A címben ezúttal nem az újság, hanem a közmondás igazságára kívántam felhívni a figyelmet. Arra a vitathatatlan tényre, hogy a Magyar Honvédségen belül talán soha nem volt ekkora igény a szolidaritásra, az összefogásra. A haderõ-reform végén ugyanis nem csak az állomány létszámát határozta meg a politikai és szakmai vezetés, hanem a körülmények jelentõs részét is. A Honvédszakszervezet számára biztosított mozgástér azonban alig változott, hiszen továbbra is döntõ szava lesz a katonák élet- és munkafeltételeit meghatározó jogszabályok megalkotásában, az illetmények és egyéb juttatások meghatározásában. A Hosz reprezentativitása viszont mást is jelent: olyan szervezett erõt, melynek legitimitását a tagok száma reprezentálja. A Honvédszakszervezet presztízse, az erõs szakszervezet hangsúlyozása tehát nem öncél, hanem eszköz arra, hogy a katonák érdekvédelmi szervezetének vezetõi hatékonyan és eredményesen tudjanak tárgyalni a tárca irányítóival.
A Hosz zászlajára így természetesen nem csak a közel tizenegyezer fõs tagság, hanem az egész katonaállomány képviselete is felkerült. Fenti célokat szolgálják azok a plakátok (lásd borító), leporellók, de a Hosz életét bemutató 2008-as PR kiadvány is, melyek ezekben a napokban jutnak el a katonaállományhoz. Várjuk tehát sorainkba mindazokat, akik egy modern, sikeres érdekvédelmi szervezet aktív tagjai kívánnak lenni.
