Hírek az EU-ról

A polgárok egyéni jogait és uniós polgárság fogalmát az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 9. cikke rögzíti. Ezek az európai identitás kialakulásának elsődleges mozgatórugói. Az Unió alapvető értékeinek súlyos megsértése esetén a tagállamok szankcionálhatók.

Az Európai Unió az EUSZ 2. cikkének megfelelően az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.

Az európai szociális modell alapvető alkotóeleme a szociális párbeszéd, amelyet aszerződésben az amszterdami reformmal ismertek el teljes egészében. A szociális partnerek(a vezetőség és a munkavállalók képviselői) ennélfogva aktívan részt vesznek az európaiszociálpolitika kialakításában.

A közös kül- és biztonságpolitika területén és számos más területen – például a megerősített együttműködés, bizonyos kinevezések és a szerződések felülvizsgálata esetében – a döntéshozatali eljárás eltér attól, ami a rendes jogalkotási eljárásban jellemző. E területek meghatározó jellemvonása, hogy a kormányközi együttműködés kiemeltebb szerepet kap. Az államadósság-válság miatti problémák az ilyen döntéshozatali mechanizmusok nagyobb mértékű igénybevételéhez vezettek, különösen az európai gazdaságirányítás keretében.

Régiók Bizottsága 350 tagból áll, akik az Európai Unió 28 tagállamának regionális és helyi hatóságait képviselik. Véleményeket alkot a Szerződésekben rögzített kötelező konzultációk esetében, fakultatív konzultációk esetében, továbbá – ha ezt szükségesnek ítéli – saját kezdeményezésű véleményeket is alkot. Tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Európai Unió általános érdekében járnak el.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió konzultatív szerve,amelynek 350 tagja van. Az általa kibocsátott véleményeket kötelező figyelembe venni a szerződések által meghatározott területeken, illetve a Bizottság, a Tanács és a Parlament önként is konzultálhat vele.

A Bizottság az Európai Unió intézménye, amely birtokolja a jogalkotási kezdeményezés monopóliumát, valamint jelentős végrehajtási hatáskörökkel rendelkezik olyan területeken, mint a versenypolitika szabályozása vagy a külkereskedelem.

A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait. A Bizottság elnöke is az Európai Tanács – szavazati joggal nem rendelkező – tagja. Az Európai Parlament elnöke felszólal az Európai Tanács üléseinek elején. A Lisszaboni Szerződés uniós intézménnyé tette az Európai Tanácsot, és hosszú távú elnökséggel ruházta fel.

A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) az Európai Unió politikai és katonai struktúráinak, valamint külföldön végrehajtott katonai és civil misszióinak és műveleteinek kereteit határozza meg. A 2016-os európai globális stratégia határozza meg a KBVP stratégiáját, míg a Lisszaboni Szerződés tisztázza az intézményi vonatkozásokat, és megerősíti az EP szerepét. A közelmúltban a KBVP komoly stratégiai és műveleti változásokon esett át. A biztonságot illető kihívásokkal szemben és az egyre több európai uniós szintű válasz iránti erősödő igényre való tekintettel a KBVP továbbra is folyamatosan fejlődik.

Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként változó különnemzeti rendelkezések szabályozzák. A közös szabályok meghatározzák az arányos képviselet elvét, valamint az európai uniós képviselői mandátummal kapcsolatos egyesösszeférhetetlenségeket. Számos egyéb fontos kérdést – például hogy pontosan milyen választási rendszert alkalmaznak, valamint a választókörzetek számát – a nemzeti jogszabályoz.

Az Európai Parlament szervezeti felépítése és működése tekintetében eljárási szabályzata az irányadó. A Parlament tevékenységét a politikai testületek, a bizottságok, a küldöttségek és a képviselőcsoportok irányítják...