2024. 04. 20. szombat
Tivadar
: 395 Ft   : 371 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Oszi elment

Hosz  |  2006. 04. 10., 16:12

Az ember, ha fiatal ritkán merül el az emlékeiben, ha már korosabb ez néha-néha előfordul. Ha valaki hiányzik, ha valakivel visszafordíthatatlan dolog történik, rögtön előtódulnak az emlékezet mozaik kockái...  

Mintha ma történt volna, pedig 1983-ban volt.  Megjött a Szovjetunióban végzett új csoport, akik már Mi-24 harci helikopterre kaptak alapkiképzést. Az egymást érő átszervezések miatt, mindannyian szállító helikopterre kerültek, többségükben gépparancsnoknak. Ez amellett, hogy rendkívül szokatlan volt — mivel korábban 2-8 év  másodpilóta tapasztalat kellett a gépparancsnoki kinevezéshez — mégis azt eredményezte, hogy kaptunk fiatal, tettrekész, de „ megsértett” hajózókat akik ezt a parancsot lélekben visszaminősítésnek élték meg és tele voltak tüskékkel. Akkor ismertem meg a Kiss Oszit. Megjegyzem igazuk volt, bár egy év múlva mindannyian hálát adtak a sorsnak ezért a döntésért, majd később rendkívül büszkék lettek a sokrétü feladat-végrehajtó képességükre.

Az Oszi, ez a nagy darab, jóvágású, kisportolt, jó modorú srác, akinek a komolysága mellett egy pici mosoly azért mindig ott bujkált a szája szögletében, kivételes képességeket mutatott fel. Kiválóan repült, vagy ahogy ezt akkoriban írtuk a jellemzéseiben: „a  rep.technikai készsége kiváló”.  ”Társai szeretik, tisztelik”. Ma már másként fogalmaznánk. Mert minden túlzás nélkül - imádták, rajongtak érte! Amikor 1987-ben megalakult a Vegyes Szállító Helikopter Század már rajparancsnoki kinevezéssel kerül oda.                 

A háttérben parancsnoki harc dúlt az emberekért. Természetes módon mindenki a legjobbakat akarta magának a két szállító század közül. Oszi az első helyek egyikén, mi győztünk. Oszi rajparancsnok, oktató, majd berepülő pilóta. A század parancsnoka Talla István őrnagy volt, aki később a Légierő Vezérkar Főnöke lett.

Ezekben az években még én oktattam a repülésre . A Vegyes Szd.  3 típust repült   (MI-8, MI-9, MI-17 ).  Később Ő „oktatott” engem. Ennek a gyereknek aranykeze volt. Fantasztikusan érezte a gépet, mindenkinél jobban. Elméletileg is a topon volt, a kötelező szakmai továbbképzésen mindig az aerodinamika tantárgyat osztottuk ki számára előadóként. Ez a tantárgy bonyolult matematikai és fizikai képletekről szól, erővonalak és vektor rajzok tömegével, hogy a helikopter miért is repül, amikor a fizika alaptörvényei szerint erre  képtelen lenne.

Rövid kitérő után - amikor a berepülőpilótákat az ezredtörzs állományába szervezték - megalakult a Kutató-Mentő Század. 10 helikopter személyzet, 10 első osztályú gépparancsnokkal. A másod pilóták és a fedélzeti technikusok döntő többsége is első osztályú. (Az első osztály elérése a katonai repülésben, egy rendkívül szigorú és szabályozott, repülési időhöz, tapasztalathoz, évekhez,hatósági elméleti vizsgákhoz, gyakorlati vizsgák tömegéhez, s nem utolsó sorban „alkalmassághoz” volt kötve. A repülésben a mai napig a legelismertebb szakmai cím.) Ezen kívül voltak a század állományában az ejtőernyősök és az egészségügyiek (felcserek). Mind magasan képzett tapasztalt szakember. Ebben a KM században  lett az Oszi a századtörzs tagja, mint harctéri irányító. A valóságban oktató, berepülő, népgazdasági munkát végző beemelő pilóta, gépparancsnok, KM gépparancsnok. Közben megszerezte a gyári berepülő pilótai szakszolgálati engedélyt. Ennél magasabb  szakmai cím a Magyar Katonai Repülésben nincs. A rossz nyelvek szerint – amit elhiszek és megerősítek - ennek elérése során nem vizsgázott, hanem vizsgáztatott. Mivel Ő jobban tudta…

3500 órával, ennyi berepülési , beemelési tapasztalattal, ilyen tudással ez nyilvánvaló. Ez a repülési óraszám katonai gépen, ennek a megoszlása (éjjel, nappal, spec. feladat, bonyolult időjárási viszonyok között, külső súllyal, stb.) még NATO körökben is tiszteletet parancsoló. Ilyenkor szoktak a NATO kollégák csettinteni, majd ettől kezdve előre köszönnek. Az Oszi ezt megérte, megérdemelten megérte. Azt, hogy mennyit repülnek a magyar hajózók évente azt viszont nem értették meg a nyugati NATO kollégák. Pontosabban megértették - mivel minden aktív hajózó jól beszél angolul, így az Oszi is - csak nem fogták fel.

Egyéniség volt. Utánozhatatlan és utolérhetetlen. Rátermettség, állandó akarása az újnak, kísérletezés és próbálkozás de a biztonság és a fegyelmezettség betartásával. Tudta hol van a határ a repülésben. Addig a határig viszont mindig elment.” Berepülő pilótaként ez a kötelességem”- mondogatta. Sokszor állt a szőnyeg szélén. Bemutatókon - amit nem véletlenül - mindig Ő csinált, volt egy elvárás Vele szemben, a látvány, a maximum tekintetében. Mindig megoldotta. Aztán ment a „szőnyeg szélére”. Megfogni persze nem tudták, annál képzettebb volt. Volt mindig segítsége  lent is, fönt is…

Az Oszi nem dohányzott, nem ivott alkoholt. Keményen sportolt. Szabadnapjain bejárt edzeni a tornaterembe. Nem egyszer, nem kétszer - mindig. Feleségem máig emlegeti a kinevezésemkor a lakásomon tartott rögtönzött gépparancsnoki bulit, ahol tejet ivott. Ez azért valljuk meg, nem általánosan jellemző a pilótákra.

Szerette a családját. Balatonfüzfőn szép házat épített, persze tiszta kölcsönből, rengeteget dolgozva. Na ezt sem  értik még a NATO kollégák, hogy egy magyar hajózónak miért kell építkezés közben betonoznia, szerelnie, ácsolnia. Meg honnan ért hozzá?! Mindegy, mi értjük. Az Oszi minden árvízen ott volt. Mivel sajnos most is ilyen helyzet van, egyből előjönnek az emlékképek. Néhány éve miután lerepülte a megengedett maximum időt aznap, a többiek elmentek ebédelni, Ő eljött velem videózni. Homokot szállítottunk tonnaszám a megközelíthetetlen helyekre helikopterrel. Ez a videó azóta oktatási tananyag. Magyarul végre készült egy olyan felvétel, ahol nem a „nagy víz” látványa volt a lényeg, hanem a gátak elhelyezkedése, felépítése, a felemelés- szállítás- leoldás technikája, stb. Ezt az Oszi  az ajtóból kilógva, hasalva készítette, közben igen hasznos tapasztalati tanácsokkal ellátva a gépszemélyzetet.

Ezután egy évvel „csak„ két gépet kértek a Dunához. Oszi volt az eltelepülők parancsnoka. Egy hét után jöttek meg, jelentett. Élelmiszert szállítottunk egy elzárt szigetre. Visszafelé betegeket hoztunk. Meg egy szülő nőt. Minden rendben volt, ennyit és ennyit repültünk, gépek rendben, adminisztráció rendben.

Hanem a parancsnok, Szentendrén, a leszállás után, odajött hozzám egy civil úr. Akkor már fáradt voltam, meg aznap még nem is ettünk semmit. A homlokára nem volt ráírva hogy kicsoda, bemutatkozni és köszönni meg elfelejtett. Kérdezett valami ökörséget, én meg elküldtem a fenébe. Azért mesélem el, mert állítólag valami államtitkár volt, vagy max. miniszter-helyettes. Jól van Oszi, menjetek haza pihenni a többi majd elválik…Az igazsághoz tartozik ,hogy ezután semmi telefont, vagy jelzést nem kaptunk. Pedig a kép előttem volt, ahogy az Oszi  a hajózó egyenruha összes zippzárját lehúzva (kb. 16 db) kigombolkozva, sapka nélkül, egy kéz a zsebben, másikkal otthonról hozott tejes zacskót szopogatva elküldi a csudába az államtitkárt. Mert ez is az Oszi volt. Az az, – egyébként talpig úriember - aki nem bírt a formaságokkal, borzasztóan megvetette a felesleges és idétlen túlszabályozott bürokráciát.

Mi a hajózó társai mélységesen megdöbbentünk a balesetén. A sorsot megváltoztatni nem tudjuk, bár akarnánk.                                                             

Kiss Oszkár őrnagy, aranykoszorús első osztályú berepülő oktató gépparancsnok,              aki 5 gyermekéről gondoskodott példásan, elrepült közülünk.

Mi úgy akarunk és fogunk emlékezni az Oszira, amilyen volt. Egy nagyon tehetséges, kiváló társra, akit mindenki szeretve tisztelt és tisztelve szeretett. Egyéniség volt, hiánya pótolhatatlan, apró mosolya ami mindig ott bujkált szája szegletében adjon erőt mindnyájunknak.

Kiss Oszkár őrnagyot Veszprémben, a Vámosi úti temetőben április 14-én helyezték örök nyugalomra. Emlékét kegyelettel megőrízzük!

                                       Garai Ferenc nyá.őrgy

                                Sztksz-i KM.Szd.parancsnoka

Kapcsolódó cikkek: http://www.hsz.hu/rovatok/hosz/asz/leg/oszi/

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-02-13 13:05:08
2024.02.14-16-ig a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet személyes ügyfélfogadása technikai okok miatt (karbantartás) szünetel. Ezúton is köszönjük elhelyezési feltételeink jobbítását a HM HIM-nek! Telefonos ügyelet a 0670-374-30-83-as telefonszámon.

  JETfly Magazin

A magyar főváros légikikötője ismét elnyerte a Skytrax „Kelet-Európa legjobb repülőtere” címét a World Airport Awards díjátadón. Az idei már zsinórban a tizenegyedik alkalom, amikor a Budapest Airport az utasok visszajelzése alapján kiérdemelte a rangos elismerést.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.