A jogász válaszol

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény az álláskeresõk részére álláskeresési támogatásként

- álláskeresési járadékot,

- álláskeresési segélyt, valamint

- költségtérítést rendel folyósítani, illetve kifizetni.

Az emberek többsége ezeket az ellátásokat még a régi „munkanélküli segély” névvel illeti.

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskeresõ,

b) az álláskeresõvé válását megelõzõ 4 éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelõ munkahelyet felajánlani.

Az elõzõ bekezdés a) pontjában említett álláskeresõ az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresõ tevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmûködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresõként nyilvántart.

Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresõvé válását megelõzõ 4 naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani.

Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az elsõ szakaszban – amely a folyósítási idõ feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskeresõ korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka.

Az alsó és felsõ határ az évenként emelkedõ minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér 60 százalékával, a felsõ határ pedig a minimálbér 120 százaléka.

Az álláskeresési járadék folyósításának idõtartama a következõképpen alakul: az álláskeresési járadék folyósításának idõtartamát annak az idõtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskeresõ az álláskeresõvé válást megelõzõ 4 év alatt munkaviszonyban töltött. Minden 5 munkaviszonyban töltött nap 1 nap járadékfolyósítási idõnek felel meg.

Az álláskeresési járadék folyósításának idõtartama minimum 73 nap, legfeljebb 270 nap lehet. Az elsõ folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idõ fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idõ hátralévõ része, de maximum 179 nap.

A járadék folyósításának kezdõ napja az álláskeresõnek a munkaügyi központnál történõ jelentkezésének a napja. Ha a munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg (ez e Hjt-ben a lemondásnak, a felmentés bizonyos eseteinek, valamint a szolgálati viszony megszüntetése, illetve a lefokozás fegyelmi fenyítésnek vagy katonai mellékbüntetésnek felel meg), az álláskeresési járadék a munkaviszony megszûnését követõ 90 nap elteltével folyósítható - feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskeresõ megfelel.

Az álláskeresési járadék folyósítása a törvényben meghatározott esetekben szüneteltetésre, illetve megszüntetésre kerül.

A jogalkotó ösztönzi is az álláskeresõt a mielõbbi elhelyezkedés érdekében. Ha az álláskeresési járadékban részesülõ személy munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelõzõen, kérelmére a folyósítási idõbõl még hátra lévõ idõtartamra járó járadék összegének felét egy összegben ki kell fizetni, feltéve, ha a kifizetés elõzõekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban áll. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresõnek az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követõ 30 napon belül kell benyújtani.

Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van:

Az álláskeresési segély elsõ típusa annak az álláskeresõnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétõl számított 30 napon belül kell benyújtania.

Az álláskeresési segély második típusa azon álláskeresõ részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresõvé válását megelõzõ négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik.

Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskeresõ, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának idõpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követõ három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel.

Az elsõ és második típusú álláskeresési segély folyósítási idõtartama 90 nap. Amennyiben az álláskeresõ a kérelem benyújtásának idõpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély elsõ típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá.

Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható.

Az álláskeresési segély összege a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) 40 százaléka. Ha az átlagkereset az elõbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyezõ összeg.

Az álláskeresési segély folyósításának kezdõ napja a kérelem benyújtását követõ nap.

Az álláskeresési segély folyósítása a törvényben meghatározott esetekben szüneteltetésre, illetve megszüntetésre kerül.

TÁJÉKOZTATÓ PEREK ÁLLÁSÁRÓL

Az elmúlt hónapban három perben született ítélet.

Két szerzõdéses katona ügye zárult le jogerõsen, melyekben a bíróság a próbaidõ alatti téves illetmény-besorolás alkalmazása miatt a honvédséget elmarasztalta, és kötelezte az elmaradt illetménykülönbözet kifizetésére. A perben tagjainkat dr. Hortobágyi Tibor jogtanácsos képviselte.

Egy tagunk esetében elsõ fokon a bíróság ugyancsak a honvédséget marasztalta el, mivel a másfél éven keresztül a honvédség hibájából tévesen számfejtett illetményét utólag megpróbálta visszakövetelni. A per során sikerült bebizonyítani, hogy a felperes jóhiszemûnek minõsült, ezért csak a 60 napon belüli jogalap nélkül kifizetett illetményt lehetett volna tõle visszakövetelni. A perben tagunkat dr. Hortobágyi Tibor jogtanácsos képviselte. Az ítélet még nem jogerõs.