2024. 04. 12. péntek
Gyula
: 392 Ft   : 367 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Megszületett a Legfelsõbb Bíróság döntése szakközépiskolai ügyben

Hosz  |  2008. 01. 05., 08:05

A Legfelsõbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetõje észlelte, hogy a munkaügyi bíróságoknál jelentõs számban indult peres eljárás a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idõ szolgálati idõként való elismerése iránt. A különbözõ elsõ- és másodfokú bíróságok eltérõ döntéseket hoztak, mivel nem egységesen ítélték meg a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzés egyes kérdéseirõl szóló 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat jogforrási jellegét. Emiatt a Kollégiumvezetõ jogegységi határozat meghozatalát indítványozta.

Emiatt a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa 2007. december 17-én meghozta a 4/2007. KPJE számú jogegységi határozatát, mely szerint „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idõt az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat 12.e) pontja alapján szolgálati idõként be kell számítani”. A határozat indokolása – rövidített formában – az alábbiakat tartalmazza:

A jogegységi tanácsnak arról kellett állást foglalnia, hogy a kinevezési jogkör gyakorlójának milyen jogszabályok alapján kell megállapítania a beszámított szolgálati idõt. A Hszt. személyi hatálya alá tartozók esetében a szolgálati idõ megállapítása részben a rájuk irányadó speciális szabályok, részben a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó általános szabályok szerint történik. A korábbi társadalombiztosítási törvény (1975. évi II. tv.) alapján a szakmunkástanulók a biztosítottak körébe tartoztak, és a törvény a szakmunkástanuló-viszonyban töltött idõt szolgálati idõként határozta meg. Az elõbb említett törvény alapján a Minisztertanács a biztosítottak körét kiterjeszthette.

E felhatalmazás alapján jött létre az 1019/1976. MT határozat, amely a Magyar Közlönyben közzétételre került, és amelynek rendelkezéseit 1977. január 1-jétõl kezdve kellett alkalmazni. Az MT határozat 12.e) pontja a következõket tartalmazta: „A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak társadalombiztosítási jogállása megegyezik a szakmunkástanulókéval”.

A Legfelsõbb Bíróság – az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján – megállapította, hogy valamely kötelezettségnek MT határozatban (ami egyébként nem minõsül jogszabálynak!) való elõírása önmagában nem sértette a jogalkotás akkori rendjét. Formai szempontból tehát nem kifogásolható, hogy a szakmunkástanulók és a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolai tanulók azonos társadalombiztosítási jogállása a Minisztertanács határozatával valósuljon meg. Az MT határozat egyes rendelkezéseinek egybevetése alapján az állapítható meg, hogy a Minisztertanács jogalkotói szándéka kettõs volt: a szakmunkás munkakörök ellátásához szükséges szakmai ismeretek azonos színvonalúak legyenek a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban és a szakmunkásképzõ iskolákban, másrészt alakuljon ki egy olyan társadalmi réteg, amelynek tagjai hasznos szakmával rendelkeznek, továbbá képesek és alkalmasak a felsõfokú tanulmányok folytatására. E célok elérése érdekében az MT határozat egyes minisztereknek és szerveknek felhatalmazást adott a kérdéskör együttes rendeletben történõ szabályozására. Az MT határozatban kifejezésre jutó jogalkotói szándékból következõen önmagában abból, hogy a szakközépiskolát elvégzõ tanuló érettségi bizonyítványt is kaphatott, nem következhet a szakmai ismeretek elsajátítása céljából azonosan eltöltött tanulmányi idõk társadalombiztosítási jogállás szempontjából eltérõ minõsítése.

Az MT határozat 12.e) pontja a tb-jogállás meghatározásakor nem tett különbséget a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolában tanulmányokat végzõk között annak alapján, hogy melyik évfolyamon tanulnak, ennélfogva a szakmunkástanuló-jogviszony teljes idõtartamát szolgálati idõként kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanulói jogviszony az elsõ évfolyam szeptember 1-jétõl az érettségi bizonyítvány megszerzése napjáig tart.

A fentiekben kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében úgy határozott, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja szolgálati idejének megállapításakor a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi idõt az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat 12.e) pontja alapján (figyelembe véve az MT határozat felhatalmazására meghozott (módosított) 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM együttes rendeletet) szolgálati idõként kell elismerni.

A fent hivatkozott 14/1976. MüM-OM együttes rendelet határozta meg azokat a szakmákat, amelyek szakközépiskolákban is oktathatóak voltak. Hely hiányában ezeket nem tudom itt ismertetni, de megjegyzem, hogy ezek körét a 24/1977. MüM-OM együttes rendelet átfogóan módosította.

Tagjaink kérdésére ugyancsak kénytelen vagyok kitérni arra a nem elhanyagolható kérdésre, hogy a Legfelsõbb Bíróság határozata mindenütt a Hszt. rendelkezéseit idézi. Mi a helyzet velünk, katonákkal, akik a Hjt. hatálya alá tartoznak? Nos, erre azt a rövid választ tudom adni, hogy a Hjt. 259. § (1) bekezdése szerint „a felmentési idõ, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából e törvény hatálybalépése elõtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati idõt a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idõnek kell elismerni”. Ebbõl tehát az következik, hogy hiába csak a Hszt-rõl szól a Legfelsõbb Bíróság döntése, a Hszt. megelõzte a Hjt-t, így ránk, katonákra ugyanúgy vonatkozik a döntés, mint a Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szervek állományára. Az persze igaz, hogy a Hjt. 259. § (2) bekezdése alapján „az 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött idõként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerzõdéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerzõdéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelõzõen hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettesképzõ szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idõ vehetõ figyelembe”.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.

  JETfly Magazin

2024. április 12-én, pénteken nem sokkal fél 10 után érkezett meg Kecskemétre a magyar részre készült, PT-ZHP ideiglenes lajstrommal ellátott KC-390-es katonai szállítógép. Helyszíni fotókkal frissítjük cikkünket!

  Háború Művészete magazin

2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.