A HÉF április 23-i ülésén a honvédelmi minisztert dr. Lakatos László mérnök vezérõrnagy, a HM tervezési és koordinációs fõosztályvezetõje képviselte, aki egyben a HÉF munkaadói oldal ügyvivõi feladatait is ellátta. A soros elnök dr.Alkéri István dandártábornok, a HM védelmi tervezési fõosztályvezetõje volt, a munkavállalói oldal ügyvivõi teendõit pedig Sipos Géza, a BEOSZ elnöke látta el. Az ülésen részt vett dr. Remek Éva, a HÉF titkára is. A fórumon Szincsák Gyula alelnök, Sörös István elnökségi tag és Takács István területi ügyvivõ képviselte szakszervezetünket.
Napirend elõtt dr. Lakatos László mérnök vezérõrnagy arról tájékoztatta a HÉF résztvevõit, hogy a devizanem eltérésbõl adódó különbözet kapcsán a Honvédelmi Minisztérium úgy döntött, hogy - az érintett teljes személyi állomány vonatkozásában - az alkotmánybírósági határozat által megállapított különbözetet a szaktárca automatikusan megállapítja és kifizeti, szolgálati panasszal, illetve egyéb jogérvényesítési lehetõségekkel tehát nem kell élni. (Az ezzel kapcsolatos hivatalos közlemény a Párbeszéd honlapon hamarosan olvasható lesz - a szerk.)
Szincsák Gyula alelnök - miután megköszönte a megnyugtató döntést - arra figyelmeztetett, hogy bizonyára lesz még számos részlet, amely befolyásolhatja az eljárási rendet.
Ugyancsak napirend elõtt a Hosz alelnöke elmondta: a HÉF 2008. március 19-i ülésén napirend elõtti felvetésünkre (Mikor kívánja a Miniszter Úr a Koszovóban béketámogató mûveletekben résztvevõ kontingensek (MH ÖBZ, KFOR szd.) kategóriába sorolását felülvizsgálni, illetve módosítani?) adott válasz kapcsán kérdezzük: Megtörtént, vagy folyamatban van-e a Koszovóban kialakult helyzet elemzése, értékelése, született-e javaslat, illetve döntés az érintett miszsziók (KFOR szd. , ÖBZ.) devizaellátmány kiegészítése átsorolásában?
Koszovó függetlenségének kinyilvánítása után a régió biztonsági helyzete megváltozott. A földrajzilag viszonylag szûk területen több erõszakos cselekmény történt, valamint ismételten zavargásokra került sor, amelyekben az ENSZ és NATO keretében szolgálatot teljesítõ katonák is megsebesültek. Mindezek ellenére a magyar kontingens továbbra is a 3. kategóriába tartozik, így 20% devizaellátmány-kiegészítésben részesül. Mivel a szolgálatteljesítés körülményei romlottak, az állomány veszélyeztetettsége fokozódott, így a Hosz továbbra is sürgeti a körülmények újraértékelését és az érintett szervezetek magasabb kategóriába sorolását.
A kérdésre reflektáló Pál István ezredes, a HM KPÜ vezérigazgató-helyettese elmondta: Miután megkerestük az illetékes szakmai szervezeteket, válaszokat kaptunk kérdéseinkre, a hamarosan megszületõ miniszteri döntés függvényében a HM utasítás módosításra kerülhet.
Napirend elõtt elhangzott még: a Honvédszakszervezet információi szerint a tárca az Alkotmánybírósághoz fordult a szakközépiskolai évek beszámításának ügyében. Valóban tett-e ilyen lépést a Honvédelmi Minisztérium, ha igen, milyen szándékkal, illetve miért nem tájékoztatta errõl a munkavállalói oldalt?
A kérdésre reagáló dr. Till Szabolcs ezredes, a HM jogi fõosztályának helyettes vezetõje elmondta: az LB jogegységi döntésének hatálya nem vonatkozik egyértelmûen a Hjt. alá tartozó személyi állományra, tehát a katonákra. Az ezredes még hozzátette, hogy egyértelmûsítésére irányul a beadvány, emiatt fordult a tárca az Alkotmánybírósághoz.
Napirend szerint az elsõ téma ,,A rekonverzió helyzete a nyugállományú, illetve nyugdíjas életre történõ felkészítés tapasztalatai, fejlesztésének elgondolásai“címet viselte. Horváth János ezredes, HM személyzeti fõosztályvezetõ-helyettes elõterjesztésében - egyebek mellett - kijelentette: a rekonverzió nagyon nehezen mûködtethetõ, ha a haderõ-átalakítás miatt jelentõs létszámcsökkenés érinti a szervezetet. Szakmailag két üzenetet hordoz a rekonverzió, mint a több lábon álló rendszer lehetõsége. Miután elhangzott, hogy komoly dilemmát jelent a helyes arányok megtalálása, a munkavállalói oldal nevében Szincsák Gyula alelnök - miután kiemelt feladatnak nevezte a rekonverziós teendõket - rákérdezett a szerzõdéses állomány szerzõdése lejárta elõtti képzésére vonatkozó tapasztalatokra is. Megtudtuk, hogy a munkavállalói oldal számos felvetésére a munkaadói oldal a késõbbiekben ad választ.
Az üdülés helyzete, az üdülõk állapota, a fenntartásukra, az állagmegóvásukra, a biztosított források és azok felhasználása, a férõhelyek, az igények és a kihasználtság mutatói, valamint a 2007. évben elvégzett kutatások eredményei volt a témája a HM Tervezési és Koordinációs Fõosztály, a HM Védelemgazdálkodási Fõosztály, a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. és a ZMNE együttes elõterjesztésének.
Lakatos tábornok rövid szóbeli kiegészítõje után Szincsák Gyula elmondta, hogy jelentõs üzenetet hordoz az állapotfelmérés. Kiderül belõle - mint mondta, - hogy fõszezonban átlagban tízévente jut el a katona a honvédségi üdülõkbe. Aki megfordul az üdülõkben, azt tapasztalhatja, hogy nem az oda nem figyelés, hanem a körülmények felelõsek a rögzített adatokért, állapotokért. A források biztosítása, az igénybevétel kérdése, illetve az adott üdülõ vonzóvá tétele nagyon fontos - mondta a Hosz alelnöke, majd megkérdezte: amennyiben csak kétezren veszik igénybe a rekreációt, akkor mi a helyzet a többiekkel, illetve, mi az oka a heteken, hónapokon keresztül tartó leállásoknak.
Ezt követõen a Hosz alelnöke reményét fejezte ki, hogy ez a kutatási anyag olyan rendszert tud majd körvonalazni, amely az igazságos elosztást, az állomány megelégedését is szolgálja majd.
A levezetõ elnök javaslatára az oldalak abban állapodtak meg, hogy szakmai egyeztetéseken folytatódik tovább a napirenden szereplõ téma vitája, illetve a HÉF következõ ülésén még visszatérnek e témára. Az üdültetési rendszer további átfogó vizsgálatát a szakszervezetek bevonásával javasolja végrehajtani a munkáltatói oldal - emelte ki Sipos Géza oldalügyvivõ. A HM képviseletében megjelenõ Lakatos tábornok ígéretet tett arra, hogy a tárca eleget tesz a szakszervezetek kérésének és igénybe veszi támogatásukat, építõ javaslataikat.
A 94/2007. (HK 17.) HM utasításban elrendelt, a Honvédelmi Minisztérium professzionális haderõ kialakítására vonatkozó 2003-2013 közötti humánstratégiájának felülvizsgálatáról és módosító javaslatáról szóló elõterjesztést, illetve a Magyar Honvédség humánstratégiája 2008-2017. címet viselõ tervezetet zárt ülésen tárgyalta a HÉF.
A hivatásos és szerzõdéses pályamodell, az elõmeneteli rendszer mûködése, az elõmeneteli szabályok érvényesülésének helyzete, fejlesztésének állapota, kiemelten a tervezhetõség, átláthatóság, egységes követelménytámasztás és az esélyegyenlõség kritériumaira - volt a témája dr. Lakatos László mérnök vezérõrnagy elõterjesztésének. A téma aktualitásával kapcsolatban elhangzott, hogy a magyar valóság, a nemrég befejezõdött haderõ-átalakítás nyomatékkal szólt bele a megvalósításba.
Szincsák Gyula alelnök hozzászólásában kiemelte: a problematika csak súlyosbodott az elmúlt idõszakban, az elõmeneteli rendszer azért nem tudott már mûködni, mert nem kezelte az átmeneti helyzetet, a belépés problematikáját, s így folyamatos feszültség alakult ki az állomány körében, a szolgálati helyeken. Az elõmeneteli rendszernek és az ezt alátámasztó értékelési rendszernek hosszú távon kell mûködõképesnek, illetve objektívnek maradnia. Az elõterjesztõ megköszönte az észrevételeket.
A honvédségi (nõtlen) szállók mûködési körülményeirõl, az elhelyezési feltételek helyzetérõl, a férõhelyek alakulásáról, a mûködési szabályok (házirend) korszerûsítésének az egységes szolgáltatási színvonal kialakításának lehetõségeirõl Csák Gábor mérnök dandártábornok, a HM Infrastrukturális Ügynökségének vezérigazgatója tartott elõterjesztést.
Az elõterjesztõ elmondta: nagyon vegyes a kép, vannak a kor színvonalán álló, de vannak kritikus állapotban lévõ szállók is.
Az oldal véleményét megfogalmazó Hosz nevében Szincsák Gyula elmondta: a Hosz munkatársai 14 szállón 35 nõtlenszállót kerestek fel, melynek tapasztalatait - a helyszínen - át is adták a HÉF résztvevõinek. A cél az állapotfelmérés és az igények megfogalmazása és a szabályzó rendszerrel kapcsolatos problémák felszínre hozatala volt.
A további szakmai egyeztetések kezdeményezése után a Hosz alelnöke azt is kérte, hogy a tárca mihamarabb keresse meg a megoldáshoz szükséges forrásokat. Ha a honvédség egységes munkáltatóként jelenik meg a szállókon, akkor valamennyi nõtlenszállón hasonló szolgáltatásokat kell nyújtani - tette hozzá az alelnök. A szakértõi tárgyalások hamarosan tovább folytatódnak.
A HÉF következõ ülését május 14-én rendezik.