Gondolatébresztő: Készül a Hosz programja

A programalkotó munkacsoport vezetője Sörös István, a Hosz elnökségi tagja, a Nyugállományú Tagozat elnöke lett, aki először is javaslatokat kívánt gyüjteni a programalkotáshoz. Az általa „meghirdetett” lehetőséggel nem élt senki, sem a munkacsoport tagjai, sem mások. A munkacsoport tagjaként úgy gondoltam, hogy az aktív (hivatásos, szerződéses katonákat) állományt érinti döntően, hogy mi lesz a jövőben, miért érdemes küzdeni, melyek azok a problémák, amelyek megoldásra várnak majd. Tehát elsősorban nyilatkozzanak meg ők illetve képviselőik, mit szeretnének? Látva, hogy a javaslatok nem érkeznek Sörös István írt egy 5-6 soros vázlatot, amellyel egyetértettem, de nem találtam elég markánsnak ahhoz, hogy egy munkacsoport-ülésen csupán csak ezekről beszéljünk. Készítettem ezért egy bővebb, gondolatébresztő anyagot, amely vitaindító lehet. Ezt a munkacsoportnak előadtam, valóban vitaindítóvá vált.

Vázlatom ismertetése előtt megállapítottam, hogy egy programalkotást meg kell előznie egy elemzésnek, amely az előző időszak tevékenységét értékeli, de ezt a munkát a Hosz elnökségének kell majd elvégeznie. Bevezetőmben megemlítettem, hogy a Hosz-nak utoljára 2007-ben készült átfogó programja, feladatrendszere. Ez olvasható a Hosz honlapján. Az akkori célkitüzések közül sok még (általános megfogalmazásai miatt) nem veszítette el aktualitását, egyesek pedig nem teljesültek. Tapasztalataim pedig azt mutatják, hogy új programrészeket szükséges kidolgozni. Nem csak stílus-, hanem arculatváltásra is szükség lesz, mert a formai jegyek változtatásán túl a „tartalmon” is változtatni kell. Előtérbe kell helyezni az érdekvédelmet, egyben egyensúlyt kell teremteni a kötelezettségek és a szolgáltatások között, illetve meg kell szabadulni a személyi kultusz, valamint a demokratikus centralizmus szervezetet károsító jegyeitől.

Mit érdemes átgondolni?

1.    Beszélhetünk-e megrendült vagy elvesztett bizalomról attól függetlenül, hogy melyik testületünkre, Hosz-on belüli vagy kívüli bizalomvesztésre gondolunk? Igen.

Jelen körülményeink, ismereteink szerint a bizalom helyreállítását elsőrendü feladatnak tartom! – döntően szakszervezetünkön belül, a tisztségviselők és a tagság között valamint a külső partnerek (HM, MH vezetése, a nem szakszervezeti tagok és a Liga, FRDÉSZ konfliktus kapcsán elszenvedett presztízsveszteségek okán az ágazati partnerek illetve az országos szintü szakszervezeti szövetségek felé) véleményének befolyásolása terén szükséges lépéseket tenni.

2.    A Hosz korábbi, fő célkitüzései kívánnak-e változtatásokat? Igen.

Meg kell állapítanunk, hogy az illetmények emeléséért, az illetményeket kiegészítő (cafetéria) rendszer fejlesztéséért tett erőfeszítések, a demonstrációk ellenére sem hoztak átütő sikereket. Tehát a szakszervezet fő célja - a továbbiakban is - az érdekképviseleti tevékenység és az érdekvédelem hatékonyságának javítása. A tagok illetve a katona állomány jövedelmének emelése, megélhetésének, munkakörülményeinek javítása érdekében az alábbi ötleteket soroltam fel:

a)      Javaslatok és a megteendő lépések kidolgozása az illetmények emelése és a cafetéria-rendszer fejlesztésére, tárgyalások kezdeményezése a rendelkezésünkre álló ágazati- és ágazatközi érdekegyeztetési fórumokon.

b)      Sikertelen tárgyalások esetére javaslatok kidolgozása a Hosz nyomásgyakorló eszközrendszerére, a megteendő lépésekre, megcélozva az országos érdekegyeztetés fórumait, valamint akciók megtervezése az aláírásgyüjtéstől, a petíció benyújtáson át, a demonstrációig, akár az ország közvéleményét befolyásoló egyéb figyelemfelhívó akciókig.

c)      Pozícióink erősítése az ágazatközi (FRDÉSZ), és az országos érdekegyeztetésben (OKÉT, SZÉF) – akár partnerek keresése más, esetleg a közszférában müködő, országos szintü szakszervezeti szövetségeknél, egyben megkezdeni az Országos Érdekegyeztető Tanácsba (OÉT) az „ágazati szövetségesekkel” együtt történő, önálló jogállású szervezetként való bejutást, a felvételt. (Ez utóbbi 2-4 éves program lehet.)

d)      A főbb követelések megfogalmazása a Hjt. módosítására a „túlszolgálat” (túlóra, rendkívüli munka) tárgykörében. El kell érnünk, hogy a Hjt. ne léphesse túl az Mt. illetve a Ktv. szerint megállapított rendkívüli munkaidőkeretet. Megfogalmazni a túl szolgálat szabadnapokban és/vagy pótlékokban, pénzben történő kiadásának garanciális elemeit. Megkövetelni, hogy munkaegészségügyi és pszichológus szakemberek állapítsák meg a fizikai, pszichikai terhelhetőséget, a többlet munkavégzés káros egészségügyi hatásait, a heti, havi és éves túl szolgálat óraszámát.

e)      A ruházati illetmények kifizetése, a ruházati cikkek biztosítása folyamatos anomáliáinak feltárása és szemléltetése kormány szinten, a megszokott, teljes rendszer átalakításának kezdeményezése a többi fegyveres és/vagy közszféra megoldásainak preferálása mentén.

f)        Kikövetelni a HM vezetésétől, hogy a katonák számára dolgozzon ki egy, az EU tagállamokban fegyveres szolgálatot ellátókhoz hasonló életszínvonalat és megélhetést biztosító, az egyenruhás állampolgárok teljesített kötelezettségeihez mért, méltányos, az EU hasonló szakmáinak átlagjövedelmeihez közelítő programot. (2-4 éves program lehet.)

g)      El kell érnünk a lakhatáshoz (a családot is figyelembevevő), az elhelyezéshez való jog érvényesítését, amelyen keresztül a munkahelyhez közeli, akár lakáshoz jutás, akár bérlakáshoz (szolgálati lakás) jutás, nőtlen szállón, átvonuló szállón történő ingyenes elhelyezés, akár ingyenes albérlet igénybevétele biztosított lesz. A honvédség gondoskodjon teljes állományának, a kor színvonalán álló, illetve az adott körülményeket figyelembe vevő, kulturált elhelyezéséről.

h)      A jogi segítségnyújtás (képviselet, tanácsadás) színvonalának további javítása, fejlesztése. A felmerülő ügyszámmal arányban - ha szükséges - újabb jogászok, ügyvédek szerződések útján történő alkalmazásával, egyben részükre a Hjt. sajátosságainak megfelelő képzéssel illetve utánpótlásuk biztosításával elérni, hogy a Hosz tagjai, „munkavállalói” jogainak magas színvonalú védelme a későbbiekben is megvalósulhasson. A jogászi utánpótlás is legyen képes alkotmány bírósági beadványok, szakszervezeti kifogások gyors, szakszerü elkészítésére, különböző jogszabály-, vagy szabályozás tervezetek véleményezésére illetve tagjaink munkaügyi perbeli képviseletére is.

i)        Tapasztalatcserék, konzultációk kezdeményezése más, az OÉT-ben részt vevő szakszervezeti szövetségekkel (utánpótlás, képzés, szolgáltatások, nyomásgyakorlás, stb. kérdésekben).

j)        Hatékony érdekképviselet nem lehet képzett szakszervezeti tagok és vezetők nélkül. Meghirdethetünk egy „szakszervezeti akadémiát”, amelynek keretén belül végezzük képzéseinket és felkészítjük a vezetői utánpótlást. Fő tantárgyak lehetnének: szakszervezet történet, általános jogi alap- és munkajogi ismeretek, szakszervezet gazdálkodási ismeretek, kommunikáció-tárgyalástechnika valamint konfliktuskezelés. Cél a szakszervezeti tagság „szakszervezeti mozgalmi” jellegü képzése, a jövő szakszervezeti vezetőinek kiválasztása, az utánpótlás biztosítása illetve a felkészült tagsági és/vagy „aktíva” bázis megteremtése.

k)      Hatékony érdekképviselet nem valósítható meg egzisztenciájukban bizonytalankodó, veszélyeztetett szakszervezeti vezetőkkel, tisztségviselőkkel. Tagjaink ne „álom beosztásban”, „álom előmenetelben” gondolkodjanak, amikor függetlenített szakszervezeti vezetők kívánnak lenni. Azonban ne is a nyugdíjra „hajtsanak”. A választott tisztségviselők védelmét illetve a tisztes visszavonulás feltételeit ki kell dolgozni! HM-Hosz megállapodáson keresztül (akár Hjt. módosítást is elérve) biztosítanunk kell tisztségviselőink lemondása, meg nem választása esetére a honvédség keretén belüli továbbfoglalkoztatásukat illetve rendelkezési állományban tartásukat akár 2-3 évig is, az eddig biztosított egy évvel szemben. Megállapodásban és/vagy Hjt-ben rögzíteni, hogy a tisztségviselőket szakszervezeti tevékenységük során is illesse meg az előmenetelhez való jog, és a feltételek megléte esetén kapják meg járandóságukat. Legyen tiszta és átlátható ez a rendszer. Rögzítenünk kell összeférhetetlenségi szabályaink között a tisztségviselők más foglalkoztatási, más munkajogviszonyhoz való viszonyát, például felügyelő bizottsági tagság, vállalkozói tevékenység, stb. vállalásának lehetőségét vagy tiltását.

l)        A szakszervezetbe történő belépés ösztönzése, a PR munka javítása, kiadványok frissítése, stb.

3. A hatékony érdekképviselet, érdekvédelem más struktúrát is követel. Ezért a Hosz alapszabályának módosítását is kezdeményezni szükséges. Javaslataim a módosításokra:

a)      A MH struktúraváltozásának praktikus követése, amelyben alternatíva lehet a vegyes Hosz struktúra. Fegyvernemek és területi szervezetek együttes alkalmazása, mert nem feltétlenül szükséges egészében másolni a honvédség struktúráját, hiszen nekünk hatékony érdekképviseletet kell müködtetnünk, ahol a megfelelő szintü szakszervezeti „képviselő”, a megfelelő szintü munkáltatói jogkört gyakorlóval közvetlenül tárgyalhat. A cél és feladatrendszerhez kell struktúrát építeni! Nem különböző szakszervezeti tagoknak kell funkciót és egzisztenciát keresni!

b)     A végzendő feladatokhoz és a Hosz struktúrájához (pénzügyi lehetőségeihez mérten) meghatározni a függetlenített, választott tisztségviselői, illetve az alkalmazotti, adminisztratív munkaköröket, létszámokat.  A tisztségviselők listájához szakmai követelményeket, kompetenciákat kell meghatározni. (Alapkövetelmények a funkciók betöltéséhez: iskolai végzettség, szakképesítések, szakszervezeti tapasztalatok, vezetői gyakorlat, stb.)

c)      A Hosz alapszabálya 7. § (2) bekezdése szerint „A rendes tag a szakszervezet minden szervébe és tisztségébe - az összeférhetetlenség eseteit kivéve - jelölhető és választható.” Ennek az elvnek megfelelően meg kell szüntetni, hogy például a főtitkárt a Hosz elnöke jelöli. Bizonyos funkciók legyenek megpályázhatóak. A funkció betöltésének feltételei legyenek rögzítve az alapszabályban vagy az SZMSZ-ben.

d)     Rögzíteni szükséges a választott tisztségviselők szavazati jogait. Elv: amelyik fórum hatásköre a tisztségviselő megválasztása, azon a fórumon legyen a tisztségviselőnek szavazati joga is.

e)      Amennyiben az aktív állomány úgy érzi, hogy ki kell dolgozni, át kell fogalmazni a „létszámarányos” szavazati jog biztosítását, akkor ezt az alapszabályban meg kell fogalmazni. Garanciális elem lehet, - a kisebbségi véleményekre tekintettel – hogy bizonyos kérdésekben (például személyi kérdésekben) 2/3-os szavazati arányra legyen szükség.

f)       A nyugállományúak tagfelvétele kerüljön át a Hosz elnökségének hatásköréből a Nyugállományú Tagozat elnökségének hatáskörébe.

g)      A Hosz Ellenőrző Bizottsága feladatkörének, hatáskörének bővítése. Kaphasson felkérést a Hosz elnökségétől ellenőrzésre, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlására, például az Egység 2002 Kft-t illetően vagy amennyiben a Hosz hatáskörében pénzügyi, gazdálkodási szabálytalanságokra derül fény vagy gyanú merül fel.

h)      A fegyelmi ügyek kezelésének szabályozása és egy etikai kódex megalkotása, mellékletként történő becsatolása az alapszabályhoz.

i)        A tapasztalatok mutatják, hogy az alapszabályban célszerü lesz megfogalmazni az „előrehozott kongresszus” feltételeit, összehívásának, megtartásának szabályait.

A fenti javaslatokhoz a programalkotó munkacsoport tagjai megjegyzéseket füztek. Az anyag eredeti szövegén az első reakciók után már most finomítottam. A továbbiakban várjuk a javító szándékú ötleteket, azzal, hogy a 2007-ben készült programból a megvalósításra érdemes részeket átvesszük (például: nemzetközi kapcsolatok) és egy egységes, a tagság többsége által elfogadható rövid- és középtávú stratégiai programot szeretnénk összeállítani.