A Nyugállományú Tagozat története (III.)

1998 év elsõ felében felgyorsultak a szervezõmunka eseményei, ennek eredményeként május végére kialakult a tagozatalakítás lehetõsége, így pl.:

- ‑megalakult néhány nyá. csoport (Bp-i 1. sz. csoport, a Bp. Nyá. klub Hadkieg. tagozatának csoportja, a Zala megyei kieg. nyá. tagozatának csoportja)

- ‑a megalakulás fázisában voltak Bp-n a KFH csoport, Miskolc, Gyõr, Tata, Gyöngyös helyõrségi klubok csoportjai, a Kecskeméti Rep. Jav. Bázis, a Bp-i Nyá klub rak-létü tagozatának csoportjai - létszámát tekintve ez több száz fõs tagság meglétét jelentette.

Az újjászervezés eredményei idõszerûvé tették a Nyugállományú Tagozat megalakítását. 1998 nyarán megalakult a tagozat Ideiglenes Elnöksége, melynek véglegesítését az õszre tervezték.

Az elnökség: elnök: Bakodi Zoltán, tagok: Nagy Károly, Kiss Lajos, Csetényi László, Bánfai Sándor voltak.

A Hosz elnöksége részérõl Volentér Mihály alelnök segítette a tagozat- építés munkálatait.

A szervezõmunkát végzõ Fodor László egészségi és személyi okokra hivatkozva nem vállalta az elnökségi tagságot

Néhány következtetés:

- a Tagozat újjászervezése sikeresen befejezõdött

- a továbbfejlõdés lehetõségei megteremtõdtek,

- ‑a társ érdekképviseleti szervek szemléletén szívós munkával sikerült változtatni

- ‑a Hosz ht. állományú tagjai körében a nyá. Tagozat helye és szerepe megerõsödött.

A tagozat megalakítását követõ idõszak

A Hosz Nyugállományú tagozatának megalakítása – 1998. június 10. – elõtt 2 nyugállományú csoport mûködött, Zalaegerszeg és a Budapest 1. sz. Ebben az idõszakban folyamatban volt további 9 csoport szervezése, megalakításuk 1998. december 31-ig befejezõdött. A már meglévõ és szervezõdés alatt álló csoportok képezték a Tagozat létrehozásának alapját, a további tagtoborzás, az egész országra kiterjedõ csoportszervezés feltételét.

A megalakulást követõen a Tagozat elnökségének legfõbb feladata volt:

- ‑a mûködés rendjének meghatározása, a Szervezeti és Mûködési Szabályzat elkészítése

- a tagnyilvántartás, a tagdíjbefizetések nyilvántartásának kialakítása

- a pénzgazdálkodás szabályainak meghatározása

- ‑a segélyezés, jutalmazás szabályainak kialakítása, összhangban a Hosz általános gyakorlatával, szabályaival.

E feladatok elvégzésével párhuzamosan kezdettõl alapvetõ munkatervi feladat volt a taglétszám folyamatos növelése, új nyugállományú csoportok létrehozásának kezdeményezése. A feladat teljesítése során 1998-ban megalakult a már említett 9 szervezés alatt álló csoport, 1999-ben 12, 2000-ben 5, 2001-ben 4, 2002-ben 7, 2003-ban a Hosz III. Kongresszusáig (2003.11.07.) 2 újabb nyugállományú csoport. Tehát Budapesten 9, vidéken 32 nyugállományú csoport alakult, köszönhetõen a szervezési munkában kiemelkedõ munkát végzõ elnökségi tagoknak, csoportvezetõknek és az õket segítõ tagtársainknak. Ekkor a nyugállományúak létszáma kb. 1100 fõ volt.

A Tagozat megalakulásával, a nyugállományú csoportok számának jelentõs növekedésével csatlakozott a Hosz érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájához. A nyugállományú katonák ügyeivel való foglalkozás részévé vált a Hosz tevékenységének. Beszámolási kötelezettséggel a Tagozat elnöke a Hosz elnökségi üléseinek folyamatos résztvevõje lett. Megalakulásától kezdve a Tagozat képviselõi a választmányi üléseken, küldöttértekezleteken és kongresszusokon jelen vannak. A Nyugállományú Tagozat tevékeny részese a kongresszusi dokumentumok elõkészítésének.

A megalakulást követõen rövid idõn belül a Tagozat tagja lett a Nyugdíjasok Országos Képviseletének /NYOK/, ezzel erõsebbé vált a nyugdíjasokat – országos szinten is érintõ – kezdeményezések kialakításának.

A teljesség igénye nélkül említeni kell néhány olyan problémát, ami – fõleg kezdeti idõszakban – befolyásolta az elnökség, a csoportok még eredményesebb munkáját.

1. A megalakulást követõen rendkívül szerények voltak a mûködés anyagi-technikai feltételei. A Tagozat elnökségének végleges elhelyezését csak másfél év elteltével lehetett megoldani. Írógép /számítógép/ hiányában a nyilvántartások, levelezések kézírással készültek.

2. A Tagozat létjogosultságával kapcsolatban még tapasztalható fenntartások – a szervezõmunkában elért eredmények hatására – folyamatosan szûntek meg.

3. Nehezítette az elnökség munkáját, hogy – különbözõ okok miatt – a vezetõség minden tagja nem tudott a folyamatos mindennapi munkában résztvenni, ami egyesek számára jelentõs túlterheltséget jelentett.

A Hosz III. Kongresszusa határozatával létesített Tagozat titkári megbízatás jelentõs mértékben javította a napi munkavégzés személyi, míg a számítógép biztosítása annak technikai feltételét.

4. A csoportok mûködésével kapcsolatban, ha csökkenõ mértékben is, komoly problémát jelentett – talán jelent ma is – hogy rendezvényeinkhez, öszszejöveteleinkhez nem tudnak segítséget biztosítani. Településeken belül a tagsággal való kapcsolattartás nem problémamentes. A tagdíjfizetés idõbeni teljesítése érdekében a csoportvezetõknek jelentõs erõfeszítéseket kell tenniük.

Az említett problémákkal együtt az idõ múlásával bebizonyosodott, hogy a Nyugállományú Tagozat létrehozása helyes kezdeményezés volt. A nyugállományú katonák sajátos érdekeinek figyelembevételével a különbözõ szintû vezetõknek, fórumoknak számolniuk kell.

A nyugállományú katonák a vállalt szakszervezeti tagságukkal lehetõséget kaptak közösségi életük gyakorlására, az egyre szélesedõ kedvezményes szolgáltatások igénybevételéhez. (Egység újság, baleset- és életbiztosítás, Vodafone szolgáltatás, Hosz üdülési lehetõség igénybevétele stb.).

Bakodi Zoltán nyá. ezredes, a Tagozat elsõ elnökének sajnálatosan bekövetkezett halálát követõen Kása László lett a Tagozat elnöke. Új elnökség alakult, amely a III. Kongresszust közvetlenül megelõzõ idõszaktól kezdve irányította a Nyugállományú Tagozat munkáját.

Fodor László nyá. alez

alapító tag /szervezõ/

Nagy Károly nyá. alez.

a Nyugállományú Tagozat elsõ elnökségének tagja