2024. 05. 29. szerda
Magdolna
: 385 Ft   : 355 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

,,Budapesti Nyilatkozat \" - elfogadva!

Hosz  |  2004. 10. 16., 10:02

Az Euromil II. kongresszusa elfogadta a ,,Budapesti Nyilatkozatot\". Mint azt Heiling Ottótól, a HOSZ alelnökétől - a budaőrsi helyszínen - megtudtuk a következő időszaktól a hazai katonai érdekvédelem hatékonyságának javulását, a szaktárca és a reprezentatív katona-szakszervezet párbeszédének új alapokra helyezését várják. A nyilatkozat teljes szövege itt tölthető le... 

Bevezető

A Katonaszövetségek Európai Szervezete, az EUROMIL 1972-es megalakulása óta második alkalommal tartja legfőbb döntéshozó szervének a kongresszusnak az ülését Kelet-Európai államban. Az 1991-es prágai ülés után most Magyarország fővárosára Budapestre, mint Kelet-Közép-Európa egyik kiemelkedő politikai, gazdasági és kulturális központjára esett az Elnökség választása, mégpedig az alábbi okok miatt:

A magyar katonák szakszervezete a Honvédszakszervezet (HOSZ), 1991-es megalakulása óta jelentősen megerősítette a magyar katonák pozícióját a szociális párbeszéd nemzeti rendszerében, és mára a tízezer főt is meghaladó taglétszámával kikerülhetetlen szociális partnerré vált mind a honvédelmi ágazatban, mind a közszolgálati érdekegyeztetés egyéb fórumain. A HOSZ az EUROMIL aktív tagjaként folyamatosan növelte nemzetközi befolyását is, mára a Szövetség egyik meghatározó szervezetévé vált.

Magyarország 1999 óta a NATO teljes jogú tagállama. A hadsereg szervezetében, rendeltetésében és kiképzési rendszerében a NATO belépés óta lezajlott és ma is folyamatban lévő változások folyamatosan javítják a hadsereg hadrafoghatóságát, interoperabilitását, egyre inkább lehetővé teszik a Magyar Köztársaság részvételét az ENSZ és NATO müveletekben és egyéb nemzetközi feladatok végrehajtásában. A végbement változások, mindenek előtt a professzionális haderőre történő átállás ugyanakkor jelentős terheket rónak mind az országra, mind a hadseregben szolgálatot teljesítő katonákra és családtagjaikra.

Magyarország 2004. május 1-től az EU teljes jogú tagállama. A csatlakozás jelentős hatással bír az ország társadalmi, gazdasági és pénzügyi struktúrájára, a törvénykezésre és az alacsonyabb szintü jogalkotásra, ezen keresztül a szociális ügyekre, valamint a szociális partnerek közötti viszonyra is. 

Politikai keretfeltételek

1. A közös Európa létrejött és fejlődik. Még inkább megerősödik, ha megtalálja az egységes léptékeket és alapelveket. Egy fontos összetevője volt ennek a közös európai fizetőeszköz bevezetése. Az EURO, mint minden egyes polgár számára konkrétan megfogható európai szimbólum, a gazdaságon keresztül terjeszti ki egyesítő erejét az összes jelentős politikai kérdéskörre. A közelmúltban véglegesített és jóváhagyott EU Alkotmány pedig hosszantartó viták során megteremtette az európai egység általános politikai és jogi keretfeltételeit is. A mindenki számára elérhető jólét biztosítására azonban csak a szabadság keretei közötti béke fenntartása, megőrzése mellet van mód.

2. A világ és ezen belül Európa biztonsága folyamatos veszélyeztetettségnek van kitéve. A Balkánon máig meglévő válsághelyzetek, a növekvő Közép-Keleti feszültség, a 2001. szeptember 11-i new yorki és washingtoni, valamint a 2004. március 11-i madridi események a bizonyítékok erre. A nemzetközi terrorizmus elleni harc új kihívások elé állítják az államokat és fegyveres erőiket. Ez egyértelmüvé teszi, hogy a felelős politika sem ma, sem holnap nem mondhat le a jól kiképzett hadseregekről, melyek kellően motivált, a nemzetközi válságkezelő müveletek végrehajtásához alkalmas kiképzéssel és felszereléssel rendelkező katonákból állnak. Ugyanakkor valamennyi európai hadsereg folyamatos átszervezés, csökkentés alatt áll, ami gyakran legalább annyi problémát vet fel, mint amennyit megold.

3. A legtöbb európai állam költségvetése a végletekig túlfeszített, az állami apparátus átszervezésével, csökkentésével járó takarékossági intézkedések nem kerülik el a védelmi ágazatot sem. A fegyveres erők általában alulfinanszírozottak, különösen a nélkülözhetetlen fejlesztések terén. A védelmi költségvetések nem kapnak elegendő forrást ahhoz, hogy:

·        a hadseregek szervezeti átalakítását következetesen végrehajtsák,

·        a felszerelés korszerüsítését éppen a katonák védelme érdekében javítsák,

·        a katonák élet-, és munkakörülményeit javítsák,

·        a motivációt és a morált erősítsék,

·        egy – a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő- korszerü és müködőképes karriermodellt az állomány számára biztosítsanak.

4. A különböző nemzetek katonai egységeinek integrációja egyre erősebbé válik, egyre gyakoribbak a növekvő kockázat mellett a gondosan egyeztetett békemissziós müveletek. Ennek ellenére a hadi-, munka- és szolgálati jogi előírások továbbra is igen távol állnak egymástól az egyes államokban. Az egyesülési jog, amelyet alapjogként garantál minden demokratikus alkotmány, sajnos még sok európai katona számára a mai napig nem biztosított. Ők valamennyien másodrangú állampolgároknak érzik magukat.

Ezen a téren az EUROMIL a tagszervezeteivel egyetemben folyamatosan változtatásokat kezdeményez, és jelentős erőfeszítéseket tesz a helyzet javítására. Teszi ezt nemzeti és összeurópai vonatkozásban is. Fontos partnerek e célok elérése érdekében a nemzeti és az európai parlamenti képviselők, az Európa Tanács, az EU és a NATO más szerveinek felelős tisztség-, és tisztviselői is.

Az EUROMIL önmeghatározása

5. A 32 évvel ezelőtt létrehozott katonai érdekvédelmi csúcsszervezet az EUROMIL az egyetlen reprezentatív képviselője az európai katonaszövetségeknek. A maga nemében ez az egyetlen ilyen jellegü nem kormányzati szervezet. Az EUROMIL 23 európai nemzet több, mint 500.000 katonáját egyesíti, akik több mint 30 érdekvédelmi szervezetbe és katonai szakszervezetbe tömörültek. Az EUROMIL széleskörü képviseletet nyújt a katonák számára, hiszen tagszervezetei a hivatásos és szerződéses katonák mellett a sorkatonák, a nyugállományúak és a tartalékosok érdekképviseletét is ellátják. Az EUROMIL folyamatosan bővül, mely folyamat részeként gyakran csatlakoznak vagy fordulnak a szervezethez olyan államok érdekvédelmi szervezetei és katonái is, amelyekben az aktív katonák számára az egyesülési jog nem biztosított.

6. Az EUROMIL valamennyi tagszervezetével együtt az "egyenruhás állampolgár" eszményképének az elkötelezettje. Ez azt jelenti, hogy a katona jogai és kötelezettségei békeidőben alapvetően megegyeznek minden más állampolgáréval. A katona a polgártársai jogait és szabadságát - hazáján kívül is - óvni és védeni köteles, szolgálata során azonban mindkettőt biztosítani kell számára is. Az egyenruhás állampolgár számára természetesek a katonai tevékenység olyan alapelvei, mint a politika primátusa, vagy a parancs és az engedelmesség. Ugyanakkor éppen olyan magától értetődően visszautasítja polgári jogainak minden olyan korlátozását, amelyek nem az alkotmányból erednek, és amelyeket a speciális katonai feladatok ellátása nem indokol.

7. Az egyenruhás állampolgár képe ma aktuálisabb, mint valaha. A válságrégiókban történő külföldi alkalmazások különleges követelményeket támasztanak a katonákkal szemben. A katona nem pusztán egy egyszerü fegyveres és harcos. Ez azt jelenti, hogy nem elég az ellenséget katonailag legyőzni. A katona sokkal inkább egy politikailag képzett közvetítő is, aki a tevékenysége során a demokrácia és a szabadság értékeit közvetíteni és erősíteni köteles. A katona csak a végső szükséghelyzetben nyúl a fegyveréhez. Ez az újszerü katonai küldetés nagyfokú igényességet támaszt a katonák politikai érettségével, látókörével és beleérző képességével szemben. A ma katonája nagykorú és állampolgári felelősségtudattal bír, mindez érvényes úgy az életét fenyegető harci cselekmények közben, mint az otthoni, békekörülmények közötti felkészülésére és egyéb tevékenységére is.

8. A katona kész és képes arra, hogy az őt és családját érintő politikai döntéshozatalban, jogszabályalkotásban felelősséggel részt vegyen, az alkotmányokban és törvényekben biztosított állampolgári jogaival éljen. Az EUROMIL elvárja, hogy ezt az összes európai kormány tartsa tiszteletben és tegye lehetővé az egyesülést és ez által saját szociális jogaik védelmét a katonák számára. Ez érvényes a szociális keretfeltételek kialakítására, így különösen a jövedelem, az előmenetel, a kiképzés, a családtámogatások és a nyugdíj vonatkozásában.

A szociális párbeszéd

9. Bár az Európai Unió Alkotmánya kimondja, hogy tovább kell erősíteni a közös Európai Kül-, és Biztonságpolitikát, megállapítható, hogy az EU három alappillére közül ez az a pillér, ahol a tagállamok közötti intézményesített együttmüködés a legkevésbé aktív annak kormányközi jellege miatt. Ezért az európai intézmények, mint például a Tanács, a Bizottság vagy a Parlament nem tekintik sürgős feladatuknak a katonák szociális elvárásainak és igényeinek kielégítését.

10. Az EUROMIL rendíthetetlenül azon fáradozik, hogy a katonák jogainak ilyen mértékü figyelmen kívül hagyását európai szinten arra alkalmas, demokratikus kezdeményezések és intenzív lobbytevékenység által kiküszöbölje, az EU szintü szociális párbeszéd rendszerének kialakításakor az érdekegyeztetésből a katonai érdekvédelmi szervezetek sem legyenek a jövőben kihagyhatók. Hasonlóképpen veti fel az EUROMIL a nemzeti kormányoknál és parlamenteknél azt, hogy az egyesülési szabadság alapjogát valamilyen formában a fegyveres erőkre is terjesszék ki, amennyiben ez még nem történt volna meg.

11. Az EUROMIL kifejezetten üdvözli a magyar társadalomban az elmúlt évtizedben végbement demokratikus változásokat, amelyek eredményeképp a társadalom egyenrangú tagjai közé sorolja a katonákat, mint „egyenruhás állampolgárokat” is. A jelenlegi szakszervezeti jogokat igen fontos szociális vívmánynak kell tekinteni. Ezt a szabadságjogot Magyarországon minden demokratikusan létrejött szakszervezetnek és érdekvédelmi szervezetnek erősíteni - ahol szükséges - bővíteni kell. Ennek során rendkívül fontos, hogy a szociális párbeszédet ne csak a Honvédelmi Minisztérium és a katonai érdekvédelmi szervezetek között, hanem az egész kormányzat bevonásával alakítsák ki és mélyítsék el.

A Szövetség ugyanakkor mélységes aggodalmát fejezi ki a magyar katonák és reprezentatív érdekvédelmi szervezetük jogainak csorbítására és korlátozására irányuló politikai törekvések miatt, mint ahogy a korábban jól müködő ágazati párbeszéd rendszerének elsúlytalanítása és túlzottan formálissá tétele miatt is.

12. Az EUROMIL üdvözli a magyar tagszervezete a HOSZ és a többi közszolgálati szakszervezet közötti jó együttmüködést, különösen azon szakszervezetekkel, amelyek tagjai az állampolgárok biztonságát szolgálják. Nagyon fontos a szervezetek közötti koordináció, összefogás, és a fontos ügyekben történő közös fellépés. Csak így biztosítható a kellő befolyás és érdekérvényesítő erő a leendő és várhatóan egyre nehezebbé váló szociális párbeszéd és az egyéb tárgyalások során.

A jövő kihívásai

13. Magyarország jelenlegi általános politikai helyzete sok európai ország számára példa lehet. A fegyveres erők folyamatos átalakulásban vannak. A társadalom és a katonák közötti viszony folyamatos véleménycsere során alakul és stabilitást igényel. Az olyan általános alapelveket, mint a „politikával szembeni elvárások”, a „nyilvánosság és a fegyveres erők kapcsolata”, vagy a „hadsereg a demokráciában” megfogalmazni nem könnyü. Mindez energiát, empátiát és kitartást követel minden résztvevőtől.

14. Az egyesülési jog érvényesítése és mindennapi alkalmazása, a katonák konzultációs és  participációs jogai, különösen az alapvető állampolgári jogaik, valamint a szociális ellátásukra és szolgálati viszonyukra vonatkozó kérdésekben, mind a politikai, mind a katonai vezetők részéről támogatást kell, hogy élvezzenek. A szkepszist és az ellenállást elkötelezettséggel és meggyőző erővel kell leküzdeni. Ez komoly kihívás az EUROMIL tagszervezeteivel, így a Honvédszakszervezettel szemben is. Minél nagyobb a szakszervezet taglétszáma, minél magasabb a szervezettsége, annál nagyobb a véleményformáló szerepe és – megfelelő politikai fogadókészség esetén- annál könnyebb sikereket elérnie is.

15. Az európai szintéren csak akkor lehet sikert elérni, ha a tagszervezetek nemzeti szinten is sikeresek. Az európai intézmények és védelmi szövetségek csak akkor hajlandók érdemben együttmüködni, ha a nemzetállamok a saját demokratikus értékeikről vallott elképzeléseikkel nyomást gyakorolnak az európai államok közösségére, formálják annak véleményét.

Az EUROMIL ez esetben, mint tapasztalt közvetítő lép fel. A biztonság és a béke Európa számára a jövőben is csak a katonákkal együtt képzelhető el. Az európai katonák szociális biztonsága az állam elkötelezett gondoskodásának a függvénye, amelyet csak egy az egész Európára kiterjedő szociális törvényalkotással lehet és kell elősegíteni és biztosítani.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2024. 05. 07., 10:09
A kihasználtságra és a tapasztalatokra való tekintettel a szerdai meghosszabbított nyitva tartást kizárólag előzetes egeztetés alapján biztosítjuk!
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.
2024. 05. 29., 10:52
Tájékoztató a Hész XVIII. Országos Horgászversenyéről 2024. június 29-30. A HÉSZ Központi Iroda, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Tiszamenti Katonai Repülősök alapszervezetének közreműködésével 2024. június 29-30-án horgászversenyt szervez a kengyeli (Szolnok, Martfű térsége) Crazy Carp Lake horgásztavon...

  JETfly Magazin

Az első nyári hónapban repülőnapot rendeznek többek között Dunakeszin, Kadarkúton és Budaörsön is, a Múzeumok Éjszakáján pedig szintén több helyszínen várják a repülés rajongóit!

  Háború Művészete magazin

A Roszatom nukleáris üzemanyagot gyártó részlegéhez, a TVEL-hez tartozó Csepecki Gépgyárban megkezdték azoknak a speciális spirálbordás titáncsöveknek a gyártását, amelyek a világ majdani legnagyobb atomjégtörő hajóján a gőzfejlesztők szerkezeti merevségét biztosítják.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.