A hadkiegészítő parancsnokságok új feladata

A kurátorok a két szervezet parancsnokának beszámolójából arra következtettek: a honvédségi reform és a honvédelmi jogszabályok módosításai ezen a területen is jelentõs változásokat eredményeztek. Szombat István ezredes, a Budapest Fõvárosi Hadkiegészítõ Parancsnokság parancsnoka bevezetõ elõadásában elmondta: a honvédelmi jogszabályok pontosításra szorulnak, ám amíg nincs új rendelkezés, a régit kell használni – amennyire ez lehetséges. A sorkatonai szolgálat megszüntetésével béke idõszakban sem beszélhetünk tartalékosokról vagy mozgósításról, s bár önkéntes tartalékos státusz van, számuk rendkívül csekély.

A hadkiegészítõ parancsnokságok feladatai a professzionális hadsereg mûködtetésének megfelelõen alakultak át: az utánpótlás biztosítása, vagyis a toborzás központi kérdéssé vált, s az elvárás valószínûleg különösebb zökkenõ nélkül teljesíthetõ, hiszen 2006-ban mindössze 500 új egyenruhást tud alkalmazni a Magyar Honvédség. Az érdekvédelem ugyancsak hangsúlyosan szerepel a hadkiegészítõ parancsnokságok tevékenységében – a létszámcsökkentés miatt erre jelentõs igény is mutatkozik az érintettek részérõl nyugdíj, rehabilitáció, kegyeleti dolgok tekintetében. Egy közelmúltbeli kezdeményezés rendkívül pozitív visszhangra talált: a hatvan év feletti katonákat ötévente  köszöntik még aktív bajtársaik.

Ipcsics József alezredes, a Pest megyei Hadkiegészítõ Parancsnokság parancsnoka arról számolt be, hogy a toborzás során egyre fiatalabb a célközönség, s ez remélhetõleg a pilóta utánpótlás problémáját is megoldja majd. Elmondta azt is, hogy külszolgálat esetén megnõ az érdekvédelem szerepe.

A tájékoztatók után számtalan kérdés hangzott el. A kurátorok kíváncsiak voltak többek között a rekonverziós feladatokra, s arra is, hogy a nyugdíjasok egyéni elõléptetésénél milyen szerepe van a hadkiegészítõ parancsnokságoknak. Szekeres István ny. dandártábornok, az alapítvány elnöke ennek kapcsán elmondta, hogy az ebbõl a célból létrehozott bizottság több száz ilyen jellegû javaslatot tárgyalt, s a javaslatok gyûjtésében a hadkiegészítõ parancsnokságok is közremûködtek – Pest megyében például 60 nyugdíjas katonát javasoltak elõléptetésre. Az ülés résztvevõi több javaslatot is megfogalmaztak: ezek közé tartozik az is, hogy a hadseregbõl kikerülõkkel való kapcsolattartást át lehetne adni a civil szervezeteknek, annál is inkább, mert a regionális intézmények létrehozása miatt a honvédségi hivatalok egyre távolabb kerülnek a volt katonáktól. A megbeszélésen a kurátorok felhívták a figyelmet arra, hogy a hadkiegészítõ parancsnokságoknak rendkívül fontos a kapcsolattartás a munkaügyi központokkal, a gazdálkodó szervezetekkel és a honvédelmi alapkiképzést is segítõ repülõterekkel.

A kuratóriumi ülésen végsõ konklúzióként megfogalmazták: a hadkiegészítõ parancsnokságok mindig fontos szerepet töltöttek be a társadalom és a honvédség kapcsolatában, s errõl – a megváltozott körülmények ellenére - nem szabad lemondani.

A ,,Katonákért" Alapítvány május 29-i kuratóriumi ülésén Szekeres István számolt be az elmúlt idõszakban elvégzett tevékenységrõl. A kuratórium elnöke az Alapítvány 2005. évi közhasznú jelentésérõl (ez egyébként a www.hsz.hu Alapítvány rovatában teljes egészében elolvasható - a szerk.) - többek között - elmondta: a tárgyévi eredmény 3.203.000 forint, ami a tavalyihoz képest 85%-os növekedést jelent. A tarnamérai Hosz üdülõben rendezett eseményen az is elhangzott, hogy javult az Alapítvány technikai felszereltsége, bõvült a foglalkoztatottak száma és anyagi megbecsültsége, emellett stabilabbá vált az Alapítvány anyagi helyzete is. Az ülés végén a segélykérelmekrõl döntöttek, az egyebekben pedig elhangzott, hogy a Hosz a következõ idõszakra dr. Oláh Gábor szociális és személyügyi ügyvivõt delegálja a kuratórium tagjának.