Levél a közigazgatási államtitkárnak

Szervezetünk álláspontja szerint az érintett állománnyal személyi beszélgetést szükséges lefolytatni, melynek során ismertetni kell az új követelményeket, és nyilatkoztatni kell az érintettet, hogy a megváltozott követelményrendszer mellett vállalja-e a beosztás további ellátását. Véleményünk szerint az állománytáblában megjelenített új követelményekkel a munkáltató egyoldalúan, jelentős mértékben megváltoztatta a szolgálatteljesítési követelményeket, mely bizonyos esetekben jelentős hátránnyal járhat az állomány tagjára, s lehetséges, hogy a megváltozott követelmények mellett nem akarja, vagy nem tudja vállalni a további szolgálatteljesítést. A Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 6. § alapján az állomány tagjának az általa betöltött beosztási szinthez rendszeresített rendfokozathoz a rendelet 4. számú mellékletében előírt általános idegennyelv-ismeret szinttel kell rendelkeznie, az egyes beosztástípushoz szükséges nyelvismereti követelményeket külön kell meghatározni és a MAK-ban kell megjeleníteni, és az ettől eltérő, konkrét (pl. NATO beosztások, nemzetközi szerződések alapján együttmüködésre felajánlott erők esetében) idegennyelv-ismereti követelményeket az állománytáblák és munkaköri jegyzékek tartalmazzák. A rendelet 12. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza: „a 4. számú mellékletben meghatározott - e rendelet hatálybalépésekor viselt rendfokozatára előírt - idegennyelv-ismereti követelménynek való megfelelést a teljes személyi állománynak 2008. december 31-ig kell elérnie”. Nem helytálló az az álláspont, miszerint a beosztás ellátásához kötődő követelményeket elegendő közölni az érintettel, aki ezt tudomásul veszi, és ha azt az előírt időpontig nem teljesíti, a Hjt-ben meghatározott módon kell vele szemben eljárni. Különösen a 20/2002. HM rendelet 12. § (4) bekezdés ismeretében, mely szerint a hivatásos és szerződéses állomány esetében a nyelvi követelményeknek való megfelelést a fenti időpontig olyan ütemezéssel kell elérni, hogy a nyelvképzésben való részvétel ne veszélyeztesse az alaprendeltetésből adódó feladatok ellátását. Ebből következik, hogy a személyi beszélgetés során közölni kell a nyelvi követelményeket, a beiskolázás ütemezését, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjét. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) 7. § (2) bekezdése írásbeliséghez köti (többek között) a szolgálati viszony módosítására, az állomány tagjának beiskolázására vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról készült iratot.

Álláspontunk szerint a fent említett jognyilatkozatok megtételének legalkalmasabb helyszíne illetve időpontja a személyi beszélgetés, úgy a munkáltató, mind az állomány tagjára nézve.

Az állomány tagjait érintő másik nagy horderejü változtatás a Hjt. 52/A. §-ban történt. Eszerint – néhány kivételtől eltekintve – nem szükséges az állomány tagjának beleegyezése a külföldi katonai szolgálatra történő vezényléshez. A jelenlegi katonai eskü a Magyar Köztársaság függetlenségének megvédésére kötelezi az eskütevőt. Az augusztus 1-től hatályos törvényi változtatás azonban már békefenntartó müveletekben való részvételre, nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátására, stb. kötelezi az állomány tagját. Ebben az esetben kívánatosnak tartjuk a katonai eskü megváltoztatását, és annak biztosítását, hogy az állomány tagja választhasson azon két lehetőség közül, hogy leteszi az új esküt, vagy azt visszautasítja.

Budapest, 2004. július 19.

Tisztelettel:

a távollévő elnök helyett

                                                                                     Heiling Ottó

                                                                                                        alelnök