A jogász válaszol

E havi számunkban a szakszervezeti tisztségviselönek kártérítési eljárásban történö képviseleti lehetöségeivel foglalkozom.

Mint azt már júniusi számunkban írtam, a kártérítési eljárásban az állomány tagja jogosult arra, hogy érdekei-nek védelmével megbízza az érdekképviseleti szervet, illetöleg ügyvédet hatalmazzon meg. A szakszervezeti tagot – ha az érdekképviseleti szervet bízza meg – valamely szakszervezeti tisztségviselö (föszabály szerint alapszervezeti vezetö, csoportvezetö) képviseli. A képviselö jogosultságai – értelemszerûen – megegyeznek a fegyelmi eljárásnál korábban leírtakkal, melyeket most hely hiányában nem ismertetek.

Fontos tudni, hogy a kártérítési felelösségnek három egymástól jól elkülönülö formája ismert: a vétkességi kárfelelösség (Hjt. 169-170.§), a megörzési felelösség (Hjt. 171.§), valamint a leltárfelelösség (Hjt. 172-175.§).

A vétkességi kárfelelösségnek két fajtája a gondatlan, illetve a szándékos károkozás. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át, vezetöi pótlékra jogosító beosztásban levö károkozó esetén 1 havi alapilletményét nem haladhatja meg. A károkozó 3 havi, vezetöi pótlékra jogosító beosztásban levö károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha

a)      a Honvédség gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök ke-zelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

b)  az ellenörzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c)      hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy

d)      a kár olyan – jogszabályba ütközö – parancs, utasítás teljesíté-séböl keletkezett, amelynek következményeire az utasított elözöleg a figyelmet felhívta.

Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a Honvédségnek kell bizonyítania.

Megörzési felelösség esetén az állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelös azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az örizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A pénz- és értékkezelö, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelösséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért. Ezekben az esetekben tehát nem is kell vizsgálni a gondatlanság vagy szándékosság kérdését, a Honvédségnek elegendö bizonyítania a kár (hiány) bekövetkeztét, mértékét, valamint azt, hogy a megörzési felelösség feltételei fennálltak (lásd e bekezdés elsö mondatában foglaltakat). Mentesül az állomány tagja a felelösség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külsö ok idézte elö, vagy a Honvédség a biztonságos örzés feltételeit nem biztosította. Ha a megörzésre átadott dolog nem hiányzik, csupán megrongálódott, akkor az állomány tagja a vétkességi felelösségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása öt terheli.

A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Leltárhiány esetén – hasonlóan a megörzési felelösséghez – nincs szerepe a vétkességnek, azonban a leltárhiány érvényesítésének vannak elengedhetetlen feltételei:

–      leltárfelelösségi vagy csoportos leltárfelelösségi megállapodás megkötése a raktárossal (raktárosokkal), írásban

–      az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerûen átadták, és azokat a raktáros átvette

–      a raktáros a két egymást követö leltározás közötti idöszaknak (leltár-

idöszak) legalább a felében az adott raktárosi beosztást töltötte be

–     a raktár teljes készletének leltározása

–     a leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselöjének a jelenlétét lehetövé kell tenni; ha a raktáros a képviseletéröl nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselöt köteles kijelölni.

A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követö hatvannapos jogvesztö határidö alatt kell érvényesíteni (a 60 nap tehát csak a leltárfelelösség esetében jogvesztö határidö, a többi esetben nem!). Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggöen büntetöeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, e határidö 30 nap, és az az eljárás jogerös befejezéséröl rendelkezö határozat közlését követö napon kezdödik.

Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá. A megállapított kártérítés – kérelemre vagy hivatalból – akkor mérsékelhetö, ha

a)    a kötelezett a károkozást követöen tanúsított magatartásával ezt kiérdemelte, és a testület vagyonának megóvására irányuló érdek a kártérítés teljes megfizetése nélkül is megvalósult, vagy

b)    a kötelezett anyagi helyzete a károkozás megtörténte után (családi és szociális körülményei) úgy alakult, hogy a kártérítést még részletekben sem képes a saját vagy az általa eltartottak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni.

Az utólagos mérséklésröl a kártérítési határozatot hozó állományilletékes parancsnok dönt. Utólagos mérséklésére csak egyszer kerülhet sor és az a megállapított kártérítés 25%-át nem haladhatja meg.

Méltánylást érdemlö személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetöleg részletfizetést engedélyezhet. Ennek során figyelemmel kell lenni a hivatásos, szerzödéses katona vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira. A végrehajtás elhalasztására általában csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett vagyoni helyzete önhibáján kívüli okból úgy alakult, hogy az adott idöszakban még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos helyzetet teremtene. A halasztás idötartama legfeljebb 1 év lehet. Részletekben történö fizetés esetén a megállapított kártérítés legfeljebb 12 részletben 1 év alatt történö megfizetése engedélyezhetö.

A képviselö elsödleges feladata annak figyelemmel kísérése, hogy az eljárás megindításakor az elévülés szabályait figyelembe vették-e (nem indítható kártérítési eljárás, ha a károkozás óta 3 év, bûncselekménnyel okozott kár esetén minimum 5 év, de legalább a büntethetöség elévülési ideje, leltárhiány esetén 60 nap eltelt); az eljárás során az eljárási határidöket betartották-e; az eljárás során a kártérítési eljárás alá vont személy javára szolgáló körülményeket is felderítették-e. Az eljárási határidöket az alábbi táblázatban foglaltam össze: