Másfél évtizede müködik a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közhasznú Alapítványa, s ez idö alatt megközelíti a húszezer föt azoknak a száma, akik életük nehéz, gondokkal terhelt idöszakában bízvást számíthattak a kurátorok empátiájára, az alapítvány anyagi támogatására. A kuratórium munkájában a megalakulás óta részt vesz Csetényi László, aki a Honvédszakszervezetet képviseli a rangos grémiumban.
– A történeti hüség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a már a Hosz jogelödjeinek delegáltjaként is részt vettem az alapítvány tevékenységében. Az 1990-es megalakulás óta 2004-ig az alapítvány munkájáért a mindenkori vezérkari fönök volt a felelös, ám ez a tisztség tavaly megváltozott, s immár a közalapítványi státusz miatt a honvédelmi miniszter hatáskörébe került. Tizenöt évvel ezelött húszmillió forint volt az alapító összeg, jelenleg ennek háromszorosából gazdálkodhatunk. Az elmúlt év – az új jogállás miatt – tulajdonképpen kísérleti idöszaknak is tekinthetö, bár a munkánkban ez korántsem volt érzékelhetö. 1316 fönek 38,5 millió forintot folyósítottunk, melyböl címzett támogatásként 30 milliót a tárca biztosított. Jellemzö egyébként a hazai szociális helyzetre, hogy az érintettek 50%-a nyugalmazott katona és polgári alkalmazott: ök összesen 17,5 millió forint segélyben részesültek. Az állományból kikerülöket 5,1 millió forinttal segélyeztük, ezzel 105 fö átképzési támogatását tudtuk biztosítani. Több mint tízmillió forinttal kívántuk a rászoruló özvegyek, árvák napi megélhetési gondjain segíteni, míg a szolgálati kötelmeknél balesetet szenvedett 125 bajtársunknak 3,7 millió forintot utaltunk ki. Az igények pozitív elbírálásának azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a kérelmezö pontos, ellenörizhetö adatokkal támassza alá megalapozott igényét. Ennek hiányában tavaly 202 pályázatot kellett érdemi tárgyalás nélkül elutasítanunk.
Csetényi László elmondta, hogy a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közhasznú Alapítvány kuratóriumának munkáját, a döntések elökészítését a titkárság végzi, a segélyek összegét a keretgazdák javaslatának figyelembevételével viszont a kuratórium határozza meg. S bár a testület csak negyedévente ülésezik, ez a döntéseket nem befolyásolja, hiszen sürgösségi ügyekben, telefonon történt egyeztetés után a titkárság gondoskodik a pénz kiutalásáról.
– Hangsúlyozni szeretném, hogy az elbírálásnál rendkívül sokat jelenthet a Honvédszakszervezet, a BEOSZ és a Hodosz tagok aktvitása, a valóban rászoruló személyek felkutatása, valós helyzetük bemutatása. Számítunk a nyugállományú tagozat és a szekciók ilyen irányú érdeklödésére, hiszen ebben a közegben meglehetösen jól ismerik a tagok problémáit, s valószínüleg a nyilvántartásuk is pontos.
Azt gondolom, érdemes a Hosz tagok figyelmét arra is felhívni, hogy a kérelmeket a hadkiegészítö parancsnokságokra kell eljuttatni. A hozzánk beérkezö anyagokat a négy keretgazda és a kurátorok állásfoglalása alapján minösíti a kuratórium, amely indokolt esetben méltányosságot is gyakorol – így gyakran a támogatás összege is emelkedik. Talán fontos információ az is, hogy az általunk folyósított támogatások adómentesek.
Az alapítvány kurátora felhívta a figyelmet arra is, hogy a katonák személyi jövedelemadójának 1%-os felajánlásával évente több millió forinttal gazdagodhat a rászorultak megsegítésére fordítható összeg. Ugyanakkor nehezíti a megalapozott döntést, hogy hét-nyolc segélyezési forma létezik a seregben, s számtalan csekély tökével rendelkezö alapítvány is munkálkodik az alakulatoknál. Az átfedések kizárása csak jó kommunikációval lehetséges.
– Meggyözödésem, hogy a támogatások nagysága és formái is bövülhetnének, ha kevesebb alapítvány vállalná fel ezt a nemes feladatot, s célszerü lenne azt is egységesíteni, milyen feltételekkel, mely célra biztosítanak segélyt. Ezen túlmenöen természetesen mi is gondolkodunk azon, hogyan tudnánk a támogatási lehetöségeket bövíteni: ennek egyik formája például az üdülési díj támogatása lehet. Segíteni akarunk tehát, de csak a valóban rászorulóknak, s ehhez kérjük a Hosz tagjainak segítségét.
