2023. 03. 30. csütörtök
Zalán
: 381 Ft   : 351 Ft Benzin: 398 Ft/l   Dízel: 415 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Figyelő - 2016. október 17.

Figyelő - 2016. október 17.
2016. 10. 17., 17:42

2017. januártól húszezer önkéntes katonát képezhet ki a honvédség, mert Orbán Viktor rendkívül elégedetlen a magyar haderő állapotával. A hadsereg létszámának megduplázása csak a kezdet.

Arról is szó van, hogy több iskolában kellene katonai alapismereteket tanítani, mert nincs elég hazafias elkötelezettségű, áldozatkész fiatal az országban. De hogy jönnek ide a migránsok? Úgy, hogy a kormány a tavaly nyári menekültválságkor döbbent rá ismét, hogy a magyar honvédelmet kis túlzással egy nagyobb árvíz is legyűrné, miközben az oroszok már tényleg a spájzban vannak.

A kvótanépszavazás előtt néhány nappal Orbán Viktor nagy interjút adott a Katolikus Rádiónak. A beszélgetésen szóba került Brüsszel, a népszavazáson való részvétel jelentéktelensége, a férfiak és csecsemők bonyolult kapcsolata és a fokozódó nemzetközi helyzet is.

A térség többi országához hasonlóan mi is erősítjük a hadseregünket? – tette fel a kérdést az egyik riporter, mire a miniszterelnök szokatlanul lesújtó képet festett a magyar hadseregről. „A szomszédaink komoly fegyverkezést folytatnak, újrafelfegyverkezést, ezt is mondhatnám. Magyarország a végén kullog a sornak.

Nem jó, hogy a sor végén kullogunk. Egy komoly országnak van saját hadserege, ami nem egy kipipálandó kötelező feladat, hanem egy komolyan vehető tényleges erő.

Orbán ezután egy futballhasonlattal kifejtette, hogy „okosan kell beosztani az erőnket”, mert véges az állami költségvetés, de sor kerül a honvédség megerősítésére, „már a következő évben nő a hadseregre fordított kiadás a határőrizettől függetlenül”. Arra is kitért, hogy a sorkatonaság ötletét nem fogják felvetni, mert arról „nagyon rosszak az emlékeink”.

Nem a kényszer felől kell közelíteni, mert a magyarnak ez nem megy, hanem az értelmét kell a dolgoknak megvilágítani. Ezért területvédelmi egységeket, amelyek önkénteseken alapulnak, fel fogunk állítani. Ezt a koncepciót tárgyaljuk, és hamarosan döntések is lesznek – zárta a miniszterelnök a témát.

Orbán szeptember végi szavai több szempontból is különlegesek voltak. Sosem beszélt még ilyen negatív hangnemben a magyar hadsereg állapotáról, gyakorlatilag azt mondta, hogy az ország hadereje komolyan vehetetlen. Két éve még – Hende Csaba honvédelmi miniszterrel az oldalán – arról beszélt, hogy lépésről lépésre haladunk előre, és „néhány éven belül megérkezhetünk a modern hadsereggel rendelkező országok klubjába”. A mostani nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy felzárkózás helyett még messzebb kerültünk a világtól.

A Katolikus Rádiónak adott interjú másik különlegessége, hogy a miniszterelnök most beszélt először nyilvánosan a honvédség továbbfejlesztésének konkrét irányáról, egy gyakorlatilag a hadsereget kiegészítő második, önkéntes hadtest tervéről.

A hadsereg ellenkultúrát tanítana a fiataloknak

Bár Orbán nem ment bele részletekbe, a területvédelmi egységek ötletét egy ideje már adagolja a honvédelmi miniszter. Simicskó István idén szeptemberben, júniusban és áprilisban beszélt különböző fórumokon a tervről, a nyilatkozatai alapján néhány dolog biztosnak tűnik.

  • Az új tartalékos rendszer januártól indulna.
  • A cél, hogy mind a 197 járásban legyen egy önkéntes század.
  • Vagyis a következő években húszezer tartalékost akarnak kiképezni.
  • A meglévő tíz helyőrségre épülve kiképző bázisokat hoznak létre.
  • Az erről szóló kormánydöntés megszületett, már csak a részletes ütemterv vár jóváhagyásra

A koncepció mögötti filozófia, hogy erősíteni szeretnék a lakosság „hazafias elkötelezettségét és áldozatkészségét”. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy „a nemzeti ügy hangsúlyozása keretében egyre több fiatalnak kínálják fel az önkéntes tartalékos katonai szolgálat lehetőségét", és egy új honvédelmi sportszövetséget is létrehoznak, hogy a sportokon keresztül már hétéves koruktól megszólítsák a fiatalokat.

A honvédelmi miniszter szeretné kiszélesíteni a „katonasuli programot” is, hogy minél többen tanuljanak katonai alapismereteket az iskolában. Simicskó szerint nem militáns képzést akarnak bevezetni, csak amolyan ellenkultúraként a hazaszeretetre épülő értékrendet, gondolkodásmódot akarják átadni a gyerekeknek.

Nagy fába vágtuk ezzel a fejszénket, hiszen bizonyos értelemben ellenkultúrát kell képviselnünk – mondta idén januárban a miniszter, aki szerint ma már nem trend a sportos, hazaszeretetre épülő életmód és gondolkodás, mert „a fiatalok a számítógép előtt ülnek, a közösségi élet, a társadalmi felelősségvállalás nagyon minimális” .

A magyar koncepció körül is még sok a kérdőjel, ezzel kapcsolatban tíz nappal ezelőtt, október 10-én több kérdést küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Rabok és közmunkások nélkül nem állították volna meg a menekülteket

A koncepció első hallásra meglehetősen tömény a húszezer frissen kiképzett önkéntessel és a fiataloknak ellenkultúrát hirdető hadsereggel.

Orbánék arra készülnek, hogy folytatódik az oroszok inváziója Európában, és Putyin hamarosan megpróbálja elcsatolni a Tiszántúlt? Vagy azért várnak tízezreket a hadseregbe, mert migránsok milliói közelítenek déli határaink felé, és jelenlegi haderőnkkel nem tudnánk megakadályozni, hogy elvegyék a magyarok munkáját? Vagy a helyzet sokkal rosszabb, mert a magyar honvédség haderejét 110 százalékosan kimeríti, hogy napi néhány tucat menekültet megállítson a határnál, és közben a laktanyák felsöprésére sem marad emberi erőforrás?

Orbán ugye arról beszélt a Katolikus Rádiónak, hogy komolyan vehetetlen a hadseregünk, Simicskó pedig azt mondta januárban, hogy „a mostani válsághelyzet rávilágított arra, hogy igenis szükség van a tartalékos rendszerre”.

A honvédelmi miniszter ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy a tavalyi kerítésépítés, határőrzés és határ menti járőrözés maximális fordulatszámot igényelt a katonaságtól, ennél többre nem futja az erőnkből. Pedig még segítséget is kapott a sereg, a kerítésépítésből rabok és közmunkások is kivették a részüket, a déli határ megvédésébe pedig a rendőrség is beszállt.

A menekültválságkor éles helyzetben derült ki, hogy a magyar hadsereg állapota siralmas, de talán még annál is rosszabb.

Amikor már a miniszterelnök is nyilvánosan beszél erről, akkor tényleg nagy lehet a baj. Az elmúlt években egy-egy leszerelt tisztek által adott interjú vagy elemző cikk hívta fel a figyelmet a problémára, a hivatalos beismerés azonban elmaradt.

Persze, gondolhatnánk, hogy Orbán részéről a haderő szapulása csak amolyan ügyes kampánytrükk, hogy a veszélyben lévő haza képének riogatásával több fiatalt csalogasson a seregbe. Épp úgy, ahogy a kvótanépszavazás előtt az emberek nélkül Brüsszelben harmatgyenge kormányról szóló mantrával próbáltak a 3,3 milliónál is több szavazót az urnákhoz hívni. A különbség, hogy míg a magyar kormány ereje az Európai Unióban nem igazán meghatározható egzakt módszerekkel, a magyar honvédség tényszerűen is komolyan vehetetlen.

Árvíz idején derült ki, hogy nincs legény a gáton

Fontos leszögezni, hogy amikor a honvédség siralmas állapotáról beszélünk, akkor véletlenül sem a szolgálatot teljesítő katonákat minősítjük, hanem a szervezetet és fenntartóját. A magyar hadseregnek hivatalosan közel 30 ezer tagja van, az aktív állomány körülbelül 23 ezer fő, amiből minden szakértői becslés szerint 4-5 ezer ember vethető be fegyveres szolgálatra.

Hogy ez mekkora emberhiányt jelenet békeidőben, arról két éve azt írtuk, hogy az egyes alakulatok önállóan is próbálnak toborozni, és nem egyszer irodai munkát végző katonákat papíron harcoló alakulatokhoz adminisztrálnak, hogy legalább a számok stimmeljenek, ha már a valóságban nem megy.

Forrás: Orbán óriáshadsereget toboroz

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2022-12-21 09:58:36
A Honvédszakszervezet tisztségviselői és alapszervezet vezetői 2022. december hónapban felmérték a rászoruló katonacsaládok számát. A felmérés eredményeként a katonacsaládok részére az alapszervezet vezetők a Hosz alapszervezeteinek költségvetése terhére segélycsomagokat osztottak…

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Svédország a Grob G 120TP típust választotta az alapfokú kiképző repülőgép kategóriára, felváltva idővel a kiöregedő SK 60-as flottát.

  Háború Művészete magazin

A nyugat-balkáni béke Magyarország egyik legfontosabb biztonságpolitikai érdeke, hiszen ez az európai béke egyik záloga is egyben, elérése és biztosítása embert próbáló, kihívást jelentő feladat – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes március 26-án, vasárnap a Koszovóból visszatérő MH KFOR Hadműveleti Tartalék Zászlóalj manőver századának fogadásakor Kecskeméten.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.