2024. 05. 29. szerda
Magdolna
: 385 Ft   : 354 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A honvéd érdekvédelem tizenöt éve (I.)

Hosz  |  2005. 08. 30., 18:06

A Honvédszak­szervezet 2006 szeptemberében ünnepli megalakulásának 15., e hónap végén pedig szakszervezetté alakulásának 10. évfordulóját. Ebböl az alkalomból alapítótagunk,  Borka István eleveníti fel szervezetünk elmúlt másfél évtizedét.Álltam a mogyoródi vízipark teraszán és figyeltem az ország különbözö részeiböl érkezö honvédségi buszokat. Arra gondoltam, amikor ilyen létszámú tagságot tudunk megmozdítani egy-egy rendezvényünkre, érdemes lenne megemlíteni azokat a viszonyokat, bemutatni azokat az embereket és küzdelmeiket, amelyet akkor folytattak, amikor még kevesen merték azt gondolni; lesznek eredmények is. Írásom biztosan szubjektív, és gondolom vitát is kiválthat. De most, mikor a kezdeti idöket ünnepelhetjük, úgy gondolom: a jelentös eredményeket és eseményeket szükséges megismertetni mindazokkal, akik abban az idöben még kevésbé figyeltek a ma már tizenegy ezer föt is meghaladó létszámú szervezetre. Idöszerûnek tartom a visszatekintést azért is, mert a jelen idönk jól kapcsolódik a múltunkhoz, és tapasztalataink a jelenben is felhasználhatók.A katonai érdekvédelem legmarkánsabb szervezetének megszervezése tizenöt évvel ezelött kezdödött. Idén ünnepeljük a Honvédszakszervezet létrehozásának tizedik évfordulóját. Ezektöl az évfordulóktól jutunk el a jövö év szeptemberének számunkra fontos napjához, a független katonai érdekvédelmi szervezet, a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége tizenöt éves megalakulásához. Ezt az évet fordítsuk arra, hogy rendszeresen megjelenö írásokban emlékezzünk és idézzük föl a történéseket, ha lehet, mutassuk be az eseményeket és a társadalmi környezetet is. Kérek mindenkit, akinek ezekhez kapcsolódóan véleménye van, írja meg, amennyiben kiállítható tárgya, fotója van, küldje meg a szakszervezetnek, hogy a jövö évben bemutathassuk azokat! Várom minden olvasó és az eseményekben résztvevö segítségét, támogatását, hogy a jövö esztendöben méltó módon és történetileg hûen tekinthessük végig ezt az utat. Olyan áttekintést adjunk az anyagok segítségével, hogy mindenki megértse a fejlödést, amit ez a szervezet elért! Mindazt mutassuk meg, amiböl egyértelmûvé válik az a munka, amely szerint a katonák szakszervezete meghatározó motorja volt és maradt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének is! Senki ne várjon tölem teljességet, mindenben megdönthetetlen pontosságot, mert erre nincs garanciám. Talán a történelmi hûséget vállalhatom, de azt mások visszaemlékezései cáfolhatják. Megpróbálom az írásomban tartani magamat ahhoz, hogy az események leírása közben megválaszoljam azokat a kérdéseket, amelyek viszonylag objektívvá tehetik a szubjektív emlékképeimet, azaz tisztázzam, hogy hol, mikor, kik, mit tettek és valószínûleg következetesen szubjektív maradok a miért, és a hogyan kérdésekre adott válaszok során. Ezzel a bevezetövel induljunk is el ezen az úton!Legkevésbé a kezdet biztos, csak a gondolat felbukkanásának idöpontja egyértelmû: az 1990-es esztendö júniusa. Az a történelmi idöszak, amikor befejezödik a szovjet csapatok kivonása hazánk területéröl. A szabad, többpárti parlamenti választásokat követöen megalakult Antall József miniszterelnök vezetésével az új kormány. Ebben az idöszakban a hivatásos állomány közérzete folyamatosan romlott. A költségvetési tételek rohamosan csökkentek, a belsö tájékoztatás hiányosságai felerösítették a radikális létszámcsökkentésekröl terjengö híreket és a politikai elit változásából származó egzisztenciális bizonytalanságot. Az életkörülmények folyamatosan romlottak, az állampolgári jogaink korlátozása nem csökkent és a szolgálati törvény hiánya fokozta kiszolgáltatottságunkat. A kapcsolati tökére épülö és intézményi formákat is viselö katonacsaládokról történö gondoskodás megszûnt. A civil szférában zajló folyamatok egyre növelték a demokratizálódó társadalom és a hadseregben meglévö értékrendek közötti távolságot. A kollektív érdek-kifejezési lehetöségeink továbbra sem voltak meg. Ezt a helyzetet, a változtatás lehetséges intézményesített kísérleteinek korlátjait a magasabb beosztásban lévö, több információval rendelkezö állomány jól érzékelte. A már nem csak politikai megbízhatóság alapján beosztásba kerülö, a gazdálkodás és ellátás korlátjait is jobban érzékelö, logisztikai területen dolgozó parancsnoki, vezetöi állomány is kezdett ezen a helyzeten gondolkozni. A katonatársadalom többségénél elöbb ismerte fel azt, hogy az érdemi változtatásokhoz elsösorban független, politikailag el nem kötelezett és az állomány egzisztenciális helyzetét, valamint a változások irányait is ismerö, érdeket védö szervezet létrehozása a jelenlegi politikai, gazdasági helyzetben szükségszerû. Egy szûk, tenni akaró társaság közösen fogalmazta meg elképzeléseit Tiszacsegén, az anekdota szerint állítólag az ottani fürdö vizében. Ezt az aktív, a szervezet létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzö történelmi négyest nevén is kell nevezni: Horovitz Ferenc ezredes, a Löszer Ellátó Központ parancsnoka, Juhász Mihály alezredes, az Élelmezési Ellátó Központ parancsnoka, Újvári Mihály alezredes, a Ruházati Ellátó Központ parancsnoka és Kapussy György mk. alezredes, a Fegyverzeti Fönökség fötisztje hozzákezdtek a megalakítás szervezéséhez. Létrehozták a Szervezö Bizottságot és megfogalmazták a „Felhívás a Magyar Honvédség hivatásos katonáihoz” címû kiáltványt. Ebben kezdeményezték „hogy a Magyar Honvédség hivatásos katonái (tiszthelyettesek, zászlósok, tisztek és tábornokok) alakítsák meg a Magyar Honvédség Hivatásos Katonáinak Érdekvédelmi Szövetségét. (MH HKESZ).” A felhívás megfogalmazta a szövetség célját: „biztosítsa a hivatásos katonák beleszólását, a velük kapcsolatos -a szolgálati döntéseknek az életkörülményekre való kihatását ellensúlyozó – döntések elökészítésében.”  Felszólították az állományt „hogy a Felhíváshoz csatlakozni kívánók egységenként (önálló egység, vagy bármely parancsnokság, intézet szervezeti egységének megfelelöen) hozzák létre a szövetség alapegységét”.  A felhívásban kapott helyet az 1990. szeptember 15-ei dátum az alakuló közgyûlés összehívásáról, amelyre minden alapegységtöl várták a küldötteket. Felkérték a honvédelmi minisztert és a Parlament Honvédelmi Bizottságát a szövetség megalakításának támogatására. Ebben a felhívásban kapott nyilvánosságot elöször – igaz, nem a mai formájában – szakszervezetünk jelmondata: „Ne döntsenek rólunk, nélkülünk.” Erre az idöre a kérdés elméleti megalapozása és közbeszédbe illesztése is megtörtént. Több írás, tanulmány jelent meg a katonai érdekvédelem helyzetéröl és lehetséges formáiról különbözö lapokban, dr. Bozsó Albert örnagy és dr. Paraizs József alezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanárainak tollából.  Következö számunkban folytatjuk...

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2024. 05. 07., 10:09
A kihasználtságra és a tapasztalatokra való tekintettel a szerdai meghosszabbított nyitva tartást kizárólag előzetes egeztetés alapján biztosítjuk!
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.

  JETfly Magazin

A hadműveleti képességek fenntartása, továbbfejlesztése érdekében a Magyar Légierő számára kiemelt jelentőségű NATO egységbe integrálva, nagy kötelékben gyakorlatozni. Rövid beszámoló az idei Lion Effort gyakorlatról.

  Háború Művészete magazin

A Roszatom nukleáris üzemanyagot gyártó részlegéhez, a TVEL-hez tartozó Csepecki Gépgyárban megkezdték azoknak a speciális spirálbordás titáncsöveknek a gyártását, amelyek a világ majdani legnagyobb atomjégtörő hajóján a gőzfejlesztők szerkezeti merevségét biztosítják.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.