A baráti és a csoportoknál folytatott beszélgetések kapcsán az a meggyõzõdés alakult ki bennem, hogy a tagság körében nagyon kevés az ismeret a Honvédelmi Idõsügyi Tanács munkájáról, tevékenységérõl...
A Honvédségi Érdekegyeztetõ Fórum április 27-i ülése tûzte napirendjére a Honvédségi Idõsügyi Tanács 2005. évben végzett tevékenységérõl szóló jelentést.
A fenti két esemény inspirált arra, hogy beszámoljak arról: mivel is foglalkozott a Tanács 2005. évben.
Ezt megelõzõen hadd mutassam be e szervezetet! A Honvédelmi Miniszter 36/2003./HK.16./ utasítása intézkedett a tárcánál a Tanács létrehozásáról és mûködésérõl. A Tanácsban az érdekképviseleti szervezetek ajánlásai alapján a humánpolitikai helyettes államtitkár tesz javaslatot, míg a képviseletre a miniszter kér fel. Így a Tanácsban a BEOSZ 4, a HOSZ 3, a HODOSZ 2, a HOKOSZ 2 fõvel képviselteti magát. A HOSZ-t jelenleg Kása László, Pusztai Lajos és Jakab Lajos képviseli.
A Tanács feladatkörét a fenti utasítás 3.§ 2. pontja határozza meg:
a.) Figyelemmel kíséri a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok helyzetét, életkörülményeit, valamint szükségleteik alakulását, tapasztalataival, javaslataival segíti a tárca vezetésének döntéshozatali tevékenységét.
b.) Elõsegíti az idõs korosztály ágazati kötõdését szolgáló tárcaszintû szabályozók kialakítását, bevezetését és egységes szemléletû végrehajtását.
A Tanács eddigi 9 ülésén igyekezett ezen feladatoknak eleget tenni. Ahhoz, hogy érzékelhessük a Tanács felelõsségét, néhány számadatot a jelentésbõl idézek: jelenleg 23.000 nyugállományú katona, 8.700 özvegy és árva, 2.600 nyugállományú jogú rehabilitált (mintegy 34.300 fõ) tartozik az idõskorúak közül a tárca gondoskodási körébe.
Érdemes tudni arról is, hogy a Tanács – melynek elnöke a honvédelmi miniszter a HM Szervezeti és Mûködési Szabályzatának, valamint Hatásköri Jegyzékének módosításával 16/2006 (HR.6.) HM utasítás alapján a nyugállományúakkal összefüggõ érdekvédelmi feladatok teljes körû végzéséhez a Honvédelmi Idõsügyi Tanács mûködtetése átadásra került a HM Személyzeti Fõosztály részére.
Ennyiben próbáltam bemutatni magát a Tanácsot. Ezek után csak felsorolásszerüen arról, hogy miben müködött közre és mi történt? Döntés született a kedvezményes üdülés színvonalának megtartásáról és korszerüsítve fenntartjuk a segélyezési rendszert.
Bővült a HM Szociálpolitikai Alapítvány mozgástere.
A honvédségi müvelődési otthonok önkormányzatoknak történő átadásával is biztosított a klubok továbbmüködésének lehetősége.
A közösségi programokhoz a tárca 40 millió Ft-ot biztosított, amelyből pályázat útján lehetett nyerni.
Lehetőség nyílott ismét a nyugállományú katonák előléptetésére.
Lehetőség van kérelem alapján a nyugdíjasotthonba történő elhelyezés anyagi támogatására.
Nem sikerült ugyanakkor előbbre jutni – és ennek vizsgálatát továbbra is napirenden kel tartani – a nyugdíjasok egészségügyi helyzetének javítása terén, pl. az időszakos szürővizsgálatok, a gyógyszertámogatás vonatkozásában.
A most lezárult szociológiai felmérés kapcsán reméljük lehetőség nyílik arra, hogy egy megalapozottabb ismerethez jutunk a nyugállományúak helyzetét illetően, ezáltal még konkrétabbá lehet tenni a munkánkat is.
Összességében az a meggyőződésem, hogy a felsoroltak is megerősítik azt: az Idősügyi Tanácsra szükség van, mert még nehéz feladat hárul rá az idős nyugdíjasok érdekében.
Ugyanakkor arra is szükség lesz a jövőben, hogy lehetőség legyen a nagyobb nyilvánosságra, mert a tagság csak így ismerheti meg a Tanács tevékenységét. Természetesen ehhez anyagi támogatás szükséges, és reméljük, hogy a tárca megtalálja ehhez a megoldást, annál is inkább, mert ez közös érdek.