A megsérült, megrokkant katonákat nem hagyja magára a német állam. A cikk röviden ismerteti annak a német jogszabálynak a tartalmát, amely garantálja a bevetések során megsebesült háborús veteránok továbbfoglalkoztatását. A törvény kezdeményezõje a Katonaszövetségek Európai Szervezete (EUROMIL) német tagszervezete, a Német Bundeswehr Szövetség volt.
Több EUROMIL rendezvényen tájékoztatta a DBwV képviselõje a résztvevõket arról a német törvényrõl, amely biztosítja a jogalapot a megsebesült katonák számára, hogy életük végéig szolgálati viszonyban maradhassanak. Mivel a törvény iránt nagyfokú az érdeklõdés Európa-szerte, szeretném annak tartalmával részletesebben is megismertetni az olvasót.
A törvény 2007 decemberében lépett hatályba, és jelentõs sikernek számít az átalakulóban lévõ haderõben a katonák szociális helyzetének vonatkozásában. A jogszabály kiegészíti azt a 2002-ben elfogadott törvényt, amely financiális támogatást nyújt az elesett, megsebesült katonáknak, illetve családtagjaiknak. (A támogatás/járadék mértéke akár a 250.000 Eurót is elérheti! – a fordító) A DBwV hosszú ideje lobbizott a sebesültek helyzetének további javításáért, ezért nagyon örülünk a sikernek.
A törvény fõbb szabályai:
1. Hatálya kiterjed minden katonára, aki bevetés során megsebesül (kivéve a kisebb sérüléseket, mint pl. vágások, horzsolások). A sérülés kiváltó oka nem lehet a sérült szándékos magatartása, vagy hanyagsága;
2. A sérült számára kezdetben biztosított egy úgynevezett „felépülési idõ”, melynek során lehetõsége van egészségileg olyan állapotba kerülnie, hogy ismételten felvehesse a szolgálatot. Ebben a periódusban a sérült térítésmentes orvosi ellátásra és szakmai át-, továbbképzésre jogosult. Emellett elbocsátási tilalom alatt áll, amely kiterjed a nyugdíjazás tilalmára is, vagyis a munkáltató sérülése miatt nem nyugdíjazhatja;
3. A felépülési idõ legfeljebb 8 évig tarthat. Ha egy szerzõdéses katonának idõközben lejárna a szerzõdése, az automatikusan meghosszabbodik a felépülési idõ végéig. (kivéve, ha az érintett maga kéri leszerelését);
4. A felépülés idõszakában a sérült elõmenetelére (pl. elõléptetésére) ugyanazon szabályok vonatkoznak, mintha teljes értékûen el tudná látni a szolgálatot. Kiindulási alapként a sérülés bekövetkezte elõtti helyzetet kell figyelembe venni, a sérülés miatt az érintett semmilyen joghátrányt nem szenvedhet.
5. Az idõszak végeztével minden sebesült jogosult hivatásos katonaként tovább szolgálni, amennyiben a sebesülés következtében beállott munkaképtelenségi fok eléri legalább az 50%-ot, és sikeresen teljesítik a 6 hónapos próbaidõt. Ez azt jelenti, hogy a (határozott idejû szerzõdéssel rendelkezõ) szerzõdéses katonák is jogosultak ilyen esetben élethosszig a katonai pályán maradni.
6. Alternatív megoldásként a katona jogosult élethosszig tartó polgári alkalmazotti státuszra a hadseregben, vagy közalkalmazotti státuszra bárhol az állami szférában. Az érintett dönthet, hogy mely státuszban kíván szolgálni a továbbiakban.
7. A sebesült – az élethelyzete függvényében – pénzügyi támogatásra is jogosult. (így például a lakhelyéül szolgáló ingatlan akadálymentesítéséhez, átalakításához).
A törvény hatálybalépése elõtt a sebesült katonákat általában nyugdíjazták. A hivatásos állomány kedvezõbb helyzetben volt a szerzõdésesnél, mert magasabb rokkantnyugdíjra volt jogosult. A szerzõdéses katonákat elbocsátották, bármiféle szociális juttatás és jövõbeni foglalkoztatási perspektíva nélkül. A sebesült katonák, akik a társadalom érdekében áldozták fel magukat, rokkantként kerültek ki a civil munkaerõ piacra. Ezért a legfõbb eredmény, amit a törvény elfogadásával elértünk az, hogy ezzel sikerült rendezni a szerzõdéses katonák helyzetét is. További eredmény a 8 éves felépülési idõszak lehetõsége is, mialatt a sérültnek fennmarad a szolgálati jogviszonya, egyben megfelelõ orvosi ellátást is kap annak érdekében, hogy ismét munkába állhasson. Mindez érvényes a sebesülés/sérülés minden fajtájára, beleértve mind a fizikai, mind a pszichikai sérüléseket, függetlenül a rokkantság/munkaképtelenség fokától, mértékétõl. És végül még egyszer: semmilyen különbség nincs abban a tekintetben, hogy a sebesült hivatásos, vagy szerzõdéses katona.
dr. Silke Flemming, a Német Bundeswehr Szövetség (DBwV)jogásza;
Fordította: dr. Heiling Ottó, a Hosz alelnöke
Megjelent: 2008. júliusában, az EUROMIL hírlevelében