A jogász válaszol

A bíróság a szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közremûködõ vállalatok együttmûködésérõl, valamint a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzés egyes kérdéseirõl szóló 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat (1990. március 14-ig volt hatályban) 12.e) pontjára tekintettel állapította meg, hogy a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak társadalombiztosítási jogállása megegyezik a szakmunkástanulókéval.

A kérdéses idõszakban hatályban levõ 1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról (1997. december 31-ig volt hatályban) a biztosítottak körét a következõképpen határozta meg: „10. § (1) E törvény alapján biztosítottak: a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mezõgazdasági és a halászati termelõszövetkezetek, a mezõgazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban: mezõgazdasági szövetkezet) tagjai, a szakmunkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzõk.

(2) A Minisztertanács a biztosítottak körét kiterjesztheti.”

A biztosítottak körét a már idézett 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat kiterjesztette (melynek 12.e) pontja szerint „a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak társadalombiztosítási jogállása megegyezik a szakmunkástanulókéval.”).

Az ilyen szakközépiskolákban végzett tanulók érettségi-képesítõ bizonyítványában található bejegyzés szerint „e bizonyítvány tulajdonosa a … Kormányrendelet ...§-ának értelmében a képzés irányának megfelelõ szakterületen szakmunkásként is alkalmazható.”

A szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésrõl a munkaügyi és az oktatási miniszter kiadta a 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM együttes rendeletet, melyet a 24/1977. (XII. 28.) MüM-OM együttes rendelet módosított: „1.§ (1) Az e rendelet alapján kijelölt ipari, építõipari és hírközlési, továbbá mezõgazdasági, élelmiszeripari szakközépiskolai szakokon (ágazatokon) (a továbbiakban: szakmunkásképzést folytató szakközépiskola) olyan szakmai oktatást-képzést kell folytatni, amely a meghatározott - magasabb elméleti képzettséget kívánó - szakmában szakmunkásképesítést nyújt, továbbá elõkészít a szakközépiskola jellegének a megfelelõ felsõfokú továbbtanulásra”. A kijelölést a rendelet melléklete tartalmazza, vagyis felsorolja azokat a szakmákat, amelyeket szakközépiskolákban lehet oktatni.

A kérdésben mindenképpen Legfelsõbb Bírósági döntés várható. Az érintettek kérelemmel fordulhatnak szolgálati idõ beszámítása iránt a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság, Nyugdíjmegállapító Osztályához. A kérelmeket elsõ fokon a PSZNYI, elutasítás esetén pedig másodfokon a honvédelmi miniszter bírálja el. A kérdésben a Honvédelmi Minisztérium illetékeseivel szakértõi egyeztetést kezdeményezünk, melynek eredményérõl tájékoztatást fogunk nyújtani. A folyamatban lévõ perek lezárultáig, illetve a Legfelsõbb Bíróság döntéséig nem javasoljuk az egyéni jogi lépések elindítását, mivel a végeredmény közel sem garantált, és a nagyszámú érintett jogi képviseletét nem leszünk képesek egyidõben biztosítani.

KÉRDÉSEK

Erõt, egészséget! X.Y. sz. õrm. vagyok. Érdeklõdni szeretnék, hogy lövész rajparancsnok beosztás ellátásához szükséges-e az érettségi? Válaszukat elõre is köszönöm. Tisztelettel, X.Y.

Válasz:

Szerzõdéses állományba felvehetõ

a) tisztnek: aki az állami, államilag elismert vagy külföldi felsõoktatási intézményben felsõfokú végzettséget igazoló oklevelet szerzett,

b) tiszthelyettesnek: aki katonai, illetõleg rendvédelmi szakképzõ iskolát végzett, vagy legalább középiskolai - külön jogszabályban meghatározott esetekben szakiskolai - végzettséggel rendelkezik,

c) szerzõdéses legénységi állományba: aki legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

X.Y. vagyok. 1994 óta vagyok szerzõdéses katona, ftõrm. Rendelkezem érettségivel, angol középfokúval, tanfolyamot végeztem az USA-ban, voltam missziókban, többször kaptam jutalmat, kitüntetést. Jelenleg szd. hdm. tiszthelyettesi beosztásban szolgálok. Kérdésem:

1. Milyen feltételei vannak a hivatásos állományba vételnek? Melyik jogszabályok tartalmazzák az átvétel lefolyását, szabályait? Ha érdeklõdik az ember a személyügyön és jogi részlegen, ellentmondásos válaszokat kap. Pld.: azt mondják 20 év szolgálat kell a ht. állományba vételhez, ezzel szemben az Egység kb. 4 hónappal ezelõtti számában olvastam egy riportot egy ftõrm-rel, aki kb. 4 éve katona és már átvették ht. állományba.

2. Az emberek között az a pletyka terjed, hogy felsõbb helyrõl szóban arra „kérték“ a parancsnokokat, hogy senkivel ne bontsanak közös megegyezéssel szerzõdést. Önöknek van-e errõl információjuk? Ha valaki ilyen cipõben jár, van-e módja fellebbezni egyedi elbírálásért?

3. Ha valaki elõször aláírt 2 évet, majd újabb 5 évet, és az 5 év letelte elõtt szerzõdést bont, akkor jogosult-e az elsõ 2 év után leszerelési segélyre? Tisztelettel: X.Y.

Válasz:

A hivatásos állományba vételt a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) 42.§-a, valamint a hivatásos és szerzõdéses katonai szolgálat létesítésérõl, módosításáról, megszüntetésérõl, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjérõl szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet III. fejezete tartalmazza.

Hivatásos állományba vételre - a törvényben és más jogszabályban elõírt feltételek megléte esetén - kizárólag zászlósi vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet sor. Az állomány 2006. január 1-je elõtt legalább 10 éve szerzõdéses szolgálati jogviszonyt létesített tagja hivatásos állományba vehetõ zászlós rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozattal is. Ismereteim szerint jogszabály nem mondja ki, hogy hány év szolgálat után vehetõ a szerzõdéses katona hivatásos állományba.

Az emberek között terjedõ pletykára nem tudok mit mondani. Annyi biztos, hogy a közös megegyezéssel történõ szerzõdésbontáshoz közös megegyezés szükséges. Ha ez nincs meg, akkor csak egyoldalúan lehet szerzõdést bontani. A közös akarat hiánya miatt nem lehet fellebbezni, mivel azt nem lehet kikényszeríteni.

Az utolsó kérdésre azt a választ tudom adni, hogy 2 év után nem jár leszerelési segély, mert 2006. január 1-tõl a Hjt. változása miatt legalább 3 év szolgálati idõ szükséges a leszerelési segélyhez. Azonban ha a szerzõdéses jogviszony hossza összességében meghaladta a 3 évet, akkor már jár leszerelési segély a jogviszony megszûntekor.