A Hosz Etikai Kódexe

A Bizottság email címe: etikai.bizottsag@hsz.hu

                                                                                ETIKAI KÓDEX

Honvédszakszervezet                                                          

1087 Budapest Kerepesi út 29/B

Nyt. szám:

1.sz. melléklet a HOSZ …. /2013. számú  Küldöttgyűlési határozatához

A HONVÉDSZAKSZERVEZET

ETIKAI KÓDEXE

Az Alapszabályban kapott felhatalmazás alapján a Honvédszakszervezet Küldöttgyűlése az alábbi Etikai Kódexet fogadja el:

I. Preambulum,

az Etikai Kódex célja

1. Az Etikai Kódex megalkotásának célja összefoglalni és meghatározni mindazon magatartási és egyéb természetű normákat, amelyek:

- tartalmazzák a Honvédszakszervezet (a továbbiakban: Hosz) tagjai és tisztségviselői számára a szervezeten, a közösségen és a munkahelyen belüli, valamint egyéb kapcsolataik működtetéséhez, problémáik megoldásához, illetve konfliktusaik kezeléséhez mértékül szolgáló előírásokat, követelményeket;

- a demokratikus és alkotmányos alapelvek figyelembevételével, valamint a Hosz tagjainak személyhez fűződő jogai érvényesítésével – összhangban a Hosz céljainak megvalósítását szolgáló elvekkel és eszközökkel – iránymutatásul szolgálnak mind a szakszervezeten belül, illetve azon kívül tanúsítandó magatartások tekintetében;

- segítenek a helyes döntések, állásfoglalások kialakításához, s ezáltal a Hosz eredményesebb – Alapszabályban meghatározott elvek szerinti – működéséhez;

- megfelelő iránymutatást nyújtanak a Hosz tagjainak és tisztségviselőinek a magatartási és egyéb természetű normák tekintetében az etikailag kifogásolható magatartások, illetőleg a szankcionálandó cselekedetek felismeréséhez, azok pártatlan megítéléséhez és minősítéséhez;

- morális alapot kínálva segítségül szolgálnak etikai természetű problémákkal nehezített szakszervezettel összefüggő feladatok ellátásához;

- szabályozott keretek közötti etikai eljárás lefolytatásával, valamint az Etikai Bizottság intézményével biztosítják a belső konfliktusok megfelelő kezelését, így erősítve a közösség egységét.  

2. Az Etikai Kódex további célja, hogy az Etikai Kódexben előírt magatartások tanúsítását ösztönözze, az ebben részt vevő szervek és személyek feladat- és hatáskörét meghatározza, valamint az etikai kérdések és esetek kivizsgálására, illetve az Etikai Bizottság működésére vonatkozó szabályokat rögzítse.

II. Az Etikai Kódex hatálya

1. Személyi hatály

Az Etikai Kódex személyi hatálya kiterjed a Hosz rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjaira (a továbbiakban együttesen: tagok, tagság).

2. Időbeli hatály

Az Etikai Kódex a kiadásáról szóló Küldöttgyűlési határozat kiadása napján, a Záró rendelkezésekben (IX. Fejezet) rögzített időpontban lép hatályba és visszavonásig hatályban marad.  

1. III.              Az Etikai Kódex tartalmát meghatározó alapelvek, alapértékek
   1. 1.      Törvényesség 

Alapvető követelmény, hogy a Hosz valamennyi tagja az Alaptörvényben, a jogszabályokban, a Hosz Alapszabályában, Szervezeti Működési Szabályzatában, Etikai Kódexében, továbbá a Küldöttgyűlés által hozott határozatokban foglaltaknak megfelelő magatartást tanúsítson, illetve azok rendelkezésit, előírásait betartsa.

1. 2.      Elkötelezettség

Elkötelezettség a Hosz, mint szervezet irányába, hozzájárulás a Hosz fő céljai eléréséhez, kiemelten a tagság jogainak, érdekeinek képviseletéhez, védelméhez. A Hosz jó hírnevének, értékeinek megőrzése, közvetítése. 

1. 3.      Szolidaritás

A Hosz-on, mint közösségen belüli közös, kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás, az egyéni- vagy csoportérdekek korlátozása, illetve önmérséklet tanúsítása, a közösség, a közösség többsége érdekeinek előbbre helyezése.

1. 4.      Tisztesség, felelősség

A tagok megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, szavahihetőségen, őszinteségen és nyíltságon alapuló magatartása. A döntések, cselekedetek (ide értve a véleménynyilvánítást is) következményeinek felvállalása. A hibás döntések, cselekedetek következményeinek lehetőség szerinti orvoslása.

IV. A Hosz tagságára vonatkozó magatartási szabályok

1.  A Hosz tagjától elvárt általános magatartási követelmények

1.1. A tag tartózkodjon attól, hogy munkahelyén, szolgálati helyén, szakszervezeti rendezvényeken végzett tevékenységében, megjelenésében és megnyilvánulásaiban kifejezésre juttassa párthoz, egyéb politikai szervezethez kötődését, szimpátiáját.

1.2. Ne azonosuljon a Hosz céljainak megvalósítását szolgáló elvekkel ellentétes eszméket képviselő szélsőséges nézetekkel; 

1.3. A tag az Alapszabály szerinti jogait [Alapszabály 7. § (1) bekezdés] köteles jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolni.    

            1.4. A tag az Alapszabály 7. § (1) bek. d) pontja szerinti kérdését, tájékoztatás kérését ahhoz a tisztségviselőhöz, szervhez intézze, akitől az érdemi válasz elvárható.  

1.5. A tag az Alapszabály 7. § (1) bek. d) pontja szerinti, a tagság egészét érintő kérdését, illetve véleményét lehetőleg minél szélesebb nyilvánosság előtt fogalmazza meg, illetve intézze az illetékes tisztségviselőhöz, szervhez.

1.6. Az 1.4. és 1.5. pont rendelkezéseit az elektronikus, illetve egyéb például az írott, vagy elektronikus alapú kommunikáció során is alkalmazni kell.

1.7. A tag cselekedeteivel erősítse a Hosz egységét és jó hírnevét.    

1.8. A tag – a Hosz valamely szerve felhatalmazása nélkül – ne adjon ki bennfentes információt a Hosz-hoz nem tartozó személyeknek, illetve más szervezeteknek.

1.9. A tag lépjen fel az Etikai Kódexbe ütköző magatartásokkal szemben. E fellépéssel szembeni megtorlás, vagy hátrányos megkülönböztetés etikai vétség.

1.10. A tag tagtársaival, a tisztségviselőkkel kulturáltan, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében érintkezzen, kommunikáljon minden fórumon.   

1.11. Minden tag törekedjen az együttműködésre, a problémák közös megoldására, az egymás, valamint a Hosz, és a közösség érdekeinek figyelembevételére, a konfliktusok elkerülésére, valamint a szükséges segítségnyújtás megadására.

1.12. A tagok ne használják a Hosz elektronikus kommunikációs rendszereit olyan adatok továbbítására, amelyek kezelésére nincs felhatalmazásuk, joguk;

1.13. A Hosz elektronikus kommunikációs rendszerein a tagok ne tároljanak, küldjenek és tegyenek közzé a Hosz céljaival, céljainak megvalósítását szolgáló elvekkel ellentétes, illetve azokkal össze nem egyeztethető képeket, szövegeket, film- és videofelvételeket, továbbá ne adjanak közre és ne terjesszenek olyan anyagokat, olyan dokumentumokat, anyagokat, amelyek más tagokat sérthetnek.

1.14. Szakszervezeti rendezvényeken, küldöttgyűléseken, taggyűléseken, csoportgyűléseken, demonstrációkon elvárt további magatartás követelmények:

1.14.1. Minden tag igyekezzen aktívan, felkészülten elősegíteni az ülésen a konzultáció eredményességét, a szükséges megoldások megtalálását,

1.14.2. A tag köteles az Alapszabály 7. § (1) bek. c) pontja, illetve 7. § (3) bek. a) pontja szerinti felszólalását, indítványát, javaslatát az elfogadott ügyrendnek megfelelően megtenni, ügyelve a tag(ok) tekintélyének, emberi és szakmai tisztességének megóvására, olyan hangnemben, amely nem sérti a tag(ok) emberi méltóságát és önbecsülését.

1.14.3. Szakszervezeti rendezvényeken, demonstrációkon való részvétel során a tag megjelenése, cselekedetei szolgáljanak a Hosz jó hírnevének megtartására, a tag demonstráción tanúsított magatartása nem lehet a Hosz céljaival, céljainak megvalósítását szolgáló elvekkel ellentétes, illetve azokkal össze nem egyeztethető.

2. A Hosz tisztségviselőjétől elvárt további magatartási követelmények

2.1. A Hosz tisztségviselője a munkáját elsődlegesen a Hosz, mint közösség és mint szervezet érdekének szem előtt tartása mellett, a tagok érdekeinek, jogainak és igényeinek figyelembevételével lássa el.

2.2 Minden tisztségviselő gondoskodjon a tagok személyhez fűződő jogainak védelméről, beleértve a személyes és különleges adatok védelmét is.     

2.3. Minden területen mutasson személyes példát, magatartása legyen követésre érdemes.

2.4. Legyen megvesztegethetetlen, lépjen fel a korrupció minden formája ellen. Ne kérjen, és ne fogadjon el – szakszervezeti tevékenységével összefüggésben – szabályokban meghatározott mértéken felüli jogosultságokat, kedvezményeket, juttatásokat.

2.5. A tagság (tag) kérdését, véleményét, javaslatát mindenkor hallgassa meg, a saját hatáskörükben nem kezelhető véleményt, igényt, javaslatot köteles továbbítni a Hosz illetékes személyéhez, szervéhez.

2.6. Minden tisztségviselőnek kiemelt felelőssége van a tagság rendszeres – a Hosz érdek és tevékenységi körébe tartozó eseményekről, valamint a szakszervezet munkavállalói jogok képviseletével és védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása helyzetéről való – tájékoztatásával kapcsolatosan.

2.7. Mindenkor törekedjen a tagság minél széleskörűbb, pontos, hiteles és aktuális tájékoztatására.

2.8. A tisztségviselőnek kiemelt felelőssége van a Hosz etikus működés kultúrájának kialakításában, fenntartásában, fejlesztésében. Ennek érdekében:

2.8.1. személyes példát kell mutatnia etikus magatartásával,

2.8.2. mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa az Etikai Kódex megismerését, az abban foglalt elvárások pontos értelmezését,

2.8.3. betartassa az Etikai Kódexben foglalt szabályokat,

2.8.4. korrekt válaszadásával támogassa a tagot, aki az Etikai Kódexben foglaltakkal kapcsolatban kérdéseket tesz fel, vagy problémát vet fel,

2.8.5. azonnal jelezze a felelősségi szintjén túlmutató, etikai eljárást igénylő etikai ügyeket – az etikai eljárási rendnek megfelelően, a személyes adatok továbbítása nélkül az Etikai Bizottságnak.

2.9. Minden tisztségviselő viselje a felelősséget esetleges helytelen döntéséért, intézkedéséért. Tegyen meg mindent azok jogszerű és szakmailag is megfelelő kijavítása, helyrehozása érdekében.

2.10. A tag részéről érkező jogos kritikát fogadja jobbító szándékként, és megfelelően reagáljon rá.

2.11. A döntései meghozatalához szükséges információkat előzetesen ismerje meg. A többi tisztségviselőt és munkatársat – kellő időben és módon – lássa el a munkavégzésükhöz szükséges információkkal.

2.12. Mellőzze az érintett szervek működését kedvezőtlenül befolyásoló információ-visszatartást, elhallgatást vagy esetlegesen nem pontos, nem hiteles és nem aktuális tájékoztatást.

2.13. A tagokkal és munkatársaikkal szemben mindig olyan hangnemet használjon, hogy ne sértse meg méltóságukat, önbecslésüket.

2.14. Minden helyzetben tanúsítson nyitott, türelmes, megértő magatartást, a tagok és munkatársaik problémáinak, jelzéseinek és felvetéseinek meghallgatása, illetve megoldása során.

2.15. A közösségen belüli, illetve a munkahelyi problémák és konfliktusok feloldásában kellő tapintattal, empátiával és körültekintéssel, de határozottan és késlekedés nélkül járjon el.

2.16. Őszinteségével, nyíltságával járuljon hozzá szavahihetősége, hitelessége kialakításához és fenntartásához.

2.17. Tanúsítson kellő szociális érzékenységet a tagok és munkatársak problémáinak megoldásában.

2.18. Törekedjen a munkáltatójával és egyéb szervezetek képviselőivel az együttműködésre, az egyenrangú partneri viszony kialakítására.

1. IV.             Etikai vétség

1. Etikai vétséget követ el az, aki magatartásával, cselekedetével, vagy mulasztásával a Hosz Alapszabályában, Szervezeti Működési Szabályzatában, a Küldöttgyűlés által hozott határozatokban foglalt rendelkezéseket, továbbá az Etikai Kódex IV. Fejezetében meghatározott normákat szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

Etikai vétség így különösen az Alapszabály 2 - 3. §, 7. § (2) bek., 15. § (5) bek., a Hosz és szervei működésének szabályai vonatkozásában 16-20. § szerinti, a Szervezeti Működési Szabályzat szervekre [8-10. §], valamint az egyes tisztségviselőkre vonatkozó [11-14. §] követelmények megszegése, továbbá a Hosz sérelmére elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény.

2. Etikai eljárás – a 3. pont kivételével – csak etikai vétség esetén, bejelentés alapján indítható.

3. Etikai eljárás az Etikai Bizottság által hivatalból megindítható továbbá akkor is, ha a tag által – a Hosz sérelmére – elkövetett bűncselekménye miatt ellene a büntetőeljárás megindult. Ez esetben az etikai eljárás a jogerős ítélet meghozatala előtt nem zárható le.         

1. V.                Szankciók

1. A IV. Fejezet szerinti etikai vétség elkövetése esetén alkalmazandó szankciók:

1.1. figyelmeztetés (írásbeli);

1.2. megrovás (írásbeli, javaslat bizonyos kedvezmények megvonása);

1.3. javaslat az Alapszabály 6. § (3) szerinti kizárásra.

2. Az Alapszabály 6. § (3) bekezdése szerinti kizárásra csak szándékos vagy súlyosan gondatlan etikai vétség elkövetése esetén, valamint a IV. Fejezet 3. pont esetén kerülhet sor.

3. Az Etikai Bizottság által az etikai vétség elkövetése esetére javasolt, vagy hozott szankciónak – figyelemmel az I. fejezetben meghatározott alapelvekre, valamint a Hosz érdekeire és céljaira – az etikai vétséggel arányosnak kell lennie.

VI. Az Etikai eljárás lefolytatásának szabályai

1. 1.      Alapelvek

1.1. A Hosz Etikai Bizottsága által lefolytatott etikai eljárás (a továbbiakban: etikai eljárás) során kiemelten az alábbi alapelveket kell érvényesíteni:

-          szóbeliség elvének elsőbbsége az írásbeliség elvével szemben: az Etikai Bizottság meghallgatásait, tárgyalásait lehetőség szerint szóban (ideértve telekommunikációs eszközökön zajló kommunikációt is) folytatja le. Kivétel ez alól az eljárás megindítására irányuló bejelentés, melyet a tagnak írásban (beleértve az elektronikus formát is) kell megtennie.    

-          kérelemre történő eljárás elve: ha az Etikai Kódex másként nem rendelkezik etikai eljárás csak kérelemre indítható meg.  

-          kétoldalú meghallgatás elve:az Etikai Bizottság köteles mind a bejelentő, mind az etikai vétség elkövetésével meggyanúsított felet meghallgatni.

-          közvetlenség elve: az Etikai Bizottság a döntéseit, javaslatait, beleértve az Alapszabály 6. § (3) bekezdése szerinti döntéshez (kizárás) szükséges javaslatot is csak az etikai eljárásban érintett felek által benyújtott bizonyítékok mérlegelése alapján, közvetlen hozhatja meg.

-          nyilvánosság elve: Az Etikai Bizottság működése, az etikai eljárások lefolytatása, valamint az Etikai Bizottság döntései, javaslatai – az etikai eljárásban részt vevő felek személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartása figyelembevételével – nyilvánosak.    

-     jóhiszemű eljárás elve: az etikai eljárás lefolytatása során mindenki köteles a jogait rendeltetésszerűen és jóhiszeműen gyakorolni. A rosszhiszemű, illetve nem rendeltetésszerű joggyakorlás szankcionálandó.

-     együttműködés elve: a tagság, különösen az etikai eljárásban részt vevő felek  kötelesek együttműködni az Etikai Bizottsággal.

-     arányosság elve: az Etikai Bizottság által az etikai vétség elkövetése esetére javasolt, vagy hozott szankciónak az etikai vétséggel arányosnak kell lennie.

        1.2. Határidők. az etikai eljárásban résztvevők minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy betartsák az Etikai Kódexben foglalt határidőket.

1.3. Bizalmasság. Az etikai eljárásban érintettek személyiségi jogainak védelme érdekében az etikai eljárás során készített, illetve rendelkezésre bocsátott minden irat bizalmas. Az etikai ügyekben minden érintettnek bizalmasan kell kezelni minden információt. Amennyiben egy ügyben a bejelentést tevő sérti meg ezt a szabályt, úgy megtagadható az eljárás megindítása.

1.4. Az eljárás lefolytatásához szükséges adatok kezelése. Az Etikai Bizottság (elnöke és tagjai) a felek személyes adatait az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben és céllal az ügy lezárását (döntés vagy javaslat) követő 2 évig kezelheti.

1.4. Hátrányos megkülönböztetés tilalma. Nem érheti hátrány a tagot az etikai eljárás megindítására tett jóhiszemű bejelentéséért.

2. Etikai eljárás kezdeményezése, megindítása

2.1. Az Etikai Kódex alapján a Hosz bármely tagja jogosult etikai eljárást indítani (a továbbiakban: bejelentés) egy másik Hosz taggal szemben, amennyiben megalapozottan úgy ítéli meg, hogy viselkedése a tagnak az Etikai Kódex alapján kifogásolható.

2.2. Az etikai eljárás a kifogásolt viselkedésről való tudomásszerzést követő 30. napig, de legfeljebb annak megvalósulását követő 90. napig indítható meg. Különösen indokolt esetben az Etikai Kódexbe ütköző cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számított három éven belül is megindítható eljárás.

2.3. Az etikai eljárás írásban (beleértve az elektronikus formát is) kezdeményezhető az Etikai Bizottságánál. A bejelentő félnek az etikai eljárás megindításához a bejelentésben az alábbi adatokat kell megadnia:

2.3.1. az eljárást kezdeményező nevét, munkahelyi vagy lakcímét, telefonszámát, e-mail címét (ha van),

2.3.2. a bepanaszolt(ak) nevét, illetve a 2.3.1. pont szerinti elérhetőségeit,

2.3.3. az etikai vétséget megvalósító cselekmény pontos leírását, annak időpontját vagy időtartamát, valamint a bejelentő erről való tudomásszerzésének időpontját,

2.3.4. az etikai ügy elbírálásához szükséges valamennyi lényeges információt,

2.3.5. az etikai üggyel összefüggő – az etikai vétség elkövetését alátámasztó – bizonyítékokat,

2.3.6. a beadványhoz, amennyiben rendelkezésre állnak, csatolandók az etikai vétség állítását alátámasztó dokumentumok is.

2.4. Amennyiben az Etikai Bizottság az eljárás kezdeményezését megalapozottnak tekinti, a bejelentés beérkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül meghallgatja az eljárás alá vont személyt, illetve, amennyiben szükségesnek ítéli, az eljárás kezdeményezőjét.

2.5 Bejelentést tenni, az etikai eljárás megindítását kezdeményezni az Etikai Bizottsághoz címzett– e Fejezet 2.3. pontjának megfelelő – levélben, vagy elektronikus úton lehet.     

2.6. A bejelentésnek – az Etikai Bizottsághoz történő beérkezését követően az elnök a tagok közreműködésével megvizsgálja, hogy az ügy az Etikai Bizottság hatáskörébe tartozik-e.

2.7. Amennyiben az ügy az Etikai bizottság hatáskörébe tartozik, de az etikai eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelem nem felel meg az e Fejezetben 2.3. pontjában foglaltaknak, azt az Etikai Bizottság elnöke a bejelentő félnek a hiányok megjelölésével hiánypótlás végett, rövid határidő kitűzésével visszaküldi.

2.8. Az eljárás kezdeményezésére vonatkozó bejelentés, illetve a hiánypótlás megfelelő teljesítése esetén, a beérkezését követően az Etikai Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a bepanaszolt személyt arra vonatkozóan, hogy ellene etikai bejelentés érkezett.

2.9. A bejelentésről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül az Etikai Bizottság az alábbi döntések valamelyikét köteles meghozni:

-    dönt arról, hogy a bejelentésben foglalt információk és bizonyítékok nem indokolják az etikai eljárás megindítását;

-    dönt arról, hogy a kérelem megbízhatatlan és/vagy elégtelen információkat tartalmaz a hiánypótlásra való felhívás ellenére is, vagy egyébként egyértelműen megalapozatlan vagy következetlen, ezért az Etikai Bizottság nem indít eljárást;

-    dönt arról, hogy a bejelentésben foglalt információk és bizonyítékok indokolják az etikai eljárás megindítását.

2.10. Amennyiben az Etikai Bizottság az etikai eljárás megindításáról döntött, úgy az elnök (vagy az általa megbízott tag) írásban tájékoztatja a bejelentőt, továbbá az etikai vétség elkövetésével gyanúsított személyt arról, hogy az Etikai Bizottság vele szemben bejelentés alapján etikai eljárást indított az Etikai Kódexbe ütköző magatartás tanúsítása miatt, és röviden ismerteti a bejelentésben foglalt tényállást is. A bejelentő fél neve az etikai eljárás alá vont személlyel csak abban az esetben közölhető, ha ezt az ügy jellege kifejezetten indokolja, illetve az eljárás eredményes lefolytatása szükségessé teszi.

2.11. Az Etikai Bizottság elnöke minden bejelentésről köteles tájékoztatni az Etikai Bizottság tagjait.

3. Etikai eljárás lefolytatása

3.1. Amennyiben az Etikai Bizottság korábban az etikai eljárás megindításáról döntött, az Etikai Bizottság elnöke az eljárás előkészítése céljából összehívja az Etikai Bizottság ülését.

3.2. Amennyiben az ügy eldöntéséhez feltétlenül szükséges az Etikai Bizottság elnöke jogosult szakértő személyt, vagy tanút az eljárásba bevonni. A bevont szakértő döntési joggal nem rendelkezik.

3.3. Az eljárás lefolytatása körülményeit írásos jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet az eljárás lezárásáig kell elkészíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a részt vevő személyek azonosításához szükséges adatait, a felhasznált bizonyítási eszközöket, valamint csatolni kell a felhasznált dokumentumokat, az üggyel kapcsolatos levelezéseket és minden egyéb megszerzett bizonyítékot.   

3.4. Az eljárásról alaphelyzetben csak az alábbi személyek értesülhetnek:

- az Etikai Bizottság elnöke és tagjai;

- a bejelentést tevő;

- az etikai vétség miatt bepanaszolt személy;

- az etikai ügy kivizsgálásához információkkal hozzájáruló tagok (tanúk).

- a bevont szakértő.

3.5. Az etikai eljárás lefolytatásához különösen az alábbi eszközök vehetők igénybe:

- az érintettekkel személyesen vagy telefonon történő meghallgatás;

- az üggyel összefüggő dokumentumok bemutatása (megküldése);

- helyszíni az ügy szempontjából fontos helyszíneken;

- szakértői vélemény.

3.6. Amennyiben az ügy elbírálása vagy egyéb lényeges körülmény szükségessé teszi, úgy az Etikai bizottságnak lehetősége van egy alkalommal, legfeljebb 30, különösen indokolt esetben 60 nappal az eljárási határidőt meghosszabbítani. Erről az eljárásba bevont feleket tájékoztatni kell.

3.7. Az Etikai Bizottság lehetőleg a információk, adatok begyűjtése utáni első ülésén hallgassa meg a feleket, tanúkat szakértőt és hozzon döntést az ügyben.

3.8. Az Etikai Bizottság döntése az alábbiakat tartalmazhatja:

3.8.1. annak megállapítása, hogy az eljárás tárgyává tett magatartással a bepanaszolt érintett megsértette az Etikai Kódex egy, vagy több rendelkezését, ebben az esetben dönt az V. Fejezet szerinti szankciók alkalmazásáról.

3.8.2. az etikai eljárás megszüntetése.

            3.9. A 3.8.1. szerinti döntés esetén, az V. Fejezet 1.1. és 1.2. pontjai szerinti szankciók alkalmazása esetén határozatban (figyelmeztetés, megrovás) állapítja meg a szankciót.

3.10. Amennyiben az V. Fejezet 1.3. pontja szerinti szankció alkalmazásának van helye, az Etikai Bizottság elnöke az Etikai Bizottság javaslatát haladéktalanul megküldi az Elnökség részére.   

3.11. Az Etikai Bizottság döntését, illetve javaslatát [3.8., 3.9. pontok] köteles írásba foglalni és megindokolni.

3.12. Az Etikai Bizottság döntését, javaslatát közölni kell az eljárásban részt vevő felekkel.

3.13. Az Etikai Bizottság döntésének, javaslatának az érintettek részére történő megküldésével egyidejűleg lezárja eljárását.

3.14. Az Etikai Bizottság etikai vétség megállapítása esetén, az eset tanúságai levonása érdekében, illetve a hasonló etikai vétségek megelőzéshez szükséges intézkedésekre vonatkozóan – állásfoglalás formájában – ajánlást (a továbbiakban: állásfoglalás) fogalmazhat meg, melyet az eljárásba bevont felek személyes adatainak kivételével közzétehet.

3.15. Az Etikai Bizottság a 3.14. pont szerinti állásfoglalást etikai eljárás lefolytatásától függetlenül is közreadhat.   

3.16. Amennyiben az etikai eljárás alá vont személy(ek) az Etikai Bizottság e Fejezet 3.9. pont szerinti döntésével  nem ért egyet, annak felülvizsgálatát a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül az Elnökséghez benyújtott  beadványban kérheti. A felülvizsgálat tárgyában az Elnökség jár el.

3.17. Amennyiben az etikai eljárás alá vont személy(ek) az e Fejezet 3.10. pont szerinti javaslat alapján hozott Elnökségi határozattal nem értenek egyet, a jogorvoslat lehetőségét az Alapszabály 6. § (3) bekezdése tartalmazza.

VII. Az Etikai Bizottság ügyrendje

1. Az Etikai Bizottság feladatai

Az Etikai Bizottság feladatai az Alapszabály 18. § és az Szervezeti Működési Szabályzat 9. § szerinti feladatokon túl:

1.1. Az Alapszabály 18. § (4) bekezdés és a Szervezeti Működési Szabályzat 9. § (4) bekezdés szerinti feladatának teljesítésére évente tájékoztató jelentést készít a Küldöttgyűlés, valamint négyévente beszámoló jelentést készít a tisztújító Küldöttgyűlés részére az elvégzett munkáról, az etikai eljárások eredményéről, a felmerült etikai kérdésekről, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre. A tájékoztató, illetve a beszámoló jelentés előkészítéséről, megtételéről az Etikai Bizottság elnöke (a továbbiakban e Fejezetben: elnök) gondoskodik.

1.2. Az etikai normák érvényesítésének elősegítése, és a tagok között – e körben – kialakult vitás helyzetek feloldása. Az Etikai Kódexében foglalt szabályok megszegése (etikai vétség) esetén az Etikai Bizottság feladata, hogy kérelemre, vagy – különösen indokolt esetben – hivatalból az V. 2. pont szerinti etikai eljárást lefolytassa, továbbá ajánlásokat fogalmazzon meg, illetve javaslatot tegyen a hasonló etikai vétségek megelőzésére. 

1.3. Kivizsgálja az etikai bejelentéseket és megválaszolja az Etikai Kódex-szel, az etikai normákkal kapcsolatos kérdéseket, továbbá szükséges esetben etikai állásfoglalás kiadásával segíti elő az Etikai Kódex rendelkezéseinek értelmezését.

1.4. Az Etikai Bizottság feladata, hogy az Etikai Kódexben rögzítetteket folyamatosan, de legalább évente egy alkalommal felülvizsgálja és a Hosz működésének, illetve a tagság szakszervezeten belüli életének gyakorlatát figyelembe véve a szükséges módosításokra javaslatot tegyen a Küldöttgyűlés részére.

1.5. Az Etikai Bizottság csak az e Fejezet 1. pontjában meghatározott feladatkörében, és csak az e Fejezetben meghatározott ügyrendnek megfelelően, továbbá a VI. szerinti alapelvek érvényesítésével járhat el.

2. Etikai Bizottság ügyrendje

2.1. Az Etikai Bizottság, mint három főből, az elnökből és a két tagból álló testület működik és hozza meg döntéseit, javaslatait.

2.2. Az eljárásban, illetve döntéshozatalban nem vehet részt az elnök, vagy a tag, akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármely okból nem várható el (elfogultság).

2.3. Az érintett tag a 2.2. szerinti elfogultságot az Etikai Bizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni. Az elnök a tag, vagy saját személye 2.2. pont szerinti ok miatti pótlására hivatalból intézkedik (póttag bevonása).

2.4. Az eljárásban érdekelt bármely fél által bejelentett elfogultsági kifogás tárgyában – figyelemmel a Szervezeti Működési Szabályzat 10. §-ára – az Ellenőrző Bizottság dönt.

2.5. A Szervezeti Működési Szabályzat 9. § (3) bekezdése szerinti esetben az elnök helyettesítésére jogosult tagról a két rendes, és egy póttagból álló Etikai Bizottság dönt.

2.6. Az Etikai Bizottság munkáját annak elnöke irányítja és hangolja össze. Az Etikai Bizottság elnökének feladata az Etikai Bizottság üléseinek előkészítése, rendszeres összehívása, időben kellő információ biztosítása a hatékony munkához és a döntéshozatalhoz. Az Etikai Bizottság elnökének munkáját az Etikai Bizottság – aktuálisan kijelölt – titkára segíti. Az Etikai Bizottság titkárát az Etikai Bizottság elnöke jelöli ki.

2.7. Az Etikai Bizottság szükség szerint, de egy évben legalább kétszer ülésezik. Az Etikai Bizottság ülése határozatképes, amennyiben az elnök és a tagok mindannyian jelen vannak. A rendszerinti ülésére az Etikai Bizottság póttagjait is meg kell hívni.

2.8. Az Etikai Bizottság döntéseit alapvetően megegyezéses alapon hozza meg. Kivételes esetben, amikor a tagok nem tudnak egyetértésre jutni, az Etikai Bizottság döntését 2 tag (beleértve az elnököt is) egyetértése alapján hozza meg.

2.9. Amennyiben az Etikai Bizottság ülésének összehívására az ügy sürgősségére, vagy egyéb ok miatt nincs mód, kivételes esetben a tagoktól megfelelő határidő előírásával, elektronikus úton vagy írásban (levélben, telefaxon) írásos vélemény bekérése, továbbá elektronikus úton vagy írásban szavazás is lehetséges. Az elektronikus úton vagy írásban történt szavazás eredményéről az elnök elektronikus úton azonnal, illetve a soron következő ülésen tájékoztatja a tagokat.

2. 10. Amennyiben az Etikai Bizottság ülésén valamelyik tag személyesen nincs jelen, de a távollevő tag telefon vagy videó konferencia kapcsolat útján a teljes ülésen részt vesz, úgy kell tekinteni, mintha a távollevő tag az Etikai Bizottság ülésen jelen lett volna. A telefon vagy videó konferencia útján történő részvétel tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és azt a távollevő taggal is hitelesíttetni kell.

VIII. Az etikai eljárás során keletkezett iratok kezelése

A Szervezeti Működési Szabályzat 9. § (5) bekezdése rendelkezésének megfelelően az Etikai Bizottság titkári feladatokkal megbízott tagja – az etikai eljárás során keletkezett anyagokat (jegyzőkönyv, döntés, javaslat, állásfoglalás) – írásba foglalja. Az eljárás során keletkezett iratok, dokumentumok tárolására, továbbá azok – Hosz Központi Iroda részére történő – átadására az Etikai Bizottság elnöke intézkedik.

IX. Záró rendelkezések

1.Hatályba léptető rendelkezések

2. Az Etikai Kódex felülvizsgálata, módosítása

Az Etikai Kódexet, a kiadásától számítottan évente egy alkalommal felül kell vizsgálni, a felülvizsgálat megtörténtét írásba kell foglalni. Az Etikai Kódex felülvizsgálata, módosítása az Etikai Bizottság feladata. A felülvizsgálat elvégzéséről az Etikai Bizottság elnöke gondoskodik.

3. Az Etikai Kódex rendelkezéseinek ismertetésével kapcsolatos feladatok

A kiadást, közzétételt követően a Hosz minden tagjának kötelessége megismerni az Etikai Kódex tartalmát. A kiadott Etikai Kódexet írásvédett formában a Hosz honlapján hozzáférhetővé kell tenni.