A fokozottan veszélyes munkakörök témaköre az egyik legneuralgikusabb területe a munkavédelemnek. Sok szolgálati panasz keletkezett ez ügyben. A Hjt. kapcsán joghézagok keletkeztek, melyek negatív hatást váltottak ki a munkaadók és a munkavállalók között. A katonai szervezetek parancsnokai rendre felterjesztették a munkakörök minösítést, melyet az MH EVI a helyszínen vizsgált és ügydarabban minösített. Több helyen problémaként jelentkezett, hogy a fokozottan veszélyes beosztásokban dolgozóknál rendre elmaradtak az idöszakos orvosi vizsgálatok, a nyilvántartások hiányoznak. (Itt jegyzem meg, hogy megjelent „a fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító beosztások köréröl, az azokhoz kapcsolódó részletes, valamint a csökkentett napi szolgálati idöre vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (XII.6.) HM rendelet.)
A képernyös munkahelyek vonatkozásában a helyzet a legmegnyugtatóbb. A munkavállalók rendelkeznek éleslátást biztosító munkaszemüveggel. Az ergonómiai követelmények teljesítése már nagyobb szóródást mutat. A bútorzat, a kor színvonalának megfelelö számítógépek és monitorok beszerzésének problémája sok helyen megoldásra vár.
A veszélyes gépek, berendezések területén is jelentös elmaradás tapasztalható. A munkavédelmi törvényben elöírt üzembe helyezések nincsenek végrehajtva, valamint az idöszakos biztonsági felülvizsgálatok is rendre elmaradnak. Ennek jelentöségét növeli, hogy a munkáltató ezzel a magatartásával súlyosan veszélyezteti a munkavállaló egészségét és testi épségét. Sok alakulatnál hiányoznak a nyilvántartások, a munkaeszközök dokumentációi (Gépkönyv, Megfelelöségi nyilatkozat, Karbantartási utasítás, Emelögép napló), melyek megléte elengedhetetlen az üzembe helyezéshez és üzemeltetéshez. Föleg a targoncák esetében alacsony színtü az üzemeltetési fegyelem.
Az elsösegélynyújtás általában a nem hangsúlyos területek közé tartozik. Az elsösegélynyújtók felkészítésére nem fordítanak kellö hangsúlyt. A munkahelyeken az elsösegélynyújtó felszerelések hiányosak, lejárt szavatosságú anyagok és eszközök is elfordulnak. Nincsenek feltüntetve az elsösegélynyújtók és a munkavédelmi tiszt nevei, elérhetösége.
Az érintés- és villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatok jelentös része elmarad, vagy a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére nem történik intézkedés. A szolgáltatók az „A” és „B” tüzveszélyességi osztályba sorolt épületek vizsgálatát elvégzik, ugyanakkor a „C”,”D”,”E” besorolásúaknál ezen feladatok végrehajtása az alakulatot terheli (kimaradt a szerzödésböl). A pénzügyi források hiánya miatt a feladat csorbát szenved.
Az egyéni védöeszközök ellátásának rendjét a munkáltatónak írásban kell meghatározni, melyet az SzMvSz mellékletében rögzíteni kell. Probléma, hogy a tervezésért felelös szakág több esetben nem vonja be a folyamatba a munkavédelmi tisztet és az orvost, pedig e tevékenység munkabiztonsági és munka-egészségügyi tevékenységnek minösül. A konkrét beszerzéseknél is gondot jelent ez, mivel a beszerzö nem ismeri az egyéni védöeszközökkel kapcsolatos elöírásokat. Így aztán sürün elöfordul, hogy nincs a védöeszközhöz a munkahelyen felhasználói információ, mely a használatát, karbantartását lenne hivatott elöírni. A munkáltató az egyéni védöeszköz használatát és annak állapotát rendszeresen nem ellenörzi, ezért sok eszköz védöképességének elvesztése után is használatban marad.
A veszélyes anyagokat széles körben használják a honvédségben. A Biztonsági Adatlapok – ami a veszélyes anyag kelléke – nem áll rendelkezésre teljes körüen a felhasználói szinteken. A Biztonsági Adatlapok tartalmát meg kell ismertetni a munkavállalóval a munkavédelmi oktatás keretében. A veszélyes anyagok csomagolásainak egy részén nincs címke, így az nem azonosítható.
A munkahelyeknél figyelembe kell venni „a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéröl” szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet elöírásait, mely 2004. május 1-én lépett hatályba, de nem hiába két év állt rendelkezésre a benne foglaltak teljesítésére. A területnek számtalan szegmense van, de csak néhányat említek meg. A harc- és gépjármü javító mühelyek állapota siralmas a vizsgált objektumok zöménél. Az akkumulátortöltö helyiségek nem felelnek meg az elöírásoknak. Az iroda- és szolgálati helyiségek sok esetben zsúfoltak, a bútorzat leamortizálódott, a klimatikus állapotok nem érik el a kívánt értéket, a mesterséges megvilágítás értékei alacsonyak, a komfortosság sok helyen nem éri el a kor színvonalát. Több helyen méltatlan körülmények tapasztalhatók.
A munkavédelmi érdekképviselök megválasztása a katonai szervezeteknél nem történt meg, pedig ez az érdekképviseleti fórum lenne hivatott szakmai kapcsolatot tartani a munkaadóval (parancsnokkal) többek között abból a célból, hogy ami a munkahelyeken problémaként jelentkezik, az eljusson a szervezet vezetöjéhez.
A beterjesztett munkavédelmi jelentés és a megszerzett tapasztalatok ismeretében a Hosz szándéka, felvenni a hivatalos kapcsolatot a HM közigazgatási államtitkárával, aki a honvédelmi ágazat munkavédelmi feladatainak koordinátora, felelöse. Valljuk azt a nézetet, hogy a munkavédelem ügyét ebben a helyzetben csak legfelsö szinten lehet korrekt módon kezelni.