Bérek, élet- és munkakörülmények 2005-ben – a számok tükrében

A parlamentnek benyújtott költségvetési törvény tervezete szerint a HM 2005-ben mintegy 288 milliárd 116,6 millió forintból gazdálkodhat, szemben a 2004. évi 346 milliárd 956.1 millió forintos előirányzattal, ami az ismert költségvetési szigorítások miatt később 309 milliárd 819.2 millió forintra szűkült. A HM KPSZH főigazgató tájékoztatása alapján a HM és az MH minden minden területét érintően megszorításokra és szigorításokra kell számítani, csak így biztosíthatók a működés feltételei. A személyi juttatások vonatkozásában a tárca– összhangban a kormány elvárásaival – bérfejlesztésre nominálisan 6%-ot tervezett, ami a számítások szerint 2%-os reálbérnövekedést eredményez. Az illetményemelés konkrét végrehajtásának módszere és esetleges differenciálása egy későbbi, külön egyeztetés tárgyát képezi majd. Az egyéb járandóságokat, költségtérítéseket és más juttatásokat a 2004. évinél többnyire magasabb szinten, a tényleges szükségleteket figyelembe véve tervezte meg a tárca.

A 2005. évi költségvetésben egyértelműen vesztes a lakástámogatás- és építés rendszere, amelyre a 2004. évi 5,6 milliárd forinttal szemben 2005-ben mindössze 1,206 milliárd forintot szán a költségvetés. Továbbra sem megoldott az arra rászoruló nyugállományúak nyugdíjas otthonokban történő elhelyezésének ügye, mivel férőhely bérlésére 31 millió forintot tervez a tárca, ami mintegy 14 férőhely bizosítására elegendő.

A tájékoztatóhoz kapcsolódóan a HOSZ a következő álláspontot fogalmazta meg, illetve problémákat vetette fel:

1./ Az illetmények terén: az elmúlt két évben az országos átlagtól (20% feletti reálbéremelkedés) történt látványos elmaradásunk miatt szükségesnek tartjuk a kormány 6%-os ajánlatán túl a tárcán belül egyéb módon való kompenzálás lehetőségének vizsgálatát. A tárca erre – mivel a költségvetés minden téren „kifeszített” – jelenleg nem lát reális lehetőséget.

2./ Az új Hjt. kidolgozása kapcsán elterjedt, hogy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló összetevők közül kikerül a jubileumi jutalom. Ha ez megvalósul, az véleményünk szerint beláthatatlan következményekkel járhat a hivatásos állomány megtartóképességére és a honvédségben maradására vonatkozóan. A KPSZH főigazgatója szerint a tárca ilyen értelmű javaslatot a törvény tervezetében nem tesz, a jelenlegihez képest kedvezőtlenebb szabályozást nem tervez.

3./ A költségvetési törvény tervezete a Hjt-t úgy módosítja, hogy megszünteti az ún. kiemelt nyelvek tudása alapján járó nyelvpótlékok alanyi jogosultságát. A HOSZ véleménye szerint ez nem áll összhangban a katonákkal szemben megfogalmazott követelményekkel és feladatokkal (a nyelvtudás kötelező megszerzése, külföldre vezénylés beleegyezés nélkül). Ennek kapcsán mi a tárca álláspontja és szándéka a nyelvpótlékok folyósítását illetően?

A KPSZH főigazgatója szerint a tárca az említett módosítástól függetlenül a jelenlegi gyakorlat alapján tervezi a nyelvpótlékokat folyósítani a jövőben is.

4./ Az idei év kedvezőtlen változásai fokozottan éreztetik hatásukat az állomány hangulatára és anyagi helyzetére az év vége közeledtével is. Itt elsősorban arra gondolunk, hogy a 13. havi illetményt ebben az évben a katonaállomány elveszítette, illetve a költségvetési megszorítások miatt az ún. „pulykapénz” reménye is elveszni látszik. Ezért a HOSZ azt kéri a tárcától, hogy a december havi illetményeket még az év végi ünnepek előtt fizesse ki az állomány részére. A KPSZH főigazgatója ígéretet tett ennek a kérdésnek a megvizsgálására, azonban előre bocsátotta, hogy a megvalósítás lehetősége túlnyúlik a tárca keretein, az az államháztartás hiányának kezelési módjával is összefügg. A HOSZ jelenleg a döntést és a konkrét – reményeink szerint kedvező – választ várja, erről pedig természetesen tájékoztatást is adunk.