A szolgálati nyugdíj rendszere

Sajnálatos módon, mint azt már a korábbi hivatkozott írásban is megjegyeztem, a szerzõdéses állomány tagjai szolgálati nyugellátásra nem szereznek jogosultságot (esetükben csak abban az esetben vehetõ figyelembe a szerzõdésesként eltöltött szolgálati évek száma, ha hivatásos állományba vételre kerül sor), így a továbbiakban kizárólag a hivatásos állományt megilletõ jogosultságokról esik szó.

Az érintett saját jogán szerez jogosultságot szolgálati nyugdíjra, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, valamint magánnyugdíjra. A jogállási törvényünkben (Hjt.) foglalt eltérésekkel ezen nyugellátási formák tekintetében alkalmazni kell a vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályokat is.

2., Alapesetben 25 év szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idõ után szerez az állomány hivatásos tagja szolgálati nyugdíjra jogosultságot. A legtöbb esetben kérdésként merül fel, hogy mit is tekintünk e vonatkozásban ténylegesen eltöltött szolgálati idõnek. A választ ketté kell bontanunk, hiszen eltérõ a szolgálati idõ számítási módja annak megfelelõen, hogy mikor létesült a szolgálati viszony - korábbi jogállási törvényünk (Hszt.) hatályba lépése elõtt, azaz, 1996. szeptember 1-jét megelõzõen, vagy azt követõen.

1996. szeptember 1-jét megelõzõen létesített hivatásos jogviszony esetében az alábbi idõket kell tényleges szolgálati idõként figyelembe venni:

1. ‑2002. január 1-jét megelõzõen a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint beszámítható;

2. ‑sor-, tartalékos-, póttartalékos, továbbszolgáló és szerzõdéses katonai;

3. ‑fegyveres szerveknél eltöltött hivatásos;

4. ‑katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelõzõen hallgatói (növendéki) viszonyban eltöltött idõt.

1996. szeptember 1-jét követõen létesített szolgálati viszonyok esetében:

1. ‑sor-, tartalékos-, póttartalékos, továbbszolgáló és szerzõdéses katonai;

2. ‑a fegyveres szervnél hivatásos és szerzõdéses szolgálati,

3. ‑katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelõzõen hallgatói, növendéki;

4. ‑valamint a tiszthelyettes-képzõ szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idõt.

A szolgálati nyugdíj összege azonban mindkét esetben megegyezõ módon, a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati idõtõl függ (azaz, azon idõszaktól, melyre vonatkozóan nyugdíjjárulék fizetés történt).

3., Új szabályként jelentkezik, hogy 2007. szeptember 1-jét követõen nem lehet a nyugdíjra jogosultság szempontjából figyelembe venni az esetenként 30 napot meghaladó mértékû illetmény nélküli szabadság idõtartamát (melybe nem tartozik bele a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság) kivéve, ha az érintett idõszakra vonatkozóan az állomány tagja a járulékot megfizette.

4., Más esetben 25 év szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idõ nélkül is jogosulttá válik az érintett szolgálati nyugdíjra az alábbi feltételek együttes megléte esetén:

- ‑elérte a hivatásos szolgálat felsõ korhatárát (57 év),

- ‑ekkor rendelkezik legalább 10 év szolgálati viszonyban eltöltött idõvel és

- ‑25 év, a társadalombiztosítási szabályok szerint számított szolgálati idõvel.

Fentiekbõl látható, hogy a gyakorlatban ez a megoldás elsõsorban az 1996. szeptember 1-jét követõen hivatásos jogviszonyt létesítettek esetében jelent egyfajta megoldást a nyugdíj ezen formájának igénybe vételére. Az eddig lezajlott átszervezések tapasztalatai alapján elmondható, hogy több alkalommal került sor 50 év feletti, de a felsõ korhatárt még el nem ért kollégánk esetében a jogviszony megszüntetésére – a feltételek hiányában – nyugállományba helyezés nélkül.

A probléma megoldása érdekében szervezetünk napirenden tartja a kérdés kezelését, remélve, hogy a honvédelmi tárca részérõl is kompromisszum kész tárgyalópartnerekre találunk.

5., A 2013. január 1-jét megelõzõen megállapított nyugdíjak esetében a figyelembe vehetõ jövedelmek körét, valamint a számítási módot a decemberi számban megjelent írás tartalmazta.

Teljes összegben kell a szolgálati nyugdíjat folyósítani az alábbi esetekben:

1. ‑amennyiben a szolgálati viszony a felsõ korhatár elérésekor (57. életév) szûnik meg, vagy

2. ‑az érintett rendelkezik 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idõvel és szolgálati viszonyának megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

létszámcsökkentés, átszervezés;

rendelkezési állományban nem tartható;

általános elõmenetelû beosztás esetén a maximális várakozási idõtartamot leszolgálta és elõléptetésére nincs lehetõség;

egészségi, pszichikai, valamint az érintettnek fel nem róható nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetén

a szolgálati viszony megszûnésekor 52. életévét már betöltötte

egészségkárosodása a 40%-ot elérte, de nem rokkant.

Hiába rendelkezik azonban a szükséges 25 év tényleges szolgálati idõvel az állomány tagja, részére csak 50%-ban folyósítható a szolgálati nyugdíj összege egészen az 52. életév betöltéséig (vagy 40%-os mértékû egészségkárosodás eléréséig), ha szolgálati viszonyát:

közös megegyezéssel az 52. életévének betöltése elõtt vagy

kinevezés, azonos beosztásba történõ áthelyezés, rendelkezési állományba helyezés alapos indok nélküli elutasítása, képzési kötelezettség elmulasztása, fizikai alkalmatlanság, minõsítés szerinti alkalmatlanság miatt szüntetik meg.

Ettõl azonban a miniszter – a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre való tekintettel – pozitív irányú eltérést engedélyezhet.