Helyőrségek: Székesfehérvár

A királynék városa és a helyőrség

A Sárrét mocsarai között meghúzódó biztonságos szárazulat – mint azt a Szent István Király Múzeumban õrzött régészeti leletek is mutatják – az õskortól kezdve szívesen választott lakóhelye volt az embereknek. Géza nagyfejedelem (972 körül-997-ig) itt, a mai belváros közepén emelkedõ dombon építtette meg erõdített palotáját, és a mai székesegyház elõdjét, a Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt plébániatemplomot. Ezért is számítjuk a város alapítását uralkodásának kezdetétõl, s ünnepeltük fennállásának ezredik évfordulóját 1972-ben. Utódja, Szent István (997-tõl fejedelem, majd 1001-1038-ig király) már tudatosan tette meg Esztergom mellett – ahol õ maga is született – Székesfehérvárt az ország egyik legfontosabb központjává. 1038-tól, Pétertõl kezdve egészen Szapolyai Jánosig (1526) és I. Ferdinándig (1527) valamennyi királyunkat itt – pontosabban itt is – koronázták. A középkor folyamán ugyancsak ez a város volt a helyszíne a hagyományos Szent István-napi országgyûléseknek is. II. András király 1222-ben, a mai Csúcsos hegyen hirdette ki az ország elsõ írott Alkotmányát, az Aranybullát...

(Forrás: Kovács Péter: Székesfehérvár - a koronázó város)

Új szervezet a Magyar Honvédségben

Új szervezetek kezdték meg mûködésüket 2007. január elsejétõl a Magyar Honvédségben. Az átalakítás elsõdleges célja egy erõs, jól szervezett haderõ megteremtése, amelynek legfõbb ismérve a stabilitás, a javuló munka- és szolgálati körülmények, a növekvõ csapatlétszám, a csökkenõ bürokrácia és a növekvõ társadalmi elismertség. A döntés összhangban van a kisebb és olcsóbb állam megteremtésének céljával, az adófizetõk pénzének hatékony és költségtakarékos felhasználásának felelõsségével. Az egységes középszintû irányítás lehetõvé teszi, hogy a szervezetek lényegesen kisebb létszámmal, hatékonyabban láthassák el feladataikat.

Ennek érdekében átalakult a Magyar Honvédség középszintû vezetése, melynek részeként 2007. január elejével megalakult az MH Összhaderõnemi Parancsnokság. Az 500 fõs integrált parancsnokság felel az egységes kiképzés és gyakorlatok végrehajtásáért, illetve a békemûveletekben való egységes részvétel megvalósításáért.

Az új vezetési struktúra és szervezetek kialakításával a csapatoknál szolgálók létszámának növekedése mellett csökken a felsõ vezetõ szervek létszáma, egyszerûsödik a katonai vezetési rendszer.

A honvédelmi miniszter a szakmai döntéssel kapcsolatban már többször kijelentette: az új – az elmúlt másfél évtized változásaira támaszkodó – katonai kultúra létrejöttével, a 2007-es esztendõ végére, a mai 15-16 ezer helyett immár 19.700 katona fog szolgálni a csapatoknál. Ennek az erõs és jól szervezett haderõnek fontos feltétele, hogy a stratégiai irányítást magas színvonalon biztosító Honvéd Vezérkar mellett legyen egy középszintû parancsnokság. Az MH ÖHP a haderõnemek hagyományaira és a fegyvernemek együttmûködéseire építve, új katonai filozófia alapján irányítja a csapatokat.

Januárban a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság (MH ÖHP) alárendeltségébe került az MH 43. Híradó és Vezetéstámogató Ezred, továbbá az MH 93. Petõfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj.

(Forrás: www.honvedelem.hu)

A polgármester: kitüntetés és felelősség

A megyei jogú város polgármestere Warvasovszky Tihamér – mint azt lapunknak is elmondta – eredménynek, kitüntetésnek tekinti, hogy továbbra is katonaváros maradt Székesfehérvár.

- Hosszú ideje katonaváros már Székesfehérvár. A Magyar Honvédség meghatározó, a most létrejött MH ÖHP jogelõd alakulatainak több évtizedes jelenléte felelõsséget jelent számunkra. Úgy érzem, hogy Székesfehérvár mindenképpen gazdagabb lett ezzel a szakmai döntéssel. A városnak olyan rangot ad, mely azt is jelenti, hogy meg kell felelni a kihívásoknak: az ideérkezõ katonáknak biztosítanunk kell a megfelelõ szolgálati-, élet- és munkafeltételeket, a lakhatást, gyermekeiknek pedig az óvodai- iskolai elhelyezést.

A kettõs pozíciót betöltõ városvezetõ nagyon fontosnak tartja a hatékony katonai érdekvédelmet.

- A Honvédség és Társadalom Baráti Kör választott elnökeként szoros a kapcsolatom az itt szolgáló katonákkal. Lényegesnek tartom, hogy jól érezze magát az itt élõ, szolgáló valamennyi egyenruhás. Nyilván vannak olyan érdekek, melyeket nem a társadalmi szervezet vagy a helyi önkormányzat tud érvényre juttatni, támogatni, hanem a reprezentatív érdekvédelmi szervezet, a Honvédszakszervezet képviselõi. A Hosz pedig legjobb tudomásom szerint az elmúlt idõszakban jól mûködött, kiváló kapcsolatot alakított ki és ápolt is a mindenkori parancsnokkal.  

A parancsnok: biztosítani kell a feltételrendszert!

Tömböl László altábornagy (49) még mindig a fiatalabb tábornokok közé tartozik. Kitüntetéses oklevelei, eddigi pályafutása, magas szintû missziós és hazai beosztásokban végzett kiemelkedõ tevékenysége és személyisége garanciát jelent az új katonai szervezet és elöljárói számára is. A parancsnok már a beiktatás napján – január 9-én is – a beosztottakra gondolt, amikor a sajtó munkatársai elõtt arról beszélt, hogy biztosítani fogja a teljes körû lakhatást. Mindenki számára, aki vállalta az MH ÖHP-n történõ szolgálatot, annak szolgálati lakást, ennek hiányában pedig albérleti hozzájárulást fizetnek, emellett a nõtlen szállón való elhelyezést is biztosítani tudják.

Tömböl altábornagy szerint egy olyan átmeneti idõszakot élünk, melynek minél rövidebbnek kell lennie és minél kevesebb zökkenõvel kell együtt járnia:

- Át kell menteni azokat az értékeket, melyeket az önálló haderõnemi parancsnokságok képviseltek. Feladatrendszerekben gondolkoztunk, amikor létrehoztuk azt a katonai szervezetet, ahol immár egy kézben összpontosulhat a támogatás és a végrehajtás is. A sikeres végrehajtásnak persze elõfeltétele, hogy a feltételrendszert, akár normatív elvek alapján, de mindig biztosítsák az MH ÖHP számára. Mind a politikai, mind a katonai vezetõknek meg kell érteniük, hogy ha nincsenek a kezemben a szükséges eszközök, az erõforrások, az anyagi javak, akkor ugyan lehet egy kézben tartani a támogatást és a végrehajtást, az mégis csak névleges lesz – mondta Tömböl László altábornagy, az MH ÖHP parancsnoka.

- Altábornagy Úr! Az MH ÖHP parancsnokaként mennyire és miben számít 2007-ben a Honvédszakszervezetre, a katona-érdekvédõkre a mindennapok során?

- Pályafutásom során mindig különös hangsúlyt fektettem arra, hogy a parancsnoknak jó legyen az együttmûködése, a kapcsolata az érdekvédelmi szervezetekkel, az érdekvédõkkel. Meggyõzõdésem, hogy a reprezentatív szakszervezet, a Hosz képviselõjét egyfajta indikátorként foghatja fel és ily módon közelíthet hozzá a parancsnok. Nagyon fontosnak tartom, hogy az érdekvédõk azonnal jelezzenek a parancsnoknak, ha a legapróbb problémát, gondot észlelnek, ha valamit módosítani kell. A legfontosabb feladatként kezelem - és én 2007-ben olyan irányban fogok az érdekképviseletekkel tárgyalni -, hogy a hadseregbõl kiválni vagy helyõrséget váltani kényszerülõ katonák és honvédségi dolgozók minél kisebb érdeksérelemmel tudják megtenni azt, amit az átalakítás miatt vagy más okból meg kell, hogy tegyenek. 

Az alapszervezet és vezetője

A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokságának (MH ÖHP) megalakulásához a Honvédszakszervezet struktúrája is igazodni igyekszik. Ennek megfelelõen a székesfehérvári középszintû parancsnokságon mûködõ alapszervezet január 17-én alakuló ülést tartott.

Kun Ferenc a helyi alapszervezet, illetve csoportok tevékenységérõl szóló tájékoztatójában elmondta: a tagság által igényelt programok sikeresek voltak, a 2006-os családi rendezvények, a LIGA és az FRDÉSZ által szervezett demonstrációk minden probléma nélkül bonyolódtak le. Az alapszervezeti vezetõ kiemelte, hogy a helyi tagság létszáma mintegy 20%-al nõtt az elmúlt esztendõben. A beszámoló elfogadása után az MH ÖHP alapszervezetének megalakulásáról és Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról döntöttek a résztvevõk.

Ezután Kun Ferenc õrnagy, szárazföldi haderõnemi képviselõ ismertette a tisztségviselõ-jelöltek névsorát, majd az alapszervezet 2 csoporttal, 61 fõvel megalakult. Az MH ÖHP alapszervezeti vezetõjévé Kun Ferencet választották, helyetteseit a légierõ és a logisztika a késõbbiekben választja meg, az alapszervezet 2 csoportvezetõje Balassa István és Sárkány Attila lettek. A Hosz katonanõi szekció küldöttjévé Völgyi Petrát választotta az alapszervezeti tagság, míg a szerzõdéses szekció MH ÖHP-s küldöttjét a késõbbiekben delegálják majd.

Az ülés végén a segélyezési alaphoz történõ csatlakozásról, majd az éves pénzfelhasználásról határozott az új alapszervezet.

A szakszervezeti tag

Völgyi Petra korábban a Magyar Honvédség közalkalmazottjaként, majd 2004-es ,,beöltözése” óta szerzõdéses katonaként is a pénzügyi szakmában tevékenykedik.

Az MH ÖHP erõforrás-gazdálkodási fõnökségének ügykezelõje szerint egy katonanõ számára nagyon fontos a megfelelõ ruházat. A katonanõi szekció küldöttje azt mondja: sajnálatos, hogy bizonyos ruházati cikkeket, így az ünnepségekre elõírt kistársasági öltözetet sem lehet beszerezni. A szerzõdéses törzsõrmester emellett a szolgálati idõ elismerésének anomáliáit is sürgõsen megoldandónak tartja.

- A Honvédszakszervezet itt van köztünk, tisztségviselõik megtesznek mindent, segítenek nekünk. Amikor illetményemelést, ünnepek elõtti étkezési bont kapunk, azt mindig a Hosz hatékony közremûködésével érjük el. A szakszervezet által lebonyolított és megszervezett gyermekrendezvények, cirkuszi elõadások nagyon népszerûek. Az üdülési lehetõségeket azonban tovább kellene még bõvíteni.