Merre tovább katonai oktatás?

A tárgyaláson a HOSZ részéről Simon Zoltán elnökségi tag, Somorácz András a ZMNE alapszervezeti vezetője, valamint Fehér Zoltán haderőnemi titkár vett részt, a HM-et Czimmer István László ezredes, főosztályvezető és Holló József ezredes, osztályvető képviselte.

A találkozó kezdetén Simon Zoltán arról tájékoztatta Czimmer ezredest, hogy a látogatás célja egyrészt a kapcsolatfelvétel, másrészt pedig az oktatási rendszer átalakításának helyzete, valamint aktuális és jövőbeni feladatainak megismerése. Ezt követően Czimmer ezredes vázolta a HÉF anyagban leírtakat. E szóbeli kiegészítésből ugyanaz derült ki, mint a HÉF anyagból, vagyis; nagyon sok és fontos kérdés nem eldöntött, elsősorban azért, mert az állománytáblák szintjén kialakulatlan haderőstruktúra nem teszi lehetővé a pontos képzési igény számvetést. Így az átalakítás fő mozgatórugója egyrészt és elsősorban pénzügyi természetü (csökkentés), másrészt pedig arra az ideára épül, hogy a katonai felsőoktatást, mint a nemzeti felsőoktatásba integrálódott rendszert mindenképpen meg kell tartani. A találkozó során a HOSZ vezetői képet kaptak azokról a bonyolult problémákról, amelyet az oktatási rendszer átalakítása során meg kell oldani. Simon Zoltán szerint szakszervezeti részről az egyik legnagyobb probléma az, hogy a jelenlegi rendszerben szinte mozdíthatatlan az egyetem egyébként lényegesen túlméretezett és strukturálisan is rossz humán szerkezete. Emiatt a HOSZ komoly gondnak tartja, hogy az újabb csökkentések kapcsán a jól felkészült fiatal, aktív állomány szorulhat ki a munkahelyekről a csekély érdekérvényesítési lehetősége miatt.

Simon Zoltán azt is megfogalmazta, hogy a Honvédszakszervezet fontos feladatának tartja, hogy a döntések előkészítése során, főleg a szelekciós szempontok kialakításakor, képviselje a tagság érdekeit oly módon, hogy megfelelő szakmai tartalommal olyan időtálló átszervezések történjenek, amely megfelel a jól felkészült aktív állomány érdekeinek és a Magyar Honvédségnek egyaránt. A nyugdíjas katonák alkalmazásáról pedig az a határozott szakszervezeti vélemény alakult ki, hogy azt olyan formában kell megoldani, hogy az általuk képviselt tudás hasznosulhasson, ugyanakkor az általuk betöltött pozíciók ne akadályozzák a fiatalabb generációk érvényesülését, illetve sok esetben a megélhetését. A nyugdíjasok ne pozíciókat töltsenek be, hanem hozzanak létre részükre olyan státuszokat, melyekben az általuk végzett munka és nem a betöltött pozíció miatt részesülnek anyagi juttatásokban.

A HOSZ úgy látja, hogy az oktatási rendszer átalakítása még messze nem tart az ideális és végleges állapotánál, ezért fokozottan figyelni kell a folyamat előkészítési és végrehajtási időszakában egyaránt, hogy mind szakmailag és főleg az ott dolgozók érdekeinek megfelelő megoldások szülessenek.