A több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos népszavazás elrendelésérõl döntött az Országgyûlés. Június 9-én a képviselõk 345 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot...
A népszavazást kezdeményezõ Albert házaspár kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezõen választandó, üzleti alapon mûködõ több-biztosítós egészségbiztosítást?“
A kezdeményezést támogató több mint félmillió aláírást a Liga Szakszervezetek és társult szervezetei gyûjtötték össze és adták át az Országos Választási Bizottságnak, amely a kezdeményezést érvényesnek minõsítette.
A népszavazást elrendelõ döntés ellen még az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehet fordulni, amely soron kívül dönt a beadványról, ám ennek nincs határideje. Ha az Ab elutasítja a népszavazás elleni beadványokat, akkor Sólyom László köztársasági elnök feladata, hogy 43 napon túl, de 90 napon belüli idõpontra kitûzze a választást. Ez valószínûleg szeptember elejére esik, eddig ugyanis a köztársasági elnök mindig a lehetõ legkorábbi idõpontra tûzte ki a népszavazásokat.
Az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozásáról szóló népszavazási kezdeményezés benyújtása idején, 2007. márciusában még csak a tervek szintjén beszéltek a kormánypártok a biztosítási reformról, az SZDSZ több-biztosítós modellt javasolt, az MSZP pedig a területi alapon mûködõ, többségében állami tulajdonú pénztárak mellett volt. A hoszszú egyeztetés után kialakult kompromisszumos modellt tavaly decemberben kezdte tárgyalni, majd december 17-én fogadta el az Országgyûlés. Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá a pénztártörvényt, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyûlésnek, amely másodszor február 11-én fogadta el a javaslatot. Az MSZP javaslatára május 26-án - ugyanúgy név szerinti szavazással, mint elfogadáskor - az Országgyûlés hatályon kívül helyezte a törvényt.
