2024. 02. 25.
Géza
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A hivatalos iratok kézbesítésérõl, valamint a kézbesítési vélelemrõl

Hosz  |  2008. 05. 31., 13:38

Mindennapjaink során, valamint természetesen a tagjaink által kezdeményezett eljárások során is, többször problémaként jelentkezik a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok ismeretének hiánya. Ennek kiküszöbölésére szeretnék segítséget nyújtani rövid összefoglaló írásommal.

1., Elsõ pontként tisztázni szükséges, hogy mit is tekintünk hivatalos iratnak. A választ a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (Postatv.) 3.§ 10. pontja adja meg számunkra, mely szerint hivatalos irata közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei, valamint a magánnyugdíjpénztárak által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok idõpontjához jogszabály jogkövetkezményt fûz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidõ számításának alapjául szolgál.”

Ilyennek kell tekinteni a gyakorlatban mindazokat - a fenti szervezetektõl érkezõ - iratokat, melyekhez például fellebbezési lehetõség kapcsolódik, vagy valamely határidõre történõ figyelmeztetést, felhívást tartalmaz (pl. APEH küldeménye, szabálysértési hatóságtól, polgármesteri hivataltól, nyugdíjbiztosítási szervtõl, bíróságoktól, más közigazgatási szervtõl érkezõ küldemények).

Fontos kiemelni, hogy fenti hivatalos iratok kizárólag az e célra rendszeresített tértivevénnyel adhatók fel. Nyilvánvaló rendeltetése az, hogy hitelt érdemlõen igazolja az átvétel tényét, idõpontját, az átvevõ személyét, hiszen ehhez komoly jogkövetkezmények fûzõdnek (például fellebbezési vagy perindítási határidõ kezdete).

A postai szolgáltató a kézbesítést - a Postatv., valamint a végrehajtására kiadott 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján – két alkalommal kísérli meg. Amennyiben elsõ alkalommal a kézbesítés sikertelen (pl. nem tartózkodik otthon átvételre jogosult személy), úgy értesítés hátrahagyásával tájékoztatja a címzettet arról, hogy a postai szolgáltató rendelkezésre tartja a küldeményt, azt át lehet venni. Ha az átvételre nem kerül sor, úgy az értesítés elhelyezését követõ ötödik munkanapon a szolgáltató ismételten megkísérli a küldemény kézbesítését. Ha ez is sikertelen, újabb értesítést helyez el, azzal a kitétellel, hogy újabb öt munkanapon belül vehetõ át az irat. Ezen idõtartam eredménytelen elteltét követõen a posta „nem kereste” jelzés feltüntetésével juttatja vissza a feladóhoz a tértivevényt.

Természetesen a küldemény átvételére – ezzel ellentétes feladói rendelkezés hiányában - nem kizárólagosan a címzett jogosult. Helyette a címen tartózkodó 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója (azaz házastárs, élettárs, egyeneságbeli rokon /gyermek, szülõ, nagyszülõ, unoka/, tetvér, örökbe fogadó, mostoha, nevelõ szülõ és gyermek) is átveheti a küldeményt. A közeli hozzátartozókon kívül a címzett szállásadója, bérbeadója, valamint meghatalmazottja részére is átadható a küldemény. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba (személyi adatok és két tanú aláírása) kell foglalni. Megjegyzésre érdemes, hogy szabályos átadás és átvétel esetében ez okozza a legtöbb esetben a problémát azzal, hogy a tényleges címzett az átvételt követõen késve szerez (vagy egyáltalán nem) tudomást a küldeményrõl, így határidõn belül nem tud élni pl. a jogorvoslati lehetõséggel.

Ha a küldemény átvételét a címzett kifejezett magatartásával megtagadta, úgy a tértivevényre az „átvételt megtagadta” kitétel kerül.

2., A rosszhiszemû magatartásból adódó ügyintézési határidõ csúszások elkerülése érdekében (hiszen a gyakorlatban korábban, 2004. évi jogszabály-változást megelõzõen több esetben a hátrányos döntéseket tartalmazó hivatalos iratok átvételét sokan megtagadták) került bevezetésre az ún. kézbesítési vélelem intézménye.

Amennyiben az 1., pontban felvázolt eljárást követõen a tértivevény „nem kereste” jelzéssel kerül visszaküldésre a feladó részére, úgy a második alkalommal megkísérelt kézbesítést követõ ötödik munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni, és beállnak azok a jogkövetkezmények, amelyek egyébként a tényleges átvett küldeményhez fûzõdnek (pl. a határozat jogerõs és végrehajthatóvá válik). Errõl azonban a közigazgatási szervnek (hatóságnak) a címzettet - 8 napon belül - az irat ismételt megküldésével egyidejûleg értesíteni kell.

Ugyanakkor az irat átvételének megtagadása esetén ez a vélelem már az átvétel megtagadásakor beáll.

Lehetõséget biztosít azonban a jogszabály fenti vélelmek megdöntésére is. Aki önhibáján kívül került olyan helyzetbe, amely miatt a küldeményt nem tudta átvenni (pl. kórházi kezelés alatt állt, vagy külföldön tartózkodott), az a vélelem megdöntése iránt, arról való tudomásszerzésétõl számított 15 napon belül kérelmet terjeszthet elõ, melyben utalnia kell az átvételt akadályozó tényezõkre. Nincs bizonyítási kényszer, a kérelmet pedig méltányosan kell elbírálni. (Nem kötelezõ tehát a kérelemben foglaltaknak helyt adni!) Hat hónapos jogvesztõ határidõn túl kérelem már nem terjeszthetõ elõ. Az átvétel megtagadása esetén is lehetõség van kérelem benyújtására, ebben az esetben azonban kizárólag a kézbesítés szabálytalansága képezhet hivatkozási alapot.

A bírósági hivatalos iratok vonatkozásában létezik olyan eset azonban, amikor nem áll be a kézbesítési vélelem, még akkor sem, ha egyébiránt a jogszabályban nevesített, átvételre jogosult személy részére történik meg a kézbesítés. Ha a helyettes átvevõ az ellenérdekelt fél (pl. folyamatban lévõ bontóper esetén a házastárs), úgy az eljáró bíróság a vélelem beálltát nem állapítja meg.

3., A határozatok közlésére a vonatkozó jogszabályok más lehetõséget is biztosítanak (nem kizárólagos a postai úton történõ kézbesítés), ily módon pl. személyesen is átadható, a feltételek megléte esetén elektronikus úton is továbbítható, alkalmazható hatósági kézbesítõ, stb.

4., Amennyiben a küldemény postára adója nem tartozik az 1. pontban felsorolt szervek közé, úgy nem köteles tértivevény használatára, ily módon az átvétel meg nem történte nem von maga után negatív jogkövetkezményt, még akkor sem, ha egyébként ezen iratok egy késõbbi eljárás (pl. peres eljárás) alapját képezhetik. Egyszerû küldeményként is postára adhatók tehát pl. a közüzemi számlák, tartozással kapcsolatos felhívások, ügyvédi, banki, biztosítási iratok.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-02-13 13:05:08
2024.02.14-16-ig a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet személyes ügyfélfogadása technikai okok miatt (karbantartás) szünetel. Ezúton is köszönjük elhelyezési feltételeink jobbítását a HM HIM-nek! Telefonos ügyelet a 0670-374-30-83-as telefonszámon.

  JETfly Magazin

2024. február 23-án, pénteken, Budapestre érkezett Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalássorozat eredményeként többek között arról is megállapodás született, hogy bővül a Magyar Légierő Gripen flottája.

  Háború Művészete magazin

A megújuló Magyar Honvédség újonnan vásárolt szárazföldi harckocsijai és lövegjei után vízi járművekkel is gazdagítja eszközállományát. Katonáink hamarosan két felújított SOC-R típusú folyami naszádot vehetnek használatba.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.