Módosult a Honvédszakszervezet legfõbb szabályzója...

1.) 5.§ (8) Akinek a tagsági viszonya kizárással vagy kilépéssel megszûnik, az jogviszonyát csak a kizárás, illetve kilépés napjától számított 12, illetve 6 hónap várakozási idõ elteltével újíthatja meg. Errõl az érintettet a jogviszonya megszûnésével egy idõben írásban tájékoztatni kell.

A közelmúltban többször elõfordult, hogy valaki egy éven belül többször is ki-be lépett a szervezetbe, ezzel esetenként zavart okozva a tagnyilvántartásban és a tagdíj levonás rendszerében is. A módosítás elsõsorban ezt a problémát hivatott kezelni, egyúttal idõt ad annak az átgondolására, hogy milyen elõnyökkel járhat a tagság.

2.) 10.§ (5) Az önálló csoportok fõ szabályként a klasszikus haderõnemi struktúra szerint vesznek részt a jelölõgyûléseken, a döntéshozó szervek munkáját elõkészítõ és támogató gyûléseken és az egyes elnökségi tagok irányítása alatt álló képviseleti irodák munkájában, mûködtetésében. Ettõl eltérõ szabályt indokolt esetben, az érintett önálló csoport véleményének figyelembevételével, az Elnökség egyetértésével a Választmány hozhat.

11.§ (8) Az alapszervezetek fõ szabályként a klasszikus haderõnemi struktúra szerint vesznek részt a jelölõgyûléseken, a döntéshozó szervek munkáját elõkészítõ és támogató gyûléseken és az egyes elnökségi tagok irányítása alatt álló képviseleti irodák munkájában, mûködtetésében. Ettõl eltérõ szabályt indokolt esetben, az érintett alapszervezet véleményének figyelembevételével, az Elnökség egyetértésével a Választmány hozhat.

A változtatásra a Magyar Honvédség haderõnemi struktúrájában végbement módosulás miatt volt szükség. A módosítás értelmében az önálló csoportok és alapszervezetek továbbra is a korábbi „klasszikus” haderõnemi struktúra alapján szervezõdnek a képviseleti irodák köré, ugyanakkor a választmány felhatalmazást kapott arra, hogy indokolt esetben a betagozódáson változtasson. Ez rugalmassá teszi a mûködést és kizárja a választmány és a kongresszus határozatképtelenségét abban az esetben is, ha az ez évihez hasonló, átfogó strukturális változások mennének végbe a hadseregben a jövõben.

3.) 11.§ (9) Abban az esetben, ha egy helyõrségen belül több, önálló állománytáblával nem rendelkezõ, de legalább zászlóalj szintet elérõ katonai szervezet (alegység) mûködik és az állományilletékes parancsnok nem abban a helyõrségben települ, vagy abban a helyõrségben települ, de nem az alegységgel azonos objektumban, akkor ezeknél a katonai szervezeteknél elkülönített alapszervezet hozható létre. Az így létrehozott elkülönített alapszervezet vezetõje képviseleti funkciót kizárólag a helyi parancsnoknál láthat el, illetve a szakszervezeti döntéshozó szervek munkájában - a 9. § (6) szerinti csoportokhoz hasonlóan - tanácskozási joggal vehet részt. Ebben az esetben az állományilletékes parancsnok szintjén egyesített alapszervezetet kell létrehozni, amelynek vezetõje ellátja a teljes állomány képviseletét az állományilletékes parancsnoknál és a teljes tagság képviseletét a szakszervezet döntéshozó szerveiben.

(10) Amennyiben az állományilletékes parancsnok települési helyén szakszervezeti csoport nem mûködik, annak megalakulásáig és az egyesített alapszervezet létrehozásáig az elkülönített alapszervezet vezetõje gyakorolja a 11.§ (9) bekezdés 3. mondata szerinti jogosultságokat.

A hadsereg átalakítása nem csak a katonai szervezetek átstrukturálását, hanem a vezetési szintek, kompetenciakörök módosulását is eredményezte. A szakszervezet szabályzóinak egyszerre kell kezelnie ezt és az ebbõl eredõ belsõ szervezeti ellentmondásokat is. Speciális problémaként jelentkezik az állományilletékes parancsnoktól elkülönülten települt alegységek helyzete, illetve az azoknál mûködõ csoportok, alapszervezetek képviseletének szabályozása. A fenti módosítás bevezeti az egyesített és elkülönített alapszervezet fogalmát és szabályozza az alapszervezeti vezetõk képviseleti jogát a különbözõ szintû parancsnokoknál és a szakszervezet döntéshozó szerveiben. Így lehetõséget ad az elkülönült alapszervezet vezetõjének, hogy önállóan képviselje a tagságot mind a helyi parancsnoknál, mind a szakszervezet döntéshozó szerveiben, valamint felruházza képviseleti jogkörrel az állományilletékes parancsnoknál is arra az esetre, ha az állományilletékes parancsnok települési helyén nem mûködik csoport.

4.) Több helyen is módosítani kellett az Alapszabályt annak érdekében, hogy a nyugállományúak képviseletében – az aktívakhoz hasonlóan – megszûnjön a párhuzamosság, és a korábbi nyugállományú képviselõ-tagozat elnök „tandem” helyett egy személy lássa el a nyugállományúak képviseletét mind az elnökségben, mind a szervezeten kívül.

A módosulások:

14.§ (6) e) pont; 15.§(6) v) pont; 16. § (2) és (3) bekezdések; 19.§ (5) d) pont

5) Az elõzõ módosítással is összefügg az elnökség összetételére vonatkozó szabályok módosulása:

16.§ (3) Az Elnökségben az aktív állományban lévõ tagok vonatkozásában a klasszikus haderõnemi tagozódás szerint (szárazföld, légierõ), a logisztikai szerveknél és csapatoknál, valamint az elõbbi három kategóriába nem tartozó egyéb honvédségi szervezeteknél (különösen a honvédelmi igazgatásban, rendészeti-oktatási és kiképzési ágazatokban) mûködõ önálló csoportok és alapszervezetek által jelölt egy-egy, a Kongresszus által választott elnökségi tag foglal helyet. A nyugállományú tagok vonatkozásában az Elnökségnek a nyugállományú tagozat elnöke a tagja, akit a nyugállományú tagozat választmánya választ meg.

A változás lényege, hogy a nyugállományúakat a továbbiakban nem a kongresszus által választott képviselõ, hanem a tagozat által választott tagozat elnök képviseli az elnökségben. Ezzel a megoldással a nyugállományúak vonatkozásában visszatértünk a 2003 elõtti helyzethez. Megjegyzendõ, hogy az elnökségi tagok jogköre teljesen azonos, attól függetlenül, hogy a szakszervezet mely szerve választja õket Természetesen ez a módosulás azt is magával vonta, hogy a nyugállományúak vonatkozásában megszûnt az idõközi pótlás (lásd 16.§. (6) v) pont) szükségessége, valamint a jelölõgyûlések (19.§ (5) d) pont) intézménye is.

6.) Szigorodtak az összeférhetetlenségi szabályok:

19.§ (2) A szakszervezet tisztségviselõje nem lehet megbízatásának ideje alatt a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség vezetõ beosztású tisztje, politikai párt tisztségviselõje vagy alkalmazottja, más, a katonák érdekképviseletét céljaként megjelölõ, vagy ténylegesen a katonák érdekképviseletét ellátó szervezet tagja, valamint az adott csoport mûködési területén a katonai szervezet parancsnoka (vezetõje) és annak szervezetszerû helyettese. Az a nyugállományú tag, aki más katonai érdekképviseleti szervnek is a tisztségviselõje, választott tisztséget a Honvédszakszervezetnél nem tölthet be.

Az Új esztendõben minden tagunknak és katonatársamnak jó munkát és sok sikert kívánok!

(A cikk befejezõ részét következõ számunkban olvashatják.)