Figyelő - 2016. október 10.

A családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti, aki a gyermeket neveli. Az igényléshez a Magyar Államkincstár által kiadott hivatalos formanyomtatvány benyújtása szükséges. (csatolva)

Visszamenőlegesen csak két hónapra lehet igényelni a támogatást, ezért érdemes minél hamarabb elintézni a papírmunkát, amint jogosulttá válunk!

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő) 
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám, 
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés), 
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, 
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője, 
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs 
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő) 
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő. a gyám 
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §. (1) bekezdés), 
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, 
• a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel, 
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel 
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy. Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és 
• akinek mindkét szülője elhunyt, 
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt, 
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből 
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg 
• aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban 
• a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították. 

Kötelezettség

Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, így az oktatáshoz való hozzájárulást is biztosítsa.

Az intézmény vezetője köteles a gyámhatóságot értesíteni, ha a gyermek adott tanévben az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében 10 órát, az óvodák esetében 5 nevelési napot igazolatlanul mulaszt. Az iskola jelzése alapján a gyámhatóság levélben hívja fel az iskoláztatási támogatásra jogosult személy figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire. Az intézményvezető 50 óra igazolatlan mulasztása esetén ismét jelzést küld a gyámhatóságnak (óvodák esetében 20 nevelési napot követően), amely a Magyar Államkincstárnál kezdeményezi az iskoláztatási támogatás szüneteltetését. A szüneteltetés azt jelenti, hogy annak időtartamára a család elesik az iskoláztatási támogatás összegétől, az ezen időtartamra járó összeget visszamenőlegesen akkor sem kapja meg, ha a tanuló ismét rendszeresen jár iskolába.

Kiskapu 1.

1. A családi pótlék nem jár egyetemista gyerek után. Viszont, ha a családban vannak családi pótlékra jogosult gyerekek, akkor az egyetemista gyermek beleszámít a gyerekszámba és így a magasabb pótlékot kaphatják.

Például:

Két 18 éven aluli gyerek és egy 21 éves nappali tagozatos felsőoktatásbeli tanuló gyermek van. Ebben az esetben a két fiatal gyerek után jár a támogatás, viszont nem a két gyermekes családi pótlék, hanem a három vagy több gyermekes családi pótlék.

Tehát 2x 13.300= 26.600 forint helyett 2x 16.000=32.000 forint.

2. A családi pótlékot meg lehet osztani általános szabályként 50-50%-ban a szülők között abban az esetben, ha bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák a gyermeküket.