Fókuszban a szerződéses honvédségi járatok sorsa

A HÉF soros elnöke Erdélyi Lajos ny. dandártábornok, miniszteri fõtanácsadó, a munkaadói oldal ügyvivõje dr. Lakatos László mérnök vezérõrnagy, a HM tervezési és koordinációs fõosztályvezetõje, míg a munkavállalói oldal ügyvivõje Sipos Géza, a BEOSZ elnöke volt. Az ülésen a honvédelmi minisztert Iváncsik Imre államtitkár, míg a HM HVK fõnökét Mikita János mérnök altábornagy képviselte.

Az Idõsügyi Tanács ügyvezetõjeként Szekeres István ny. dandártábornok mondott bevezetõ szavakat, majd napirend elõtt Szincsák Gyula, a Hosz alelnöke az Állami Egészségügyi Központ megalakulásval kapcsolatban intézett kérdést a munkaadói oldal képviselõihez. 

A HÉF február 20-i ülésén Németh András orvos dandártábornok tájékoztatta az érdekvédelmi szervezeteket a HEK megalakításáról és a honvéd egészségügy további mûködésérõl. Az elõadásban bemutatottakat a munkavállalói oldal egyetértõleg tudomásul vette. Ezt követõen, március 5-én Gyõrffi István miniszteri megbízott - a fegyveres és rendvédelmi érdekvédelmi szervek szakmai konzultációja során - a szóban forgó elõadásban elhangzottaktól merõben eltérõ változatot ismertetett, amely gyakorlatilag felszámolja a honvéd egészségügy intézményi kereteit, tisztázatlanul hagyva többek között az érintett munka- és szolgálatvállalók, az igényjogosultság sorsát. Mi a Miniszter úr szándéka a HEK, illetve a honvédségi egészségügy ingatlanjai további sorsával kapcsolatban?

Iváncsik Imre a kérdésre reagálva elmondta, hogy a honvédelmi miniszter azt kérte, hogy az ominózus ülésen, a Németh dandártábornok által elmondottakat az érdekképviseletek vegyék tudomásul, ahhoz képest semmilyen változás nem történt, minden ugyanúgy van érvényben, mint eddig. Amennyiben lesznek korrekciók, akkor a szakszervezeteket tájékoztatni fogja a szaktárca vezetése - mondta a HM államtitkára.

A korábbi HÉF ülésen - a szakszervezetek részérõl - felmerült, eltérõ felmentési idõkrõl, a gyakorolt méltányosságokról, illetve a személyi beszélgetések tapasztalatairól Palásti Ferenc dandártábornok adott részletes, számszaki tájékoztatást.

A honvédséghez kötõdõ társadalmi szervezetek - a hadkiegészítõ parancsnokságok átalakulása utáni - mûködési feltételeirõl, különös tekintettel a gondoskodási körbe tartozók ellátására volt a témája a HM személyzeti fõosztályvezetõje által elõterjesztett anyagnak. Palásti Ferenc dandártábornok - többek  között - elmondta: pillanatfelvételrõl van szó, ám a közel 38 ezres ellátotti kör kiszolgálását méltóképpen kívánjuk ellátni, s ebben számítunk a szakszervezetek hatékony közremûködésére is.

- A mûködési feltételek tárgyi biztosítása fontos. Tudomásunk szerint vannak olyan helyõrségek, ahol el nem idegenített szolgálati lakások üresen állnak, ezért a Hosz azt kéri, hogy ezen lehetõségeket ajánljuk fel a nyugállományú csoportok, társadalmi szervezetek mûködéséhez - mondta el a Hosz véleményét Mészáros Géza.

- Nemcsak a fent említett szervezetek, csoportok, a Hosz vidéken mûködõ csoportjai és a tartalékos klubok is infrastrukturális gondokkal küszködnek. Szükség van arra, hogy a további mûködési feltételekkel járó gondokat megértse a tárca, illetve garanciákat kapnánk a jövõt illetõen - tette hozzá Szoboszlai Endre, a Hosz Nyugállományú tagozatának elnöke.

- Vannak törvényszabta határok, de a szaktárca mindent megtesz a kérések teljesítése érdekében - válaszolt a HM személyzeti fõosztályvezetõje. 

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jövõjérõl szóló tájékoztatójában Palásti Ferenc dandártábornok azt hangsúlyozta, hogy az integrációs lehetõség vizsgálata is egy pillanatfelvételhez hasonlítható. Eszerint vélelmezhetõ, hogy a HM azt kezdeményezi, hogy a ZMNE továbbra is a honvédelmi tárca berkeiben mûködjön tovább. Tervek szerint az új típusú, gyakorlatorientált képzés 2008 szeptemberében indulhat meg az egyetemen - mondta a személyzeti fõosztályvezetõ.

Az aktuális haderõ-szervezési feladatokról, a haderõ-átalakítás I. ütemének végrehajtási tapasztalatairól, a II. ütem beindításával kapcsolatos teendõkrõl Békési István dandártábornok beszélt. A HM haderõ-tervezési fõosztályvezetõje elmondta, hogy a szentendrei központi kiképzõ bázisnál április 30-ig megkezdõdnek a személyi beszélgetések.

Szincsák Gyula, a Hosz alelnöke kiemelte: tudomásunk van arról, hogy egyes katonai szervezeteknél hónapokra visszamenõleges járandóság-elmaradások vannak, majd megkérdezte, hogy a valós leépítések mekkora létszámadatokkal járnak?

Az I.-II. ütemben 3148 fõ hagyta el a honvédelmi tárcát. Valóban nem mûködnek még hiba nélkül a dolgok, valóban elfogadhatatlan a járandóságok kifizetésének elmaradása, de türelemmel, jobb odafigyeléssel minden problémát orvosolni fogunk - fogalmazta meg válaszában Palásti Ferenc.   

A honvédségi gazdasági társaságok tulajdonosának bérfejlesztési ajánlásáról Réti Tamás ezredes, a HM védelem-gazdasági fõosztályvezetõ-helyettese adott szóbeli tájékoztatást.

- A Hosz üdvözli a bérek emelkedését, s ezt kéri a katonák és a közalkalmazottak részére is - mondta hozzászólásában a Hosz elnöke.

A személyi állomány keresetének 2007. évi növelését szolgáló intézkedésekrõl és az egyéb juttatásokról szóló honvédelmi miniszteri utasítás és a Hosz, Hodosz közötti megállapodásról Sulyok János ezredes adott információkat. A HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgatója elmondta: a keresetnöveléssel kapcsolatos tárgyalások zajlanak és a közeljövõben tovább folytatódnak. A Hosz elnökének kérésére reagálva a vezérigazgató hozzátette, hogy a HM lehetõségei behatároltak, de a szemléletettel és a hozzáállásal nem lesz gond.

A munkábajárás feltételeinek helyzetérõl, a szerzõdéses honvédségi járatok biztosítottságáról, a szükséges módosítások lehetõségeirõl dr. Horváth József dandártábornok tájékoztatta a megjelenteket. A HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségének vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a HM apparátusa mind a gazdasági, mind az érdekvédelmi szempontokat is mérlegelte. Az utolsó pillanatban vagyunk, hiszen március 31-ig szólnak az érvényben lévõ szerzõdések. A Hosz által festett nyomvonalon meg lehet találni azokat a lépéseket, melyek mindkét fél számára elfogadhatónak bizonyulnak - emelte ki a HM FLÜ vezérigazgatója. A döntést a katonai-szakmai szempontok figyelembe vételével Havril vezérezredes fogja meghozni nagyon rövid idõn belül - tette hozzá Mikita János mérnök altábornagy, a HM HVK fõnökének helyettese.

A Hosz álláspontját Szincsák Gyula fogalmazta meg. A Hosz alelnöke - egyebek mellett - elmondta: a külsõ szolgáltatók útján biztosított szolgálati buszjáratok módosítására vonatkozó tárcaszándékok elõzetes szakmai egyeztetése során a Honvédszakszervezetet folyamatosan az a célkitûzés vezérelte, hogy a haderõ átalakítás után fennmaradó, valamint az újonnan megjelenõ igények kielégítését biztosító viszonylatok közül csak a lehetõ legkevesebb megszüntetésére kerüljön sor.

Az érintett állomány méltánylandó érdekei elsõsorban azt kívánják, hogy a problémák kezelése elsõsorban a szükséges források megteremtésével valósuljon meg, a megszüntetésre pedig csak rendkívüli esetekben, fõleg a kihasználatlan járatoknál kerüljön sor.

A járatok megszüntetése az érintett állomány körében az alábbi problémákat vet fel:

A folyamatban lévõ átszervezések során a katonák abban a tudatban vállalták el az adott beosztást, hogy a munkába járás feltételei a szolgálati járatokkal adottak.

Több viszonylatban a reggeli és délutáni buszok amúgy is zsúfoltak, azokon nem lesz elegendõ hely a 20-40 fõ részére, ami esetenként lehetetlenné teszi a szolgálati helyre történõ pontos beérkezést.

A több átszállást is követelõ viszonylatok létrejötte jelentõs mértékben megnöveli az utazással eltöltött idõt, ami az állomány szabadidejét jelentõsen csökkenti, magán (családi) ügyeinek intézését, végzését gátolja.

A tömegközlekedés - a szolgálati járatoktól eltérõ - menetrendje további gondokat vet fel, például a katonacsaládok vagy egyedülálló szülõk gyermekeinek óvodába, iskolába történõ vitele-hozatala, a szolgálati helyre történõ beérkezés, hazaindulás idõpontjának eltolódása.

Egyes járatok megszûnése esetén a továbbiakban nem biztosított a napi bejárás. A csak a hétvégeken történõ hazautazást vélhetõleg sokan nem vállalják fel.

A katonai objektumok és a tömegközlekedési megállóhely közötti távolság esetenként jelentõsen megnehezíti a szolgálati hely elérését. Itt újra a honvédségi eszközök kerülnek elõtérbe.

Több mint valószínû, hogy a saját gépkocsival való közlekedés nagyobb hangsúlyt kap, ugyanakkor a laktanyák jelentõs része (Szentes, Várpalota…) jelenleg sem rendelkezik kellõ befogadóképességû parkolóval. (Itt már csak a közlekedõk létszámának növekedésével is nõ a balesetveszély, de ha figyelembe vesszük, hogy a 24 órás szolgálat után is saját gépkocsival indul útba az állomány tagja, még inkább fokozódik a kockázat.)

A napi utazási idõ jelentõs növekedése, vagy a hétvégi hazautazásra történõ átállás esetenként (fõként a szerzõdéses állománynál) a szolgálati jogviszony megszüntetését eredményezheti.

A jelenlegi elszámolási rendszerben a bérletek ára utólagosan kerül térítésre, ami azt jelenti, hogy akár kéthavi közlekedési költséget „elõlegez meg” a katona. A több tízezer forintos összeg nagyban terheli az alacsonyabb illetményû állomány családi költségvetését.

Az „Egységes szakmai álláspont” és az „Összegzõ jelentés” egyaránt hangsúlyozza: az elemzések végzése közben, majd a módosítási tervezetek kidolgozása során kizárólagosan a költségek alakulása (csökkentése) jelent meg elsõdleges szempontként. Ennek megfelelõen a szakmai megközelítés kritériumai kimondottan a közlekedéstechnikai feltételek és a szükséges források megítélésére korlátozódtak. Igaz, a szakmai egyeztetéseken a tárca képviselõi nem egy esetben a humánpolitikai szempontokat is döntõ tényezõként kezelték. Bár a vizsgálatok példamutató alapossággal történtek, ennek ellenére több, az eredményt érdemileg befolyásoló összetevõ nem került mérlegelésre. A tervezett és felhasznált, illetve az év hátralévõ idõszakára szükséges források aránytalansága véleményünk szerint tervezési problémákat vet fel. A megszûnõ szerzõdéses járatok sok esetben honvédségi buszok beállítását (beszerzését, üzemeltetését, kiszolgálását) vetik fel, amelyek költségei hiányoznak az összehasonlító adatsorokból, továbbá az elõfeltételezés nem számol a saját gépjármûvel való közlekedés elsõ- és másodlagos költségigényeivel (pl. parkoló létesítése), így bizonytalanná válnak a megtakarítások mértékére vonatkozó következtetések.

Mindezek figyelembevételével a Hosz a következõ javaslatokat, kezdeményezéseket teszi:

A szolgálati járatok közül csak azok szûnjenek meg, amelyek kihasználatlanok, vagy az elõzõekben felsorolt szempontok alapján az állomány érdekeit legkisebb mértékben sértik. A viszonylatok leállítása esetén:

A tárca illetékesei elõzetesen, hivatalosan vegyék fel a kapcsolatot a szóban forgó körzetek tömegközlekedési cégeivel, állami szerveivel, tájékoztatva azokat az újonnan megjelenõ utazási igények várható alakulásáról, majd értékeljék azok reagálását.

A pénzügyi szervek a parancsnokokkal együttmûködve segítsék elõ, hogy a bérletek árát az állomány minél szélesebb köre illetményelõlegként kaphassa meg.

Az állományilletékes parancsnokok a beérkezési vagy indulási idõpontok aránytalan eltolódásának kezelésére indokolt esetekben vizsgálják meg a szolgálatteljesítési idõ módosításának lehetõségét.

A katonai objektumok parkolási lehetõségeinek igény szerinti bõvítését.

Az utazási idõ jelentõs megnövekedése, vagy a napi hazautazás megszûnése okán jogviszonyuk megszüntetését kezdeményezõk felmentési juttatásainak méltányos megállapítását.

Az állomány számára megfelelõ felkészülési idõ biztosítását. (esetlegesen iskola, lakóhelyváltás)

A megszüntetésre tervezett járatok közül - a szakmai egyeztetéseken elhangzottak mellett - az alábbiak megtartását kiemelten javasoljuk:

Orosháza-Szentes (Összesített javaslat, Fsz.10.)

Kiskunfélegyháza-Szentes (Fsz. 9.) 2007. szeptember 01-ig, majd az alakulat buszával való kiváltását (25.000 km biztosításával)

Szabadszállás-Szentes (Fsz. 13.) 2007. szeptember 01-ig, majd honvédségi kisbusszal történõ kiváltását.

Nyíregyháza-Debrecen (Fsz. 23.)

Nyíregyháza-Hajdúhadház (Fsz. 22.)

A szakszervezetek hozzászólására reagálva a vezérigazgató elmondta, hogy az optimalizálás vezérelte az intézkedés megalkotását, annak - bízunk benne - nem lesz rossz üzenete. Ezt követõen a fentiekbõl azt a 4 járatmegtartó, 28 millió forint többletteherrel járó javaslatot ismertette, amelyekkel a szaktárca egyetért. Mészáros Géza Hosz elnök - miután megköszönte a konszenzusos javaslatot - azt kérte, hogy a forrásoldalt mihamarabb találja meg a munkaadói oldal. 

Az ülés végén Zsoldos Géza HÉF titkár elmondta, hogy az érdekegyeztetõ fórum legközelebb április 19-én tart ülést.