A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény (Hjt.) módosításáról

2007. szeptember 1-jétõl hatályba lépõ módosítások:

a., A törvénymódosítás hatályba lépését követõen közalkalmazotti, köztisztviselõi munkakör katonai beosztássá történõ átminõsítésére csak kivételes esetben, létszámcsökkentés, szervezet-átalakítás vagy feladat-, illetve hatáskörváltozás esetén kerülhet sor. Azokat a munkaköröket, melyeket kizárólag hivatásos és szerzõdéses jogviszonyban állók tölthetnek be, 2007. december 31-ig kell meghatározni (megüresedõ munkakör esetén haladéktalanul!), e tekintetben a vonatkozó HM rendelet kidolgozása már folyamatban van. Az adott beosztás átminõsítése, az azt betöltõ katona szolgálati jogviszonyát nem érinti.

A jövõben a minisztériumban, hivatalainál, ügynökségeinél és háttérintézményeinél megüresedõ szolgálati beosztás katonával történõ feltöltésére csak abban az esetben biztosít lehetõséget a törvény, ha a beosztás elemzése során megállapítást nyer, hogy a feladat ellátásához olyan szakmai-katonai ismeretek szükségesek, melyek fõbb kritériumait maga a törvény határozza meg.

Annak a volt hivatásos katonának, akinek szolgálati jogviszonya  - áthelyezés következtében - közalkalmazott vagy köztisztviselõi jogviszonyra változik, és a késõbbiek során ezt követõen ismét szolgálati jogviszonyt létesít, rendfokozatát az állományba való visszavételre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

b., A szolgálati viszony létesítésekor a korábbi szabályozás értelmében legfeljebb 6 hónap próbaidõ kikötésére biztosított lehetõséget a törvény. A hatályba lépõ szigorítás értelmében – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek, a folyamatos szerzõdést hosszabbító, valamint a szerzõdéses állományból hivatásos állományba átvettek kivételével - legalább 3, de legfeljebb 6 hónap próbaidõ kikötése kötelezõ, mely idõtartam leteltéig a fizikai alkalmassági követelményeket is teljesíteni kell.

c., Külföldi szolgálat vonatkozásában, mûveleti területen, a választójog gyakorlását – külön törvény rendelkezései szerint – a külképviseleti szerv biztosítja majd az ott tartózkodók esetében.

Az egy évet meg nem haladó külszolgálatra vezénylés idõtartama szolgálati érdekbõl (amennyiben a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei indokolják) egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható az egy év elteltét követõen anélkül, hogy az állomány tagja rendelkezési állományba kerülne.

d., Egyértelmûen megfogalmazást nyert a módosításban, hogy a speciális beosztást betöltõk esetében is alkalmazható a miniszter általi, egyszeri ún. „soron kívüli elõléptetés” lehetõsége.

e., Azonban sajnálatos módon – a Hosz többszöri tiltakozása ellenére – szeptember 1-jétõl gyermekápolás céljából a szülõket az egészségügyi szabadság mértéke együttesen illeti meg, amennyiben mindkét szülõ az állomány tagja.

f., A törvénymódosítás több ponton is korlátozásokat vezet be az illetménynélküli szabadságon lévõkre vonatkozóan:

Az éves szabadság megállapítása során a jövõben, jogszerzõ idõként, csak a 12 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából kapott illetménynélküli szabadság elsõ évét, valamint a 30 napot meg nem haladó illetménynélküli szabadság idõtartamát kell figyelembe venni. Az egy évet meghaladó idõtartamú illetménynélküli szabadságon lévõket (ezen túlmenõen a szolgálati beosztásukból felmentetteket, a jogellenesen távollévõket, valamint a fogva tartottakat) érinti azon változás is, hogy részükre nem jár utánpótlási egyenruházati ellátmány ezen idõszakra.

Akik 30 napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon tartózkodnak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben részesülnek, a továbbiakban étkezési hozzájárulásra nem jogosultak.

A 2007. szeptember 1-jét követõen megkezdett, esetenként 30 napot meghaladó idõtartamú illetménynélküli szabadság (a gyermekgondozás céljából igénybevett kivételével) idõtartama nem vehetõ figyelembe a nyugdíjjogosultság szempontjából, kivéve, ha az érintett ezen idõszakra a nyugdíjjárulékot megfizeti.

g., Pozitív változásként könyvelhetjük el, hogy az illetménypótlékok körében szabályozást nyert a három mûszakban egészségügyi intézetben, kórházban foglalkoztatott szakszemélyzet (katonaorvos, egészségügyi tiszt, tiszthelyettes) éjszakai, illetõleg délutáni mûszak pótléka,melynek mértéke az elõbbi esetben óránként az illetményalap 0,5-0,75%-a, míg az utóbbi esetben ugyanazon alappal számolva 1,0-1,5%-a.

h., Részben átdolgozást nyert a fegyelmi eljárás szabály-rendszere, elsõdlegesen az eljárási rendre vonatkozó szakaszok hiányosságainak pontosításával, valamint kialakításra kerül egy új típusú, többszintû (alap, összesített és központi)  fegyelmi nyilvántartási rendszer.

i., Feltehetõen korábbi kezdeményezéseink hatására is, kedvezõ változásokról tudok beszámolni a lakhatási támogatások körét illetõen. A hatályba lépés napjától a hivatásos állományú tisztek ismételten jogosulttá válnak a kamatmentes munkáltatói kölcsön igénylésére.

A hivatásos állomány tagja – szolgálati érdekbõl történõ kinevezése, továbbá más szervhez határozatlan idõre történõ vezénylése esetén - más lakóhelyre költözésekor, utazási, ingóság szállítási, valamint költözködési költségtérítésre/átalányra vált jogosulttá.

A vissza nem térítendõ támogatás igénylésének lehetõsége is kiszélesítést nyert, amennyiben a haderõ-átalakítás, átszervezés következtében helyõrségváltással is járó szolgálati beosztásba kinevezett hivatásos állományú katona az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében (40 km) történõ lakásszerzéshez az áthelyezésétõl, kinevezésétõl számított 3 éven belül igényelheti ezen támogatási formát a korábbi 1 éves idõkorlát helyett.

j., A felmentéssel történõ jogviszony-megszüntetés körében a módosító jogszabály visszaállította a Hjt. korábbi megszövegezését az 59.§(1) bekezdés c., pontja vonatkozásában. Felmentéssel az állomány tagjának jogviszonya abban az esetben szüntethetõ meg ezen pontra történõ hivatkozással, ha szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot, szolgálati érdekbõl eredeti beosztásában tovább nem foglalkoztatható és a számára felajánlott legalább azonos szintû beosztást – a különös méltánylást érdemlõ egyéni érdekre is figyelemmel – nem fogadta el.

Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a 10/2002. (III. 5.) HM rendelet vonatkozó szakasza alapján, ha a szolgálati viszony módosítása nem jár együtt a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával, vagy a szolgálati viszony jelentõs mértékû módosulásával, úgy különös méltánylást érdemlõ egyéni érdek nem állapítható meg!

A 2008. január 1-jétõl hatályba lépõ változások:

a., Fenti idõpontot követõen közölt felmentések esetén megváltozott a felmentési idõ tartama, hasonlóvá téve  a szabályozást a más jogviszonyban állókra vonatkozó jogállási törvények szabályozási rendszeréhez.

A felmentési idõ mértéke ily módon legalább 2 hónap, azonban a 8 hónapot nem haladhatja meg.

A minimumként maghatározott idõtartam (2 hónap) a szolgálati viszonyban eltöltött idõ függvényében meghosszabbodik az alábbiak szerint:

  5 év után 1 hónappal

10 év után 2 hónappal

15 év után 3 hónappal

20 év után 4 hónappal

25 év után 5 hónappal

30 év után 6 hónappal.

A felek azonban írásban, a fentiektõl rövidebb idõtartamú felmentési idõben is megállapodhatnak, mely megállapodás kezdeményezésére kizárólag az állomány tagja jogosult!

b., Szakmai alkalmatlanság esetén – amennyiben az érintett ilyen tartamú minõsítést kapott – a szolgálati viszonyt 30 napos felmentési idõvel, míg méltatlanná válás, valamint felróható okból, nemzetbiztonsági szempontból történõ alkalmatlanná válás esetén felmentési idõ nélkül kell megszüntetni.

Tájékoztatom tagjainkat, hogy a törvény-módosítás elfogadását követõen a honvédelmi tárcánál már megkezdõdtek a kapcsolódó rendelet-módosítások kidolgozói munkálatai, melyben az érdekképviselet is aktívan részt vállal. Jelenlegi ismereteink szerint pl. a lakhatási támogatások igénybevételi lehetõségeinek köre is kiszélesítésre kerülhet a 6/1994.(IV. 30.) HM rendelet tervezett módosításával, mely várhatóan nagymértékben megkönnyíti majd a hosszú várakozási idõ okozta nehézségek áthidalását.