Mi mit jelent? A HOSZ elnökének tollából ezzel a címmel olvashatnak írást az Egység című lap 2004. február 6-án megjelent számában…
Jó néhány olyan mondat, vagy kifejezés értelme vált világossá előttem a közelmúltban, amiket korábban nem értettem, nem tudtam, hogy abban a környezetben, ahol használták őket, mit is jelentettek valójában.
Nem tudtam, mit kell érteni azon, amit honvédelmi miniszter néhány hónappal korábban megkötött megállapodásunk felmondásában indoklásként írt. Nevezetesen a tárca „a 2003. évi költségvetésében meglévő feszültségekre való tekintettel” felmondja a megállapodást. Bármennyire igyekeztem, nem tudtam felfogni, hogy a pár millió, amellyel a HM hozzájárul a HOSZ müködéséhez, hogyan fogja helyrebillenteni a megbomlott költségvetési egyensúlyt. Azt gondoltam, ha valóban csak ez hiányzik, akkor kötelességünk ezt szó nélkül tudomásul venni, sőt az is megfogalmazódott bennem, hogy ha esetleg ennek az összegnek a duplájára lenne szükség a feszültségek enyhítésére, akkor azt gavallérosan fel kellene ajánlanunk. Csak most a felbontott és csak a Honvédszakszervezettel vissza nem kötött megállapodás eredményeként a két honvédségi autó elviteléről szóló sajtóhírekből tudtam meg, hogy a felmondásnak valójában a HOSZ-nak tavalyi béremelés elmaradása miatti tevékenysége az oka. Most már értem, hogy a költségvetési nehézségekre való hivatkozás csak átvitt értelmü. Ezt úgy kell érteni, hogy ha a HOSZ nem lép fel a katonák reálbér csökkenésének elkerülése érdekében, ha a szakszervezet a müködési támogatás megvonása után a jövőben nehezebben tud fellépni az állomány jogos járandóságaiért, akkor ez költségvetési megtakarítást eredményez.
Nem értettem, amikor olvastam az egyik társszervezetünk a HODOSZ vezető titkárának a Baj-Társ címü újság, májusi számában írt mondatát: „Bízunk abban, hogy a bekövetkező események nem a radikális szakszervezeteket, hanem a kompromisszumokat kereső, tárgyaló érdekvédőket igazolják vissza.” A HÉF decemberi plenáris ülésén, ahol a reálbér kompenzációról szóló előterjesztést elfogadtuk és a közalkalmazottak központi jutalomban való részesítéséről kaptunk tájékoztatást megértettem, hogy ez a mondat valójában azt vetítette előre, hogy a tárca vezetője nem csak a szakszervezettel, hanem az általunk képviselt állománnyal is felbontotta a megállapodást, mert elnézte, hogy a HOSZ és az FRDÉSZ által kiharcolt 858 millió Ft a lehető leggazdaságtalanabbul kerüljön az egyéni számlákra. A katonákat súlytó folyamatos megvonások mellett a kompromisszumokat kereső tárgyaló érdekvédők által képviselt állományt, központi jutalomban részesítette.
Első hallásra nem értettem azt sem, amit a HM Kommunikációs Főigazgató helyettese nyilatkozott november 10-én a Déli Krónika címü müsornak.
„A honvédelmi tárca el szeretne térni attól a gyakorlattól, hogy elsősorban a szakszervezeti vezetőkkel kössön, olyan jellegü kompromisszumokat, amely esetlegesen az ő plusz juttatásairól szólna.”
Ma már tudom, hogy gyakorlattól való eltérés azt jelenti, hogy velünk nem tudnak olyan megállapodásokat kötni, ami a pluszjuttatásainkról és ennek következtén elvárható kompromisszumos érdekvédelmi magatartásunkról szólna. Az érdekegyeztető fórum munkavállalói oldalán kakukktojásként ülünk annak ellenére, hogy a Hjt velünk és kizárólag velünk kötelezi egyeztetésre a tárcát. Kakukktojásként ülünk, vagy ültünk, mert a többi érdekvédelmi szervezet továbbra is élvezi a megállapodásaikban biztosított müködési támogatást, vezetőik kompromisszumkészsége, pedig jutalmazva van a HM által alapított Kht-k Felügyelő bizottságaiban kapott helyekkel, vagy indokolatlan és jogtalan közalkalmazotti státusszal.
Jól esik a megvilágosodás örülök, hogy sok mindent megértettem, de félő, hogy örömöm csak átmeneti. Most például azt nem értem, hogy miért állítja a honvédelmi miniszter a Nap TV-ben a tények ellenére, hogy a HOSZ mondta fel a megállapodást. Abban bízom, hogy eljön az idő, amikor ezt is megértem.