Másodszor rendezett munkavédelmi konferenciát a LIGA A LIGA szakszervezetek alapvetõ feladatának tekinti, hogy a dolgozók munkabiztonsági és munkaegészségügyi helyzetén javítson. Az ennek érdekében kidolgozott stratégia fontos célja, hogy tájékoztassa a munkavédelmi érdekképviseletekben résztvevõket a munkaegészségügy és a munkabiztonság aktuális helyzetérõl és kérdéseirõl – hangzott el többek között a LIGA május 21-22-én megrendezett II. munkavédelmi konferenciáján, a MÁV Lokomotív Hotels Rt. gárdonyi üdülõjében. A Honvédszakszervezetet Németh Péter szakértõ, Jakubik András, Nagy Károly és Takács István területi ügyvivõk képviselték.
A LIGA elnökének védnöksége alatt megszervezett konferenciát megnyitó Talabér Zoltán elmondta: biztos lesznek olyan szakmai problémák is, amelyeket ez a konferencia nem old, nem oldhat meg, mégis hasznos lehet a témakörök körül kialakuló vita. A LIGA munkavédelemmel foglalkozó elnökségi tagja azt is elmondta, hogy a LIGA által kiadott ,,Szakszervezeti kiskönyvtár” sorozatban a mostani elõadássorozatból emlékeztetõ kiskönyv készül.
A munkavédelem normatív szabályozásában a tavalyi konferencia óta eltelt idõszakban bekövetkezett változásokról Spiegel István tartott elõadást. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelet (OMMF) fõtanácsosa beszélt a munkavédelmi állami irányítási és hatósági feladatokról, majd a Munkavédelmi Törvény módosítását szükségessé tévõ tényezõkrõl, így az egységes munkavédelmi felügyeletrõl szóló kormányrendeletrõl is. A munkavédelmi szakértõ szerint tapasztalatok igazolják, hogy nagyon sok munkavédelmi bírságot szabnak ki azért, mert nem használják az elõírt munkavédelmi eszközöket. Az elõadás során a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményei összehangolásáról, valamint az ezzel kapcsolatos megfelelõség-értékelési eljárásról és a harmonizált szabványok bevezetésének helyzetérõl is szó esett.
Az egyéni védõeszközökkel szemben támasztott követelményekrõl, a megfelelõségük tanúsításáról, valamint az ellenõrzésrõl Fónyad Béláné tartott elõadást. Az OMMF vezetõ fõtanácsosa kiemelte: az Európai Uniós csatlakozás óta csak olyan védõeszköz alkalmazható az ártalmak elleni védekezésben, melyek EK-, illetve CE jelöléssel rendelkeznek, emellett nagyon fontos a gyártó által összeállított tájékoztató is. A fõfelügyelet egyéni védõeszköz referense részletesen szólt az egyéni védõeszközök megfelelõségét vizsgáló, tanúsító ellenõrzõ szervezetek kijelölésének szabályairól, az Európai Bizottságnak, illetõleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésérõl, valamint a kijelölési eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról is.
Az OMMF helyérõl, szerepérõl és feladatairól, valamint a verseny- és közszféra munkavédelmi feladataihoz történõ kapcsolódásáról Nesztinger Péter beszélt. Az OMMF közép-dunántúli munkavédelmi felügyelõség igazgatója – egyebek mellett – elmondta, hogy az érdekvédelemnek észrevételezni kell azokat a munkavállalók által jelzett helyi gondokat, problémákat is, melyeket csak a hétköznapok tapasztalatai hozhatnak felszínre. Elhangzott, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint évente mintegy 350 ezer ember hal meg a munkahelyi balesetekben, emellett többen sérülnek meg munkahelyi, mint közlekedési balesetekben. Az igazgató beszélt a területi munkavédelmi felügyelõségek ellenõrzõ tevékenységérõl, az OMMF regionális kialakításáról, az egységes munkavédelmi hatóságról, a munkaegészségügyi felmérésrõl, a súlyos veszélyeztetésekrõl, a szabálytalanságok következményeirõl, az építõiparban és a mezõgazdaságban tapasztalt kirívó szabálytalanságokról és a fotókkal is illusztrált tanulságos munkabalesetekrõl.
A munkaegészségügy helyérõl, szerepérõl, a verseny- és közszféra feladataihoz történõ kapcsolódásáról, valamint a regionális szervezés és az egészségügyi reformmal összefüggõ változásokról pedig dr. Ludván Miklós tartott elõadást. Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet fõtanácsosa – egyebek mellett – a munkavédelemrõl szóló törvény ÁNTSZ-re és annak feladataira vonatkozó módosításairól, illetve az egészségügyi törvény munkahigiénére vonatkozó fejezeteirõl is szólt.
A munkaegészségügyi- és toxikológiai szakértõ kiemelte: a munkavédelmi hatóságok jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott sugár-egészségügyi, kémiai biztonsággal összefüggõ feladatainak elvégzésére – a munkaegészségügyi feladatok kivételével. Ezt követõen a foglalkozási betegségekrõl és a fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és azok kivizsgálásáról beszélt Ludván Miklós fõorvos.
A munkahelyek, a munkaeszközök felülvizsgálatának kötelezettsége, jelentõsége és hatásai címet viselte Kálmán László elõadása. A munkabiztonsági szakértõ a munkavédelmi üzembe helyezési eljárásról, az üzembe helyezés elrendelésérõl, az azt megelõzõ vizsgálatról, a munkaeszközök használat közbeni felülvizsgálatáról, majd a kisfeszültségû erõsáramú berendezések érintésvédelmének ellenõrzõ és az idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálatairól beszélt.
A munkavédelemben szereplõ paritásos testület létrejöttének törvényi alapjairól, az alacsonyabb normatívákban történõ megjelentetésrõl, valamint a testületben résztevõk körérõl, feladataikról és jogosítványaikról Hartai Ferenc adott elõ. A Fõcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselõkért alapítója beszélt a munkahelyi érdekegyeztetés 2004 májusa utáni struktúrájáról, a munkavédelmi érdekképviselet (munkahelyi munkavédelmi bizottság) mûködésének tapasztalatairól, további feladatairól, valamint az általa létesített Alapítvány munkájáról is.
Hartai Ferenc kiemelte: annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább 50 fõ, és a munkavédelmi képviselõk mûködnek, össz-munkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület mûködik. Létrehozását a munkáltató és a munkavállalók közötti tanácskozás, döntés-elõkészítés intézményes fórumának megteremtése indokolta, benne egyenlõ létszámban vesznek részt a munkáltató és a munkavállaló képviselõi.
A konferencia második napján a szakszervezetek, a munkavédelmi érdekképviselõk munkavédelemben történõ részvétele, jogosítványai, s ezek háttere volt a témája Sörös István elõadásának.
Ezt követõen Pál Attila a munkavédelmi ellenõrzések szervezésérõl, tervezésérõl, levezetésérõl, valamint a munkavédelmi ellenõrzések tervezéséhez és levezetéséhez szükséges iratokról, okmányokról, jegyzõkönyvekrõl, a visszaellenõrzés módszertanáról adott hasznos tanácsokat.
A konferencia tapasztalatait összefoglalva elmondható, hogy a tavalyi konferenciához képest idén a megjelent szakszervezeti tisztségviselõk már a szakma mélységeibe is betekinthettek, emellett hû képet kaphattak a munkavédelmi törvény aktuális módosításairól, valamint az FRDÉSZ akciótervében megfogalmazott munkavédelmi ellenõrzésekre készülve is hasznos munícióhoz jutottak.