Jó helyre rakták ki a plakátot, az úton haladva szinte nekihajt az ember, messziről látni a deli magyar katonát, deréktól fölfele, amint díszegyenruhájában feszesen tiszteleg. Engem üdvözöl, nem vitás, hiszen én vagyok vele szemben. De nagyképű vagyok már megint! Ha üdvözölne, akkor azt mondaná az a katona, hogy: „Erőt, egészséget!” Már úgy értem, az lenne ráírva a plakátra, mintha azt mondaná. De nem ilyesmi van ráírva arra a plakátra, a deli magyar katona alá és mellé, hanem az, hogy: IGÉRETÜNKHÖZ HÍVEN ELJÖTT A VÁLASZTÁS IDEJE, majd lejjebb valamivel, a nemzetiszínű zászlót jelképező valami mellé: MAGYAR ÖNKÉNTES HADERŐ, majd még lejjebb: A SZABADSÁG EREJE...
Még az van odaírva, felülre, legfelülre, de már nem is a plakátra, hanem a fölé, hogy: Multimédia
Ezt az üzenetet megértem, a Multimédia üzen: neki fizessek, ha én is ide akarok rakni egy hatalmas, színes plakátot, mégpedig valószínűleg sok pénzt, nagyon sok pénzt, egy ilyen jó helyen nem két fillér a reklámhely. De azért a sok pénzért, a bérleti díjért mit mond a többi szöveg? A magyar katonával mit üzen nekem a Magyar Honvédség? Noha az van odaírva, azt mégsem üzenheti, hogy eljött a választás ideje, mert senki nem ígérte, hogy még az idén választás lesz, nem is lesz, ha lenne, már jöttek volna a kopogtató-céduláért. De ha nem ez az üzenet, akkor mi? Hm! Nehogy elfelejtsem majd megkérdezni valakitől, aki nálam okosabb! Az már inkább üzenet lehet, ami alább van, ha nem is igazán kifogástalan fogalmazással, de mégis azt mondhatja, hogy a magyar önkéntes haderő a szabadság ereje. A magyar szabadságé. De ezt meg nem vehetem komolyan, a minap nyilatkozta egymástól függetlenül hazánk e tekintetben szinte mindegyik politikai tényezője, hogy mégsem az eredetileg tervezett, hatalmas létszámú, 35 ezres lesz a magyar haderő. Ilyen hatalmasan nagy hadsereg fenntartására nincs pénz. De nincs is rá szükség, mert a mi biztonságunk záloga a NATO, amelynek erejéhez 25 ezer harcossal járul majd hozzá a Magyar Köztársaság. A plakát most meg azt akarja üzenni, hogy ez a 25 ezres sereg lesz a magyar szabadság ereje? Végül is most mit higgyek? Ne feledjem, ezt is meg kell majd kérdeznem valakitől!
Október 25-én összesen egy tucat magyar városban rendezvénysorozat kezdődött. Ezt azért mondom, mert nem könnyű észrevenni, aki nem néz tévéhíradót, nem olvas újságot, az nem is veszi észre. A rendezvénysorozat üzenetét éppen ezekből a tudósításokból értem meg. Budapesten, a Hősök terén felállítottak egy 30 méter hosszú, centiméterre hajazó valamit, ami naponta egy centimétert jelképező 3 méteres darabokkal rövidül, mintegy azt ordítva, hogy amint elfogy a centi, elfogy a sorkatonaság intézménye is. Ezt olvasom a lapokból, melyek tudósítói nem egyszerű katonák, hanem a védelmi szféra vezetőinek beszédei, nyilatkozatai alapján tudósítanak. Az első képletes centimétert Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság első elnöke, közismertebb nevén Árpi bácsi vágta le, a kormányzat jeles képviselőivel, példának okáért dr. Komor Levente helyettes államtitkárral együtt. De a sorkatonaság intézménye nem „fogy el”, mivel annak az „elfogyását” nem hagyta jóvá a magyar Országgyűlés. Hm! Akkor, ezek szerint, az ünneplés oka nem más, hanem mindösszesen az, hogy a honvédelmi miniszter saját hatáskörben úgy döntött, többet nem hívat be sorkatonai szolgálatra magyar fiatalt. Ő. Amíg miniszter! És ha egyszer más lesz a miniszter? Az a miniszter dönthet majd másként?
Úgy hírlik, a rendezvénysorozat kampányostól, plakátostól, centistől együtt sem került sokba, alig 180 milliót kóstál az egész. Persze, meglehet, ez a pénz mégsem kevés, hanem sok? Ki döntheti ezt el? Ezt is meg kell kérdeznem majd valakitől, mindenesetre november 3-án leszerelt az ,,utolsó" sorkatona.