2024. 04. 15. hétfő
Tas, Anasztázia
: 393 Ft   : 369 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Ropognak az eresztékek?

Hosz  |  2006. 06. 29., 07:59

Túristvándi és a katonák Az ereszték a Magyar Értelmezõ Kéziszótár meghatározása szerint bemélyedés, amelybe a horony illeszkedik, átvitt értelemben valaminek az összetartó eleme. A horgászok kiegészíthetik még azzal, hogy az úszós szerelésen a horog a vízfelszínhez mérten beállított „üzemi” mélységét szintén eresztéknek nevezzük. Most mégsem horgászni fogunk...

Arról az eresztékrõl szeretnék írni, amely erõs kapocs, amellyel a régi korok ácsai és asztalosai úgy rótták egybe a faszerkezetek csatlakozó részeit, hogy azok évszázadokon át tartották egybe az építményeket. Például a vízimalmot Túristvándiban. Mindenkinek - akit vonz a természet szépsége és vágyja az eltûnt korok érintését - ajánlom, látogasson el legalább egyszer a Szatmári Tiszahát e csodálatos, Móriczot is formáló településére. A fából összerótt alulcsapós malom, valamikor az 1700- as években, Mária Terézia idejében alapíttatott, még ma is mûködik. Az évek pergése során természetesen sok része kicserélõdött. Melyik zsindely vagy palánk állna ellent emberöltõk napjának, esõjének, fagyának? Az öles gerendák eresztékei azonban bírták és bírják az idõ megpróbáltatásait, a malomkövek terhét és az azokat a 20- as években felváltó hengermûvek súlyát. A falu körül 99 vadregényes kanyart leíró Kis-Túr felduzzasztott vize csobogva hajtja, kergeti a kerekeket, s malom zakatolva, duruzsolva feledteti látogatójával a tér és idõ amúgy áthághatatlannak tûnõ korlátait. Erkélyén állva tûnõdhetünk a múlandóságról és állandóságról, a dolgok összefüggéseirõl, viszonyáról, egymásra gyakorolt hatásáról. S talán arról is elgondolkodhatunk, hogy amint a malmot az egymásba eresztett gerendák, úgy hordozzák az embert ízesült csontjai. Azt az embert, aki anyagi és gondolati rendszereit hasonló módon az elvek és kapcsolódásaik sarokpontjaira, mondhatjuk eresztékeire támaszkodva alkotja.

Mi, katonák is rendszerekbe és alrendszerekbe illeszkedve élünk, végezzük szolgálati feladatainkat. A helyzetünkbõl, szerepünkbõl, a jogainkból és kötelezettségeinkbõl kialakuló egészet is sajátos eresztékek tartják egyben. A hivatásos vagy szerzõdéses szolgálat lényegi feltételei, a pályafutást meghatározó kiválasztás és elõmenetel lehetõsége, az átmenetek kezelése, a juttatások formái fogják egybe, a szolgálatvállaló és a szervezet érdekeit, céljait. Így lehet egy demokratikus jogállamnak hivatásos, esetenként professzionálisnak nevezhetõ hadereje.

Térjünk vissza azonban napjaink valóságába!

A kormány 2006. 06. 23-án benyújtotta a parlamentnek a közszolgálati, illetve az országos érdekegyeztetõ fórumok munkavállalói oldala részérõl egységesen elutasított T/366 jelzésû, un. salátatörvény tervezetét. „A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról” szóló anyag, a katonákra vonatkozó (Hjt.-t érintõ) szakaszait a Honvédszakszervezet nem tartotta és nem tarja elfogadhatónak. Ez irányú véleményünk az FRDÉSZ és a Liga állásfoglalásaiban jelenik meg az érdekegyezetés magasabb szintjein.

Elõször talán nézzük meg, mi is a tervezett módosítások lényege?

A törvénytervezet a szolgálati viszony felmentéssel történõ megszüntetésének feltételeit úgy kívánja módosítani, hogy ahhoz elegendõ a honvédség létszámcsökkentésére vonatkozó döntés, vagy a beosztás megszûnése. Törli az eddigi feltételeket: az iskolai végzettségnek (szakképesítésnek) és rendfokozatnak megfelelõ más – akár átképzés után – betölthetõ beosztás, illetõleg más helységben levõ ilyen beosztás hiányát. Továbbá, az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetõleg más beosztásba való áthelyezéshez történõ hozzájárulás hiányát.

Az új rendelkezés szerint, ha az állomány tagja szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot (rendelkezik 25 év szolgálattal) jogviszonya minden különösebb indok nélkül felmentéssel bármikor megszüntethetõ – nyugállományba helyezhetõ. Itt is törlõdnek az eddigi feltételek: beosztásban szolgálati érdekbõl a továbbiakban nem foglalkoztatható, a számára felkínált legalább azonos szintû beosztást nem fogadta el – mármint a katona.

Ugyanez a helyzet a nemzetbiztonsági szempontból történõ alkalmatlanná válás esetén is, a továbbiakban nem kell megvizsgálni, hogy alacsonyabb biztonsági fokozathoz kötött beosztás felajánlható e az érintettnek.

A tervezet szándéka szerint a felmentési idõre a távolléti díjat havonta utalják, és folyósítását beszüntetik, amint az állomány tagja költségvetési szervnél alkalmazást nyer. Hasonló a helyzet a végkielégítéssel is: ha a volt katona felmentési idõn belül költségvetési szervnél el tud helyezkedni, úgy számára végkielégítés nem jár – igaz, a jogosultsági idõt „magával viszi”.

Úgy gondolom, elég egyértelmûek az új körülmények: nõ a kiszolgáltatottság a létszámcsökkentésnél, átszervezésnél – megerõsödik a „fûnyíró elv”. Adott esetben akit elkap, lehet fiatal vagy „öreg”, az mehet. Nem érdekes az évente nagy gonddal összeállított teljesítményértékelés, minõsítés, az elõmeneteli rangsorban elfoglalt hely, a végzettség, a tapasztalat, a kimagasló minõségû munka. Aki pedig betölti a 25. szolgálati évét, jobb, ha semmi komoly dologba nem kezd. Egy lakáshitel vagy gépkocsi vásárlási szerzõdés aláírása utáni napon könnyen elõfordulhat, hogy közlik vele: eddig tartott. Nincs második,  harmadik körös személyi beszélgetés.

Nem jár végkielégítés a felmentési idõn belüli elhelyezkedés esetén? Legalább ismét munkát talált a közszolgálatban az érintett, lehet, hogy esetleg fele annyi illetményért?

A méltánytalannak vélt felmentések esetén – miért a rangsorban 23452. kapott más helyõrségben beosztást? - nincs jogorvoslat. Vagyis van, de nem az igazságszolgáltatás intézményeinél. Ismeretség, kapcsolat, jóbarát és atyafi. Nincs mit csodálkozni, a minap találkoztam azzal az adattal, hogy a civil életben az üres munkahelyek 80%- a ismeretségi, szalonképesebben fogalmazva: beajánlási alapon töltõdik fel... A katona eddig a jogszabályi elõírásoknak és a vezetõi követelménytámasztásnak igyekezett megfelelni. Ezután, ha a pályán kíván maradni, akkor is a parancsnoki „elvárásokat” követi, ha azok nincsenek összhangban az elõbbiekkel. Így a szolgálati viszonyokkal történõ öntudatos azonosulást mindinkább felválthatja a szervilizmus, a szolgalelkûség.

Tehát a módosítások határozottan a szolgálatvállalók érdekei ellen irányulnak, több felõl méltánytalanságokat eredményezhetnek. Számukra elõnytelen változtatásokat kívánnak bevezetni, sértve ezzel a foglalkoztatási- és jogbiztonságot, valamint a katonai pálya beláthatóságának és tervezhetõségének, bizonyos szempontból az esélyegyenlõség jogszabályban rögzített elveit.

Mindezeken túl a tervezet a honvédségben szolgálókra gyakorolt hatásaival párhuzamosan a rendszer céljainak megvalósulását, a szervezeti érdekeket is figyelmen kívül hagyja.

A hadsereg szigorúan hierarchikus rendszerében különös szerepe van a kiválasztásnak mind a kinevezések, az elõmenetel, mind a szervezetbõl történõ kiválás (felmentésnek) esetében is. A honvédség elemi érdeke, hogy minden beosztást az arra legalkalmasabbak töltsenek be, illetve maradjanak beosztásban. Az állomány összetételének kialakításában számos, a civil szférában csak részeiben alkalmazott feltétel együttes vizsgálata, értékelése szükséges.

A honvédségben a munkáltatói jogkörök decentralizált volta mellett is jelenleg jogszabályi kötelezettség megvizsgálni, hogy a katona számára a honvédség egészében van-e betölthetõ beosztás. Így a kiválasztás a civil szférával ellentétben nem helyileg (pl. adott polgármesteri hivatal állományából) történik, hanem gyakorlatilag a Magyar Honvédség szintjén valósul meg, amely mindenképp fejlettebb megoldást jelent, amelynek mûködtetésére az utóbbi években a személyügyi szakigazgatás kellõképpen felkészült. Nem titok, a honvédség permanens átalakulásban mûködik, jelentõsebbnél jelentõsebb változások követik egymást, amelyekben csak a források szûkülése, valamint létszámcsökkenése tekinthetõ állandó összetevõnek. Ebben a helyzetben a kör szûkítése nem annak a minõségi állománynak a kialakítását szolgálja, amely a retorika szintjén a professzionális haderõ egyik fontos alkotóelemét képezi.

A 25 év szolgálati viszonnyal rendelkezõk általában a negyvenes éveikben járó, magas elméleti felkészültséggel és gazdag gyakorlati tapasztalattal rendelkezõ, zömében vezetõ beosztásban (szakmai, parancsnoki) lévõ, vagy arra alkalmas katonák. A rendszerbõl történõ ellenõrizetlen kiléptetésük ismét csak erõsen kétségessé teszi a már említett célkitûzések megvalósulását.

A tervezet olyan – nem utolsó sorban a költségvetés számára meglehetõsen drága - megoldásokat alkalmaz, amelyek egyrészt nem illeszthetõk a jogállási törvény alrendszereinek lényegi elemeihez, másrészt hatásukban megingathatják, értelmetlenné tehetik azok mûködését, rombolhatják a kialakulóban lévõ szellemiséget. (humán erõforrás-gazdálkodás, katonai pályafutás, hivatásos- szerzõdéses pályakép, nomenklatúra, elõmenetel, juttatási rendszer stb.)

Az elõzõ bekezdésben újra az egyszer már tárgyalt összetartó elemekhez, az eresztékekhez érkeztünk. Recsegnek az eresztékek...

„Eresztékeiben recseg- ropog: összeomlófélben van.” (Magyar Értelmezõ Kéziszótár)

Az öreg vízimalom Túristvándiban ma is békésen duruzsol…
Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-02-13 13:05:08
2024.02.14-16-ig a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet személyes ügyfélfogadása technikai okok miatt (karbantartás) szünetel. Ezúton is köszönjük elhelyezési feltételeink jobbítását a HM HIM-nek! Telefonos ügyelet a 0670-374-30-83-as telefonszámon.

  JETfly Magazin

Folytatódik a Hadak útján hadtörténeti előadás-sorozat Nagykanizsán, a Halis István Városi Könyvtárban: 2024. április 24-én, 18 órától az egyik legeredményesebb magyar vadászpilótáról, vitéz nemes Molnár László főhadnagyról hallgathatunk meg egy előadást.

  Háború Művészete magazin

„A második világháború alatt legalább huszonnégy – amerikai és szovjet – légitámadás érte Győr városát – legalább ennyiszer zúgtak a szirénák, omlottak le az épületek és menekültek az óvóhelyekre az emberek a bombázások elől.”
Széchenyi 2020 europai szociális alap.