2024. 05. 21. kedd
Konstantin
: 388 Ft   : 358 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

„A katonák a minõséget jelentik...”

Hosz  |  2007. 04. 27., 10:59

Helyőrségeket bemutató sorozatunkban ez alkalommal a királynék városába, Veszprémbe látogattunk. Szerkesztőségünk a jól bevált taktikát választotta: a polgármesterrel, a katonai szervezetek parancsnokaival, a szakszervezeti tisztségviselőkkel - és persze a veszprémi katonákkal beszélgettünk…

A Séd partján

Veszprém és régiója több szempontból is keresztezési és ütközési pont volt a magyar és az európai kultúrában. Itt találkozott az egykori Pannon provincia és a mediterrán kultúra az északkal és a népvándorlással, itt ütközött a keresztény István és a pogány Koppány, itt volt az a középkori iskola, ahonnan a keresztény kultúrát terjeszteni kezdték a veszprémvölgyi apácák, itt húzódott az oszmán birodalom nyugati és a keresztény Európa keleti határa, ide telepítettek le német és szláv népeket a török hódoltság után, és itt találkoznak még most is a bakonyi szelek a balatoniakkal. Veszprém történetében nem ritkák az ütközõ ellentétek, e történések intenzitását tekintve pedig méltán nevezhetnénk régiónkat történelmi olvasztótégelynek is.

Elsõ virágkorát az Árpád-korban élte a város (900-1301). Fejedelmi, majd királyi székhely volt, püspökségét – mintegy követendõ példaként – elsõ királyunk, Szent István alapította. A várban található Szent Mihály Székesegyházat az államalapító István királyunk bajor származású felesége, Boldog Gizella királyné emeltette. Ezt követõen a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnõje, a várban királynéi palota épült – ezért is nevezik Veszprémet a királynék városának. A veszprémi püspök volt a magyar királynék koronázója, és a XIV. század elejétõl a megye fõispánja is.

A reneszánsz kor legkiemelkedõbb veszprémi püspöke, Vetési Albert tudatosan fejlesztette a várost, ám építkezéseibõl semmi sem maradt meg a 150 éves török uralom pusztítása után. A város mai hangulatát is meghatározó barokk, copf, klasszicista épületek a XVII-XVIII. századból származnak.

A huszadik század közepén a szocialista várospolitika az akkor tízezret alig meghaladó lakosságot közel hetvenezresre duzzasztotta fel. Az 1949-ben alapított Nehézipari Egyetem az ipar szerkezeti átalakulása után ma már több karral rendelkezõ univerzitás.

A rendszerváltás után (1990) a kitörési lehetõséget a kulturális, szellemi szférában találta meg a megyeszékhely. Ennek köszönhetõen mára valódi iskolavárossá vált, két felsõoktatási intézménye mellett tíz középiskolájában több mint 10000 diák tanul.

A városban három színház mûködik, zenei kultúrája sokrétû és mozgalmas, a vidék képzõmûvészeit és irodalmárait a határokon túl is ismerik. A sportolók is sikeresek, Kiss Balázs kalapácsvetõ olimpiai bajnok lett, a férfi kézilabdacsapatot a világ elit gárdái közé sorolják. Az ezeréves Veszprém barátságos és kisvárosias hangulata napjainkban sem szûnt meg.

Forrás: www.veszprem.hu

A ,,katonák lakosaink is”

A város polgármestere – még évtizedekkel ezelõtt, elõfelvételisként, majd tartalékos tisztként – két esztendõn keresztül gyarapította katonaélményeit. A 13 éve a közgyûlésben, illetve az önkormányzatban dolgozó Debreczenyi János (56) önéletrajzában az szerepel, hogy ,,katonai beosztásom mûszaki tiszt, tartalékos hadnagyi rendfokozatban”. A polgármester – mint mondja – sokat köszönhet a katonaságnak, még azt is, hogy mi az a fegyelem, a feladatmegoldó-képesség, miként kell alapállásban, vigyázzban megállni, vagy éppen fejet hajtani.

- Igen, valóban így van, és én büszke is vagyok erre! Annak ellenére, hogy többen azt mondták: ez nem jó pont egy politikusnak, mégis sikerült jó viszonyt kialakítanom a Magyar Honvédséggel. Azt mondják, a hadseregek csatákat vívtak, a politikusok pedig csatákat okoztak, ugyanakkor én már katonaéveim alatt, de azóta is mindig az együttmûködésre, a konszenzusra törekedtem, talán ezért is ápolok kiváló kapcsolatokat a városban szolgáló alakulatok korábbi és jelenlegi parancsnokaival. Ezt igazolandó Sági János nyugállományba vonulásakor városi elismerést adtam át a vezérõrnagy úrnak.

Emellett a katonák és mi, civilek – annak idején – együtt állítottuk helyre az I. világháborús hõsi emlékmûvet. Érdekesség, hogy ez az egyetlen turulmadár az országban, amely a csõrében viszi a kardot. A jó kapcsolat egyébként a közös rendezvények (Magyar Hõsök Napja, Magyar Honvédelem Napja, stb.) lebonyolításában, megszervezésében is megmutatkozik. A katonai jelenlét – díszelgõk, a Légierõ Zenekar – minden alkalommal emeli programjaink nívóját.

A megyei jogú város elsõ embere a veszprémi katonákat is érintõ haderõ-átalakításról is elmondta véleményét.

- Értékvesztésnek tartom a szervezeti korszerûsítéssel együttjáró haderõ-reformot, nagyon sajnálom, hogy az ország biztonsága ma már messze nem olyan fontos kérdés, mint volt korábban. Egy városnak tartást, biztonságot ad, ha van alakulata, vannak katonái. Nagyon megviselte Veszprémet a Légierõ Parancsnokság megszûnése, a Logisztikai Ezred zászlóaljjá redukálása, majd megszüntetése. Azért is, mert a katonák lakosaink is, itt élnek, itt van az egzisztenciájuk. Azt is sajnálom, hogy a kiváló elhelyezési körülmények ellenére sem Veszprémben kapott helyet az MH ÖHP, hiszen számunkra a katonák a minõséget jelentik.

,,Ahol nincs játék”…

Az MH 54. Veszprém Légtérellenõrzõ Ezred rendeltetése a Magyar Köztársaság légtere légi felségjogának (légtér szuverenitásnak) jogos és rugalmas felhasználásának biztosítása, légterének védelme és ellenõrzése, váratlan légitámadás felfedése, elhárításának megkezdése és mindezek biztosítása érdekében az elõírt és neki harcászatilag alárendelt készültségi és készenléti erõk irányítása meghatározott készültségének fenntartása.

A feladatok között szerepel még az 1. Légi Irányító Központ (CRC) által a Magyar Köztársaság és az azt körülvevõ 180 km-es légtér (egyben NATINADS részeként kijelölt légtér) folyamatos ellenõrzése, az azonosított légi helyzetkép létrehozása és ennek eljuttatása a NATO kijelölt hadmûveleti központba, a nemzeti igénylõkhöz és a felhasználókhoz a harctevékenység biztosítása érdekében. Emellett a rendszabályok foganatosítása (Air Policing Mission) a légtérsértõ légi jármûvekkel szemben, valamint a segítségnyújtás a bajbajutott légi jármûvek személyzetének is fontos kihívás.

A radarezred NATO részére felajánlott erõi között a CRC és a gerinc radar századok a NATINADS részét képezik. Az alakulat parancsnoka, Szûcs Pál mérnök ezredes (46) – többek között – a Honvédszakszervezet és a rendkívül fiatal átlagéletkorú radarezred kapcsolatáról is beszélt.

- A katonai légiforgalmi irányításban nincs játék, folyamatos koncentrációra van szükség. Annak ellenére, hogy – a haderõ-átalakítás miatt még – meg is erõsödtünk, szükség lenne új kollégákra, hiszen jelenleg is többletmunkát teljesítenek a radarezred katonái.

A Légierõ Parancsnokság, valamint a Logisztikai Zászlóalj megszûnését úgy állította be a helyi sajtó, hogy vége a hadseregnek, be is nyújtották az igényüket: a civil lakosságnak kellett a lakótelep, a sportcentrum, a HEMO, valamint az egyéb honvédségi területek. Sajnálatos negatívumként tálalták, hogy Veszprémben nem marad semmilyen honvédségi szervezet sem. Pedig a radarezred – a közel ezerfõs személyi állományával – a NATO csatlakozás óta rengeteget fejlõdött, az infrastruktúrában is igazodott a szövetségi rendszerhez.    

A szakszervezet és az ezred korrekt, tisztességes kapcsolata nem új keletû, évek óta kölcsönösen támogatjuk egymást, kiegyensúlyozottan képviseljük mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekeit, emellett részt veszünk egymás programjain is.

Az állandó kommunikáció, a folyamatos párbeszéd a legfontosabb. Tóvári Róberttel (a Hosz légierõ haderõnemi titkárával készített beszélgetésünket lapunk 15. oldalán találják - a szerk.) kiváló partnerséget valósítottunk meg a személyi beszélgetések kapcsán, a nyugállományba vonulás kérdésében, és természetes módon a családi- és sportversenyek megszervezése terén. Ugyanakkor mindenféleképpen elõre kell lépni a szolgálat alatti pihentetésrõl kialakított álláspontunk terén.

A Hosz segítségével több gondra is megoldást kerestünk, így a munkaidõ-problematikát jelentõ, a légierõnél folyamatos, aktív tevékenységnek tekinthetõ készenléti szolgálatok ügyében is. Noha a parancsnok érdeke a minél magasabb számú (40-54) munkaóra, a küzdelmes tárgyalások sikereként és a folyamatos koncentráció miatt 40 óra maradt a heti munkaidõ.

Az ezredes a katona-állomány kiáramlásával kapcsolatban lapunknak elmondta még, hogy meg kellene találni az egyensúlyt, hiszen a tapasztalatot – ilyen szakmai szervezeteknél, mint a radarezred is – nem lehet homogenizálni. Nem kellene megvárni, hogy a képzett vadászirányítók és radarmérnökök távközlési cégeknél keressenek munkalehetõséget, hiszen õk továbbra is Veszprémben és a radarszázadoknál szeretnének szolgálni.

Az új kihívás: a régiós parancsnokság

Az MH Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítõ Parancsnoksága a jelenleg is zajló haderõ-átalakítás ,,terméke”. Az új szervezet, a régiós hadkiegészítõ-parancsnokság vezetõje, Kovács Sándor ezredes szerint a szakmai munka átvétele problémamentes volt, most már az egységes szemlélet kialakítása, az együttgondolkodás, a munka- és tárgyi feltételek megteremtése, az objektumok kijelölése a legfontosabb.

- Igazi kihívás, hogy mintegy nyolcvan kollégával lássuk el mindazt, amiért korábban kétszázan feleltek. A felszámolás és a megalakítás feladatai megannyi energiát kötöttek, kötnek le, mégis, a legfõbb tevékenységünk során a toborzó- és az érdekvédelmi területnek, a katonai igazgatásnak napjainkban már együtt kell megjelenni.

A hadkiegészítés területén nagy szakmai veszteség ért bennünket, a szakmában 10-20 éven keresztül dolgozókat kell pótolnunk, hiszen a legnagyobb probléma, a bizalmatlanság miatt számos kollégánk hátat fordított a seregnek. Amit a katonák elértek, azt már nem kívánják elveszíteni, ha volt lehetõségük, elmentek nyugdíjba, ma már ugyanis nem kihívás az újbóli ,,életkezdés”, a civil szférában való megmérettetés.

Ma a ,,hogyan tovább”, a differenciálás kérdése, a követelményként támasztott jelentõs (1000-1200 fõs, fõleg hódmezõvásárhelyi, debreceni) létszámszükséglet kielégítése a legnagyobb kihívás.

A közigazgatásnak aktívnak kell lenni

A megyei toborzóirodát vezetõ Hajdara László õrnagy azon dolgozik, hogy az új katonai szervezetnél is megalakuljanak az önálló szakszervezeti csoportok, majd az alapszervezet is. A több éves szakszervezeti tisztségviselõi tapasztalattal rendelkezõ irodavezetõ szerint a Hosz az elmúlt két esztendõben jó irányban haladt, hatékony és eredményes érdekképviseleti, érdekvédelmi munkát folytat, ugyanakkor tudja, hogy a Magyar Honvédség struktúrájához igazodni akaró szakszervezet a közigazgatási- intézményi szférában még aktívabb is lehetne.

- A megyei toborzóirodák közül a veszprémi a legszerencsésebb, az ugyancsak a városban székelõ régiós parancsnokság megfelelõ támogatást jelent. A parancsokság 9 dunántúli megyéjében - az átszervezések idején - a szakszervezetnek is akadt bõven tennivalója, hiszen a korábban hadkiegészítõ-parancsnokságokon szolgáló kollégáknak alig a fele tudott beosztásban maradni. Sok jól felkészült katonának kellett nagy küzdelmet vívnia a kevés beosztásért.

Fontos a demokratikus mûködés

Amikor egy veszprémi katonának a hivatásával összefüggõ, megoldandó problémája akad, akkor a csoportvezetõjéhez fordul, õ pedig továbbviszi az ügyet, s egy héten belül visszajelez, választ ad, illetve - ha kell - segítséget kér a haderõnemi titkártól, illetve képviselõtõl. Kapás Anita százados szerint jól mûködik a szakszervezeti hierarchia.

- Köszönet illeti a Honvédszakszervezetet a veszélyességi pótlék és a készenléti szolgálatok ügyében megtett fáradozásaiért. Nagyon fontos, hogy a Hosz ezt követõen is érdemben képviseljen bennünket, aktívan járjon el érdekeinkben, megvalósítsa a demokratikus mûködést. A határozottság, a szolgáltatási kör bõvítése, a hatékonyabb PR tevékenység állandó vonzerõt és toborzóhatást jelenthet a jövõben is.

Kell a szórakoztatás

Mint mindenkinek, a katonának is szüksége van a regenerálódásra, az aktív pihenésre, a szórakozásra. A szórakoztatás hálás szerepét tölti be immár hosszú évek óta a Légierõ Zenekar, mely a haderõ-átalakítás következtében ez évtõl szintén a radarezredhez tartozik. A Katona János alezredes vezette hazai és nemzetközi hírû zenekar régi barátja a Honvédszakszervezetnek, állandó fellépõ a szakszervezeti programokon is. A Hosz 15 éves, jubileumi rendezvényén Mészáros Géza elnök elismerésben részesítette a katonazenekart.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2024. 05. 07., 10:09
A kihasználtságra és a tapasztalatokra való tekintettel a szerdai meghosszabbított nyitva tartást kizárólag előzetes egeztetés alapján biztosítjuk!
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.
2024-05-15 10:13:12
Sobri Jóska Élménypark 2024.05.26-án és 2024.06.02.-án Egésznapos felhőtlen szórakozást nyújt kicsiknek és nagyoknak a Kislődi Sobri Jóska Élmény és Kalandpark...

  JETfly Magazin

Nem könnyű a semleges országok élete. Pláne nem, ha kicsik és védelmi iparuk nem fejlett. Így járt Ausztria is: éppen ezért jelent most komoly fejtörést légierejének fejlesztése.

  Háború Művészete magazin

Az Airbus Helicopters friss bejelentése értelmében, új rendelés érkezett a H145M típusú könnyű, többfeladatú forgószárnyasra: Brunei hat példányt rendelt a hazánk által is hadrendbe állított helikopterből.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.