szechenyi-terv-plusz
2025. 02. 11. kedd
Bertold, Marietta
: 405 Ft   : 392 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A jogász válaszol

Hosz  |  2006. 07. 27., 10:41

Az utóbbi idõben többször is elõfordult, hogy tagjaink személyesen, e-mailben, vagy interneten arról érdeklõdtek, hogy milyen feltételekkel létesíthetnének „másodállást”...

Az erre vonatkozó szabályokat a Hjt. 70.§-a, illetve a hivatásos és szerzõdéses katonák más keresõ foglalkozásáról szóló 28/2002. HM rendelet tartalmazza. Más keresõ foglalkozásnak minõsül a katonai hivatás gyakorlása mellett munkavégzéssel járó egyéb jogviszony (a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony, a bedolgozói jogviszony, a személyes munkavégzéssel járó megbízási jogviszony), valamint a Hjt. szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó jogviszony vagy tevékenység.

A Hjt. háromféle munkavégzést különböztet meg:

- ‑engedélyköteles tevékenység

- ‑bejelentés-köteles tevékenység

- ‑sem engedélyhez, sem bejelentéshez nem kötött tevékenység.

Az elsõvel kapcsolatban a Hjt. kimondja, hogy az állomány tagja csak olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesíthet, amely a szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen, és amelyhez (a késõbb ismertetett esetek kivételével) engedélyt kapott. A Honvédség az állomány tagjával szolgálati kötelezettségei körébe tartozó feladat ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet (mint például az utóbbi idõben nagy port kevert orvosok „színlelt szerzõdése”). Az állományilletékes parancsnok (vezetõ) - a sem engedélyhez, sem bejelentéshez nem kötött tevékenység kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Az állomány tagja gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minõsülõ - személyes közremûködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelõ bizottsági tagsági vagy vezetõ tisztségviselõi viszonyt csak a Honvédség képviseletében, az állományilletékes parancsnok engedélye alapján létesíthet.

Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése és fenntartása ellentétes a Honvédség feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerû, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.

Az engedélyt vissza kell vonni, ha az állomány tagja szolgálati kötelezettségeibõl adódó feladatait bizonyíthatóan a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony miatt nem megfelelõen látja el. Az engedélyt a személyi anyaggyûjtõben kell elhelyezni.

A másodikkal kapcsolatban a Hjt. kimondja, hogy az állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati idõn kívüli

a) ‑sporttal összefüggõ munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) ‑mezõgazdasági õstermelõi munkavégzéssel járó tevékenységet.

Az állomány tagja ugyancsak köteles bejelenteni a gazdálkodó szervezetnél lévõ vagyoni érdekeltségét, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.

Az állomány tagja köteles az engedélyezett, illetve bejelentett tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését az állományilletékes parancsnok részére 8 munkanapon belül, írásban bejelenteni.

Az engedélyeztetéshez szükséges kérelmet, valamint a bejelentést formanyomtatványon kell benyújtani az állományilletékes parancsnok felé. A formanyomtatvány a 28/2002. HM rendelet mellékletében található, vagy jogsegélyszolgálatunktól is beszerezhetõ. Az engedély megtagadása  esetén az állomány tagja szolgálati panasszal élhet.

A harmadikkal kapcsolatban a Hjt. kimondja, hogy nem kell bejelenteni, illetve engedélyeztetni a szolgálati idõn kívüli tudományos (kutatói), oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint a jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenységet, továbbá a társasház, lakásszövetkezet, magánnyugdíj-pénztár, általános nyugdíjpénztár, egészség- és önsegélyezõ-pénztár, erdõbirtokossági társulási tagságot.

FÉLSZOCPOL

Több kérdés érkezett hozzám a lakásépítési, lakásbõvítési támogatásokkal kapcsolatban is, közismert nevén a szocpollal kapcsolatban. Elõször a félszocpollal, majd egy késõbbi számban a teljes szocpollal kívánok foglalkozni.

A köznyelv lakásbõvítési kedvezményként, illetve félszocpolként ismeri azt az egyszeri, vissza nem térítendõ támogatást, amely fõként a szocpol igénylési és folyósítási szabályai szerint nyújtható. A félszocpolra jogosultak köre megegyezik a szocpolra jogosultakéval, azzal a különbséggel, hogy a félszocpol eltartott családtagok után nem jár.

Mire használható fel a félszocpol?

A félszocpolt lakásbõvítéshez, és - szûk személyi körben, szigorú feltételek mellett - használt lakás vásárlásához lehet felhasználni. Olyan lakásbõvítéshez használható fel a félszocpol, amelynek eredményeképpen a lakás legalább egy lakószobával bõvül. Fontos, hogy az új lakás építésének nem minõsülõ tetõtérbeépítéssel megvalósuló bõvítéshez csak a kettõ vagy több gyermekes családok vehetik igénybe a félszocpolt. Az egy gyermeket nevelõ családok viszont csak az emeletráépítéssel vagy hozzáépítéssel megvalósuló bõvítéshez kaphatnak támogatást. A három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költözõ eltartott gyermekeik a 2001. augusztus 1-jén már tulajdonában lévõ lakásuk értékesítése, és helyette másik használt lakás vásárlásához is kaphatnak félszocpolt, feltéve, hogy:

1. ‑a vásárolt lakás nagyobb hasznos alapterületû és legalább egy lakószobával több szobaszámú, valamint legalább komfortos,

2. ‑az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költözõ eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50% arányú tulajdonában állt, továbbá,

3. ‑az értékesített lakás eladási árának - az azt terhelõ, visszafizetett önkormányzati, illetõleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett - összegét a vásárlásra fordítják,

a kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költözõ eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lesz kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.

A lényeg tehát:

1 gyermek esetében lakásbõvítéshez használható fel a félszocpol (tetõtérbeépítéssel megvalósított bõvítésnél 1 gyermek esetében nem jár)

2 gyermektõl az új lakás építésének nem minõsülõ tetõtérbeépítéssel megvalósuló bõvítéshez is lehet igényelni a félszocpolt

3 gyermektõl a jogszabályi feltételek mellett használt lakás vásárlásához is kapható (de igényelhetõ az 1) és 2) felhasználásokra is).

A félszocpol összege:

- az elsõ gyermek után 450 ezer forint,

- a második gyermek után 750 ezer forint,

- a harmadik gyermek után 700 ezer forint,

- a negyedik gyermek után 400 ezer forint,

- ‑minden további gyermek esetében 100 ezer forint.

Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében a félszocpol összesen 1 200 000 forint, három gyermek után pedig 1 900 000 forint.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 01., 12:35
Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2024. július 1-től a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet minden egészségpénztári tagsággal rendelkező tagjának rendszeres támogatást biztosít.
2024. 07. 25., 13:35
A Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában 2024. június 28-án kihirdetésre került a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.)

  JETfly Magazin

Alig hat héttel az évkezdés után ismét új légitársasággal bővül a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport menetrendje. A Budapest és a kazahsztáni Simkent városa között induló új, közvetlen összeköttetést a SCAT Airlines üzemelteti május 27-től, teljesen új célállomást adva hozzá a Budapest Airport folyamatosan bővülő desztinációs kínálatához.

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.