Folytatódnak a keresetnövelésről szóló tárgyalások

Elnök úr! A februári megállapodásban a Kormány átlagosan 6,65 % keresetnövekedés megvalósítására vállalt garanciát. Elfogadható-e ez a Hosz számára, vagy ágazati szinten tovább folytatják a bértárgyalásokat?

- Az FRDSZ tagjaként szakszervezetünk erre az évre vonatkozóan a 8%-os keresetnövekedést célozta meg. Tekintettel arra, hogy az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság ennél kisebb mértékü emelést fogadott el, ágazati szinten folytatjuk a bértárgyalásokat, elfogadva a Kormány azon indítványát, hogy a 13. havi illetmény júliustól havonként kerüljön kifizetésre – ez gyakorlatilag 4,15% emelést jelent. Ugyanakkor úgy gondoljuk – s ezt a szakértői tárgyalásokon és a döntéshozókkal folytatott konzultációkon is hangsúlyoztuk – esetünkben nem értelmezhetők azok a determinizmusok, melyet a Kormány 2,5 %-nak prognosztizál.

Ez érdemileg az előző évi - nem január 1-én induló - emelések áthúzódó hatása, valamint a 2007. évi automatikus illetmény előmenetelek, előresorolások eredményeként jelenik meg. Egyes elemzők ide sorolják még a 2005. évben az OKÉT- on történő megállapodás szerinti, a civil közszolgáknak 2007. folyamán is folyósított 2% kereset-kiegészítést is.

Míg az előzőekben felsorolt elemek - keresetnövelő tényezőként - valóságosan megjelennek a közszolgálat minden, fegyveres és civil ágazatában, ezzel ellentétben a katonák esetében azok közül egy sem érvényesül. Így a 2,5%-ot a katonák nem kapják meg, marad számukra a 4,15%, mintegy „büntetés” gyanánt, amiért a Hjt. nem ismeri a szolgálati idővel együttjáró illetménynövelést. Azonos beosztásban tehát egyazon illetményt állapít meg, függetlenül akár az adott helyen, akár a honvédségben eltöltött időtől.

Nemcsak az illetményemelés mértékével vannak gondok. A hivatásos és szerződéses katonák többletmunkavégzés vagy terhelés – például árvízi védekezés-, illetve magasabb beosztás elnyerése nélkül nem részesülnek illetményemelésben, keresetnövelésben, sőt, az előmeneteli kényszer miatt az sem képzelhető el, hogy az állomány tagja egyazon beosztást évtizedekig lásson el. Emiatt – ha nem felel meg a magasabb beosztáshoz szükséges követelményeknek – el kell hagynia a rendszert.

- A Honvédszakszervezet szakértői szerint a hiányzó 2,5 %-os keresetnövelés megközelítőleg 2 milliárd forint kiadást jelent éves szinten a szaktárcának – az önök álláspontja szerint elképzelhető-e, hogy  ez az összeg a minisztérium költségvetésében bérfejlesztésre fordítható?

- Az OKÉT tárgyalások alapján abban bízhatunk: a Kormány elfogadja, hogy a katonák esetében  az áthúzódó hatás nem értelmezhető. Amenynyiben így történik, reményt látok arra, hogy a szaktárcánál ez a szükséges összeg, vagyis a 2 milliárd forint valóban rendelkezésre áll majd.

- Milyen más, keresetnövelő elemeket kíván a Honvédelmi Minisztériummal történő tárgyalások során a szakszervezet felvetni?

 - A tárgyalások és a szakértői egyeztetések során több olyan keresetelemet javasoltunk – tudva, hogy forrásoldalról hiátusok vannak - melyek  valóban keresetet  emelnek, s nemcsak a katonák közérzetét javítják. Bízunk abban, hogy a korábbi évekhez hasonlóan eredményesen tárgyalunk majd az egészségügyi és –nyugdíjpénztári hozzájárulásról, a ruházati illetményekről, az iskolakezdési-, lakhatási- és étkezési támogatásról, az üdülési csekkről. Ugyanakkor továbbra sem mondunk le a szolgálati időpótlék bevezetésének lehetőségéről, melyről korábban véglegesnek tekinthető szakértői tárgyalásokat folytattunk, illetve a bevezethető rendszert is kidolgoztuk.

- Az elmúlt hónapokban élénk visszhangot váltott ki az a jogszabálytervezet, amely a szolgálati nyugdíjat kívánja a katonák számára kedvezőtlenül módosítani: sikerült-e előre lépni a már több évtizede szolgálatot teljesítő katonák érdekében?

- A közelmúltban részt vettem azon a HM kollégiumi ülésen, ahol a tárca legfelsőbb döntéshozó testülete elfogadta a kormányzat elé kerülő jogszabálytervezetet. Hisszük: ez megnyugtatja a katonaállományt, hiszen a változat továbbra is garantálja mind a fiatalabb és idősebb korosztály valóban méltánylandó érdekeinek érvényesülését. A jogszabály húsz évnél több szolgálati idő esetén továbbra is az utolsó szolgálati év összkereseteit veszi a szolgálati nyugdíj alapjául, míg a húsz év szolgálati idővel nem rendelkezőknél az utolsó szolgálati év keresetét tizennégy havi jövedelemmel maximálja, ellenben ebbe a csoportba tartozók már 2013 – tól számíthatnak a nyugellátás bruttó illetményből történő megállapítására. Jelen ismeretünk szerint a törvény módosításának kezdete 2008. január 1. A nyugdíjszámítási rendszer  változása következtében  sajnos  2008. január 1-től a bruttó keresettől függően - az előző évi számításhoz viszonyítva -  8-15%-al csökkenhet a nyugellátás összege. Ezt figyelembe véve a Hosz a tervezetet kidolgozó szakmai csoportoknak – a veszteség csökkentése érdekében – azt javasolta, hogy 2007. december 31-ig rögzítsék mindazok szolgálati nyugdíját, akik huszonöt év, illetve ennél több szolgálati idővel rendelkeznek. Ez a javaslatunk bekerült a törvénytervezetbe. Ettől azt várjuk – ahogy korábban már említettem – hogy a katonaállományt csak elviselhető veszteség éri.

- A Honvédszakszervezet ez év őszén tartja IV. Kongresszusát - hol tartanak a szervezés előkészítésében, s várhatók-e a struktúrán belül módosítások?

- Szakszervezetünk számára rendkívül fontos a Kongresszus, és ennek megfelelően nagy gondot fordítunk az előkészítésre. Terveink szerint novemberben Balatonkenesén, a Honvéd üdülőben rendezzük meg a legnagyobb döntéshozó fórumunkat. Az apparátus és az aktivistáink már hónapok óta széles bázison gyüjtik a véleményeket, a javaslatokat. Megragadom az alkalmat arra, hogy felkérjem a Honvédszakszervezet azon tagjait, akikkel az országjáráson, csapatlátogatáson találkozunk: mondják el ők is, miként vélekednek munkánkról, hogyan lehet jobbá, hatékonyabbá tenni a szervezet müködését.

Az előző Kongresszus egyébként döntött a korábbihoz képest eltérő, markáns strukturális változásokról. Jelen ciklusban már jól láthattuk az e döntésből származó müködési sajátosságokat. Meggyőződésem: a korábbi Kongresszus jó döntést hozott, viszont négy év tapasztalatait, illetve a haderő és a külső környezet változásai által generált módosításokat – a sikeres jövő érdekében - feltétlenül be kell építenünk.