkaterve alapján végzi. Az Elnökség 8 főből áll.
(2) Az Elnökség tagjai:
- elnök,
- alelnökök,
- elnökségi tagok
(3) Az Elnökségben az aktív állományban lévő tagok vonatkozásában a klasszikus haderőnemi tagozódás szerint (szárazföld, légierő), a logisztikai szerveknél és csapatoknál, valamint az előbbi három kategóriába nem tartozó egyéb honvédségi szervezeteknél (különösen a honvédelmi igazgatásban, rendészeti-oktatási és kiképzési ágazatokban) működő önálló csoportok és alapszervezetek által jelölt egy-egy, a Kongresszus által választott elnökségi tag foglal helyet. A nyugállományú tagok vonatkozásában az Elnökségnek a nyugállományú tagozat elnöke a tagja, akit a nyugállományú tagozat választmánya választ meg.
(4) Az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek az ügyvivők, a szekciók vezetői, és az Elnökség által meghívott személyek. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és a szakszervezet főtitkárát az elnökségi ülésekre kötelező érvénnyel meg kell hívni.
(5) Az Elnökség hatásköre:
a) a Választmányi ülések között irányítja a szakszervezet tevékenységét,
- b) gondoskodik a Kongresszus és a Választmány határozatainak végrehajtásáról és annak teljesítéséről, évente beszámol a Választmánynak, 4 évente a Kongresszusnak,
- c) a Választmány irányelveinek megfelelően kapcsolatot tart más hazai és nemzetközi szervezetekkel, dönt azok fórumain résztvevő képviselők személyéről,
- d) első fokon dönt a tagok kizárásáról, és a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos egyéb ügyekben, a szakszervezet tagjai és szervei, valamint szervei és szervei között keletkezett vitákról,
e) dönt a tisztségviselők részére járó jogszabályban meghatározott munkaidő-kedvezmény részletes felhasználásáról,
f) egyetértési jogot gyakorol a szakszervezet újságának felelős szerkesztőjének megbízása és felmentése vonatkozásában,
g) Választmány által választott tisztségviselő lemondása, illetve tartós - 3 hónapot meghaladó- akadályoztatása esetén az elnök javaslatára kezdeményezheti a tisztségviselő pótlását a Választmánynál,
h) javaslatot tesz a Választmánynak a Választmány által megválasztandó tisztségviselők személyére, illetve a megválasztott tisztségviselők visszahívására,
i) kezeli a szakszervezet vagyonát. Ennek keretében és különösen:
- kidolgozza és a Választmány elé terjeszti jóváhagyásra az éves költségvetést és zárszámadást,
- előzetesen jóváhagyja a 3.000.000,- Ft értéket meghaladó szerződés tervezeteket, egyéb kötelezettségvállalásokat és egyazon költségvetési ciklusban az egyszeri alkalommal történő hitelfelvételt,
- dönt a szakszervezet önsegélyezési alapjának konkrét felhasználásáról, rendszeresen, de legalább félévente beszámoltatja a gazdálkodásért felelős tisztségviselőt a szakszervezet vagyoni helyzetéről és a költségvetési előirányzatok teljesítéséről,
- intézkedéseket hoz a szakszervezet kiegyensúlyozott gazdálkodásának megvalósítása érdekében.
j) kezdeményezi a szakszervezet szolidaritási akcióit, koordinálja a szolidaritási tevékenységet,
k) dönt a kiemelkedő szakszervezeti munkát végzők erkölcsi és anyagi elismeréséről.
(6) Szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze a napirend közlésével. A napirend mellé csatolni kell a napirendi pontok írásos anyagait. Elnökségi ülést kell összehívni az elnökségi tagok egyharmadának kezdeményezésére azonos ok és cél megjelölésével is. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van.
(7) A tevékenységét a Választmány által jóváhagyott éves munkaterv alapján végzi.
(8) Az üléseiről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvek, határozatok nyilvánosak. A közzététel módjáról, időpontjáról a jegyzőkönyvben, határozatban kell intézkedni. (maximum 60 nap).
(9) Az elnökségi ülések nyilvánosak. Zárt ülést a jelenlévő tagok többségének egyetértésével lehet elrendelni.
17.§
Az Ügyvezetés
(1) Az Ügyvezetés a szakszervezet operatív munkaszervezete, amely az elnök vezetésével végrehajtja a döntéshozó szervek által meghatározott feladatokat.
(2) Az Ügyvezetés tagjai: elnök, alelnökök, főtitkár, ügyvivők, titkárok.
(3) Az Ügyvezetés működésének részletes szabályait, a tisztségviselők felelősségi körét és konkrét feladatait a szakszervezet Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
18.§
Az Ellenőrző Bizottság
(1) A Kongresszus az Ellenőrző Bizottságba elnököt, 6 fő tagot és legalább 3 fő póttagot választ.
(2) Az Ellenőrző Bizottságba az Elnökség tagjai és az Ügyvezetés tagjai, valamint az egy millió Ft fölötti összeg felhasználására jogosult alapszervezetek vezetői és a szakszervezet alkalmazottai nem választhatók.
(3) Az Ellenőrző Bizottság tagjait költségtérítés illeti meg a hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
(4) Az Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre:
a) Felügyeli és ellenőrzi az Alapszabály betartását a szakszervezet szerveinél. Annak megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet és álláspontját, véleményét a szakszervezet szervei elé terjesztheti.
b) A szakszervezet szerveinek és/vagy tisztségviselőinek a Hosz szabályozóit sértő döntését az Ellenőrző Bizottság vizsgálja, és a következő elnökségi ülés elé terjeszti érdemi döntési javaslattal.
c) A hozzá beérkezett bejelentéseket, fellebbezéseket 30 napon belül kivizsgálja és a javaslatait az illetékes szerv elé terjeszti.
d) Folyamatosan ellenőrzi - a Kongresszus kivételével - a szakszervezet szerveinek gazdálkodási tevékenységét. Ezen belül 3 havonta a pénzforgalmat és a tagdíjfizetés helyzetét. Ellenőrzéseinek tapasztalatairól feljegyzést készít és javaslatairól az Elnökséget az ellenőrzést követő 15 napon belül, írásban tájékoztatja. Az Ellenőrző Bizottság által kezdeményezett vizsgálat lefolytatása a szakszervezet szervei részére - a Kongresszus kivételével - kötelező.
e) Tevékenységi körén belül és azzal összefüggésben, a szakszervezet szerveitől - a Kongresszus kivételével - tájékoztatást kérhet, az általuk készített iratokba betekinthet, szakértői véleményt kérhet. Képviselői a szakszervezet szerveinek ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. Az Elnökség ülésein az Ellenőrző Bizottság elnökének vagy egy tagjának részvétele az Ellenőrző Bizottság számára kötelezettséget jelent, távolléte az ülés megtartására azonban nincs halasztó hatállyal.
f) A 14. és 15.§-ban tárgyalt esetekben az ok(ok) és cél(ok) megjelölésével határozatban dönt a Kongresszus vagy a Választmány összehívásáról.
g) Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről 4 évenként a Kongresszusnak beszámol, a szakszervezet szerveinek tevékenységével kapcsolatban kialakított véleményéről a Választmányt évente tájékoztatja, az ügyrendnek megfelelően javaslatot tesz a hiányosságok felszámolásának módjára.
h) Az EB saját SZMSZ-e szerint tevékenykedik, azt saját maga alakítja ki, és a tagság számára közzé teszi.
19.§
A tisztségviselők
(1) A tisztségviselők gondoskodnak a szakszervezet és szervei folyamatos tevékenységéről.
(2) A szakszervezet tisztségviselője nem lehet megbízatásának ideje alatt, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség vezető beosztású tisztje, politikai párt tisztségviselője vagy alkalmazottja, más, a katonák érdekképviseletét céljaként megjelölő, vagy ténylegesen a katonák érdekképviseletét ellátó szervezet tagja, valamint az adott csoport működési területén a katonai szervezet parancsnoka (vezetője) és annak szervezetszerű helyettese. Az a nyugállományú tag, aki más katonai érdekképviseleti szervnek is a tisztségviselője, választott tisztséget a Honvédszakszervezetnél nem tölthet be.
(3) A tisztségviselők feladataikat elláthatják társadalmi megbízatással vagy függetlenítve, a választmány határozata alapján tiszteletdíjban részesülhetnek.
(4) A tisztségviselőket költségtérítés illeti meg a hatályos jogszabályok figyelembevételével.
(5) A tisztségviselők feladatai:
a) Az elnök:
- képviseli a szakszervezetet,
- összehívja a szakszervezet szerveinek üléseit (az Ellenőrző Bizottság kivételével),
- a szakszervezet Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gondoskodik a szakszervezet Alapszabály szerinti működéséről,
- gondoskodik az Elnökség és más döntéshozó szervek döntéseinek megvalósításáról,
- vezeti az Ügyvezetés tevékenységét,
- javaslatot tesz az Elnökségnek az Ügyvezetés Választmány által választott tagjainak a megválasztására, visszahívására, pótlására,
- munkáltatói jogokat gyakorol a szakszervezet alkalmazottai, tulajdonosi jogokat gyakorol a szakszervezet tulajdonában lévő gazdasági társaság felett,
- utalványozza a szakszervezet kifizetéseit,
- távolléte esetére meghatalmazást ad a helyettesítésére,
- az alelnök(ök) előterjesztése alapján dönt a szakszervezet tagjai jogi képviseletének felvállalásáról,
- végzi a Szervezeti és Működési Szabályzatban számára meghatározott konkrét feladatokat.
b.) Az alelnök(ök) ( max. 2 fő):
- képviselik a szakszervezetet,
- az elnök akadályoztatása esetén - annak meghatalmazása alapján - végzik az elnök feladatait,
- végzik a Szervezeti és Működési Szabályzatban részükre meghatározott konkrét feladatokat, különösen:
- koordinálják és segítik az elnökségi tagok, a nyugállományú tagozat és szekciók, felügyelik a főtitkár tevékenységét,
- irányítják a szakszervezet érdekvédelmi, valamint a jog- és érdekérvényesítő munkáját,
- felelősek a szakszervezet gazdálkodásáért,
- a főtitkár távolléte esetén utalványozzák a szakszervezet 1 millió forint alatti kifizetéseit,
- kapcsolatot tartanak az állami és társadalmi szervekkel, valamint az érdekegyeztető fórumok szerveivel,
c.) A főtitkár:
- szervezi az Ügyvezetés tevékenységét, koordinálja az ügyvivők munkáját;
- szervezi a külső és belső információáramlást
- irányítja a szakszervezet gazdálkodását, utalványozza az 1 millió forint alatti kifizetéseket
- irányítja a Hosz apparátusának napi tevékenységét
- felelős a szakszervezet központi rendezvényeinek megszervezéséért, irányítja azok lebonyolítását
- koordinálja a szakértői tevékenységet
- végzi a Szervezeti és Működési Szabályzatban részére meghatározott konkrét feladatokat.
d.) Az elnökségi tag:
- Képviseli az Alapszabály és az SZMSZ szerinti tagozódás alapján őt jelölő aktív szolgálati viszonyban álló tagok szervezeteinek és a nyugállományú szervezetek tagságát az Elnökségben, egyúttal a szakszervezetet az SZMSZ-ben meghatározott parancsnoknál, vagy más katonai vezetőnél, megvalósítva ez által a középszintű érdekegyeztetés feladatait,
- A képviseleti irodákon keresztül kapcsolatot tart az adott haderőnem (szakcsapatok, intézmények, stb.) alapszervezeteivel és a nyugállományú szervezetekkel, a területi ügyvivőkkel és a központi irodával. Ennek során befolyásával segíti és szakértői hátterével támogatja a területi ügyvivők érdekvédelmi és a szakmai ügyvivők szakértői munkáját, tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a központi irodát.
- Végrehajtja az Elnökség adott haderőnemre (szakcsapatokra, intézményekre, stb.) és a nyugállományú szervezetekre vonatkozó határozatait, elősegíti a határozatokban foglaltak érvényesülését a képviseleti körébe tartozó szervezeteknél.
- Az elnökségi tag és helyettese pótlásáról - a nyugállományú elnökségi tagot és helyettesét kivéve - a Választmány dönt.
- Javaslatot tesz az Elnökségnek a képviseleti iroda titkárának személyére.
- Az elnökségi tagok és helyettesek személyére - a nyugállományú elnökségi tagot és helyettesét kivéve - kizárólagos joggal a klasszikus haderőnemi struktúra alapján megszervezett, az azokhoz tartozó (szakcsapatok, intézmények, stb.) önálló csoportok és alapszervezetek vezetőiből álló jelölőgyűlések tesznek javaslatot.
- A jelölőgyűléseket legkésőbb 60 nappal a Kongresszust megelőzően, vagy az elnökségi tag lemondását, nyugdíjba helyezését, más haderőnemhez (szakcsapathoz, intézményhez, stb.) történő áthelyezését követő 60 napon belül a szakszervezet elnöke hívja össze. A gyűlések megszervezéséért a főtitkár, lebonyolításáért a képviseleti iroda titkára a felelős.
e.) Az ügyvivők: (területi és szakmai)
- Az elnök által kijelölt működési területüknek és szakterületüknek megfelelően végzik a Szervezeti és Működési Szabályzatban részükre meghatározott feladatokat.
f.) Az Ellenőrző Bizottság elnöke:
- képviseli az Ellenőrző Bizottságot,
- szervezi és vezeti a bizottság tevékenységét, elkészíti éves tervét,
- személyesen vezeti az Ellenőrző Bizottság üléseit,
- a bizottság munkájába szakértőket vonhat be,
- a 14. és 15. §-ban tárgyalt esetekben összehívja a Választmányt vagy a Kongresszust, illetve kezdeményezi azok összehívását,
- koordinálja a bizottsági tagok részvételét a szakszervezet szerveinek munkájában,
- összegzi és a szakszervezet szervei elé terjeszti az ellenőrzések és vizsgálatok tapasztalatait, a bizottság javaslatait,
- elkészíti az Ellenőrző Bizottság jelentését és azt a Kongresszus elé terjeszti.
g.) A területi szervek tisztségviselőinek részletes feladatait az Alapszabállyal és a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban az adott szerv határozza meg.
h.) A szakszervezet apparátusának összetételét, feladatait, juttatásait –a feladatok függvényében, a főtitkár javaslatainak figyelembe vételével- az elnök határozza meg.
(6) A tisztségviselők megbízatása megszűnik:
a) a tagsági viszony megszűnésével
b) az Elnökséghez benyújtott írásbeli lemondással,
c) visszahívással
d) az új tisztségviselők megválasztásával
(7) A tisztségviselők akadályoztatásának minősítését az Elnökség végzi.
(8) A tisztségviselők képviseleti jogukat – a helyi megbízott kivételével - esetenként jogi képviselőre, a szakszervezet tisztségviselőire írásbeli meghatalmazással átruházhatják.
(9) A Hosz helyi megbízottját az elnök javaslatára, az érintett tagok véleményének kikérésével, az Elnökség határozatban jelöli ki. A megbízás határozott időre, legfeljebb az adott akadály elhárulásáig szólhat. A megbízásra olyan esetekben kerülhet sor, amikor csoport, alapszervezet létrehozása objektív akadályba (például külszolgálat, katonai kontingensek) ütközik és a tagság létszáma, a szolgálati hely, vagy az ellátandó feladat jellege, fontossága, vagy egy már létrehozott és korábban működő szervezet működőképességének fenntartása azt indokolja.
(10) A megbízott csak az adott szolgálati helyen szolgálatot teljesítő szakszervezeti tag lehet. A feladatellátására az általános szabályok vonatkoznak azzal, hogy a döntéshozó testületek munkájában meghívás alapján vehet részt, illetve tanácskozási joggal rendelkezik. Tevékenységével az Elnökségnek felel.
(11) A tisztségviselők és a megbízott tevékenységére és összeférhetetlenségére vonatkozó részletszabályokat a szakszervezet SZMSZ-ében kell rögzíteni.
20.§
A szakszervezet folyamatos működésének főbb szabályai
(1) Ügyvivő lemondása, tartós akadályoztatása idejére, vagy egyéb más indokolt esetben:
a./ az elnök - a megbízandó tisztségviselővel egyetértésben- megbízást ad az Ügyvezetés valamely más tagjának a feladatkör ellátására,
b./ az elnök javaslatára az Elnökség kezdeményezi a Választmánynál új tisztségviselő megválasztását az adott feladatkörre.
(2) Az elnök lemondása esetén a következő Kongresszusig, tartós - 3 hónapot meghaladó- akadályoztatása esetén az akadályoztatás időtartamára az Elnökség által kijelölt alelnök veszi át az elnök feladat- és hatáskörét. Az alelnökök egyidejű lemondása vagy tartós - 3 hónapot meghaladó - akadályoztatása esetén a főtitkár veszi át az alelnökök feladatait és hatáskörét. A főtitkár lemondása vagy tartós - 3 hónapot meghaladó - akadályoztatása esetén az Elnökség az Ügyvezetés bármelyik tagját megbízhatja a főtitkári teendők ellátásával. Amennyiben az elnök és az alelnökök lemondása vagy tartós akadályoztatása egy időben következik be, a főtitkár veszi át a szervezet irányítását korlátozott jogkörrel, melynek megfelelően:
a./ köteles 30 napon belül rendkívüli tisztújító Kongresszust összehívni, és annak időpontját az azt követő 60 napon belül kitűzni.
b./ elnöki és más képviseleti jogkörbe tartozó döntéseket kizárólag az Elnökség előzetes egyetértésével hozhat.
(3) A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az elnökség írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározottak szerint, korábbi feladatait vagy annak egy részét, változatlan vagy részarányos díjazás ellenében – az új tisztségviselő megválasztásáig, vagy legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként látja el.
(4) A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek a feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megszűnt megbízatású tisztségviselőknek az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatát. Az átadás-átvételi eljárást az új megbízatású tisztségviselő megválasztását követő harminc napon belül le kell folytatni.
(5) A működésre vonatkozó egyéb szabályokat a szakszervezet Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rögzíteni.
21.§
A döntés és a határozathozatal
(1) A szakszervezet szervei döntéseiket általában nyílt szavazással, a jelenlévő, szavazásra jogosultak több mint felének egyetértésével hozzák. Szavazategyenlőség esetén a Kongresszus és a Választmány ülésén az elnök szavazata, az Elnökség ülésén a nem függetlenített elnökségi tagok szavazati aránya dönt.
(2) Az Alapszabály elfogadásához, módosításához, kiegészítéséhez, más társadalmi szervezetekhez való csatlakozáshoz, egyesüléshez, azokból való kiváláshoz, a szakszervezet feloszlatásához a jelenlévő küldöttek több mint kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
(3) A szakszervezet szerveibe a jelölés nyílt szavazással, a jelen lévő szavazásra jogosultak több mint felének egyetértő szavazatával történik. A jelölőlistára legalább annyi jelöltet kell felvenni, amennyi a tisztségviselők illetve a póttagok száma. A jelölőlistára való felkerülés sorrendje a leadott szavazatok száma alapján történik. A több szavazatot kapott jelölt kerül előbbre.
(4) A szakszervezet szerveibe a tisztségviselők megválasztása titkos szavazással, a szavazásra jogosultak több mint felének egyetértésével történik. Az a személy kerül megválasztásra, aki a leadott szavazatok több mint a felét megkapja. Ennek hiányában a 3 legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével második fordulót kell tartani. A második fordulóban az a jelölt kerül megválasztásra, aki a legtöbb szavazatot kapja, a leadott szavazatok számától függetlenül. Szavazategyenlőség esetén a jelölési sorrend a meghatározó. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni az Ellenőrző Bizottság tagjainak és póttagjainak a megválasztásánál is.
(5) Az alapszervezetek döntéshozatali eljárása az előbbiektől a következőkben térhet el: a csoportok vezetői (és/vagy küldöttei) küldöttgyűlés keretében egyfordulós, egyszerű többségi szavazással is megválaszthatják az alapszervezet vezetőségét, illetve eseti döntéseket hozhatnak. Az alapszervezet vezetőjének és vezetőségi tagjának az alapszervezet bármely tagja jelölhető.
(6)Tisztségviselő visszahívását az adott szervben képviselettel rendelkező önálló csoportok és alapszervezetek egyharmada kezdeményezheti, írásban indokolt javaslatban. A szakszervezet tisztségviselőjének visszahívását kezdeményező javaslatról a tisztségviselőt megválasztó szerv dönt titkos szavazással, a jelen lévő küldöttek több mint felének egyetértésével.
(7) A függetlenített tisztségviselők megválasztásának, függetlenítésének és besorolásának részletszabályait kongresszusi határozatban kell rögzíteni.
22.§
A szakszervezet gazdálkodása
(1) A szakszervezet működésének pénzügyi alapját a tagdíjak, a támogatások, a pártoló tagok befizetései, a természetes és jogi személyek adományai, valamint más gazdálkodási tevékenységek eredménye képezi.
(2) A tagdíj mértékét a Kongresszus határozza meg. A gazdálkodás részletes szabályait a Gazdálkodási Szabályzat rögzíti.
(3) A bankszámlával való rendelkezéshez képviseleti joggal rendelkező tisztségviselők közül két személy aláírása szükséges.
(4) A szakszervezet megszűnése más társadalmi szervezetté történő átalakulása, illetve más ilyen szervezettel való egyesülése esetén a felhalmozott vagyon további sorsáról a Kongresszus dönt.
23.§
IV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Egyesülési jogról szóló törvényben, a Polgári Törvénykönyvben, a szakszervezet egyéb belső szabályzóiban, valamint döntéshozó szerveinek határozataiban foglaltak az irányadók.
(2) Ezen Alapszabályt eredeti formájában a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége 1995. szeptember 29-30-ai küldöttgyűlése fogadta el, amely egyben a szakszervezet I. (alakuló) kongresszusa.
(3) A csoportok és alapszervezetek vezetőit a Kongresszust, illetve a megüresedést követő 90 napon belül kell megerősíteni, illetve megválasztani.
(4) Az Alapszabályt jelen formájában a Honvédszakszervezet 2011. november 22-23-i V. Kongresszusa fogadta el.
(5) Az Alapszabályban foglaltak az elfogadás napján, 2011. november 22-én lépnek hatályba és ezzel egy időben hatályát veszti az 1/2007-es számú kongresszusi határozat.
Balatonkenese, 2011. november 23.
|
.......................................... |
....................................... |
|
elnök |
jegyzőkönyvvezető |
Végrehajtási záradék:
A határozatban foglaltak végrehajtásra kerültek 2011. november 23-án.
Budapest, 2011. november 23.
………………………………. ….…………………………..
levezető elnök végrehajtásért felelős
|
