Amit a LIGA Szakszervezetekről tudni érdemes

1988. decemberében értelmiségi szakszervezetek létrehozták az elsö önkéntes konföderációt, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját, melyhez hamarosan közel száz munkás-szervezet csatlakozott. A LIGA Szakszervezetek a megalakulása utáni évben kialakította tanácsadó és oktatási szervezetét, amely tagszervezetei részére a mai napig ingyenesen biztosít szakmai és jogi tanácsadást, rendszeres oktatást.

A szervezet az 1990. évi taxisblokád után lett igazán népszerû, mivel közremûködésével a konfliktust sikerült tárgyalásos keretek közé terelni, és a LIGA akkori elnöke, Forgács Pál aláírásával elfogadtatni a sztrájkot lezáró dokumentumot. A „rendszerváltó szakszervezet” az 1993. évi országos társadalombiztosítási választásokon az Egészségbiztosítási Önkormányzatban 13 százalékot, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban 10 százalékot ért el, amely jelezte, hogy támogatottsága jelentös, taglétszámán kívül sok szimpatizánst is magáénak tudhat. A LIGA a munkahelyeken megtartott 1995. évi üzemi tanács választásokon 5,6 százalékot ért el, és ugyanennyit a közalkalmazotti választásokon, amely jelezte, hogy kicsi, de stabil szervezetként gyökeret vert a magyar érdekegyeztetés talaján.

A hazai aktivitás mellett a LIGA Szakszervezetek széleskörû nemzetközi kapcsolatokat épített ki. A szervezet 1993 óta tagja az ICFTU-nak, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségnek, rendszeresen részt vesz a koordinációs bizottsági üléseken és a szervezet projektjeiben. 1995 óta tagja az ETUC-nak, az Európai Szakszervezeti Szövetségnek. Negyedévi rendszerességgel vesz részt a Végrehajtó Bizottság ülésein, az Irányító Hatóság és több bizottság munkájában, valamint a szervezet által rendezett tanfolyamokon. A szövetség az Európai Bizottság partnere, így az Európai Unió formálódó szabályozását is figyelemmel kísérheti, illetve alakíthatja. A LIGA 1997 óta tagja az OECD országok tanácsadó bizottságának, a TUAC-nak, ahol a plenáris üléseken és a regionális konferenciákon vesz részt. Szintúgy tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak, amely szervezet nem csak irányelveket ad ki, de figyelemmel kíséri, hogy az adott ország mennyire tartja be azokat.

Ma elsösorban a közlekedésben, szolgáltatásban dolgozók s kisebb részben az oktatásban és egészségügyben dolgozók alkotják a LIGA meghatározó ágazatait, de teret nyert a konföderáció a hagyományos iparágakban is, például a LIGA Vas és Fémipari Szövetsége országosan 22 tagszervezettel számol. A LIGA kezdettöl fogva a tárgyalások, a konfliktusok békés megoldása mellett szállt síkra. Ugyanakkor a létszámukhoz képest a legtöbb sztrájkot éppen a LIGA tagszervezetek szervezték a kilencvenes években.

A LIGA több politikust nevelt ki, bár programjában mindig is hangsúlyozta a pártoktól való függetlenséget, és pártokkal soha nem írt alá közös szerzödést. A szervezet a kilencvenes évek közepétöl pedig – több válság, és néhány vezetö (ma befolyásos politikus) kiválása után – stabilizálódott, és teljes erejével a munkavállalói érdekek képviseletéért harcol.

A LIGA fö feladatának a munkavállalói érdekek országos szintû megjelenítését és hiteles képviseletét tartja, fellép a munkavállalók jövedelmi helyzetének javításáért, a foglalkoztatás-biztonság és a munkakörülmények színvonalának emeléséért, a munka világára vonatkozó törvények és jogszabályok kedvezöbbé tételéért, valamint a modern demokráciákban megszokott munkaügyi kapcsolatok rendszerének kialakításáért, megszilárdításáért és folyamatos fejlesztéséért. Mindennek fö terepe az Országos Érdekegyeztetö Tanács és szakbizottságai, ahol szakmai tárgyalások folyhatnak a munkajog, a bér, a foglalkoztatás, a szakképzés, a felnöttképzés, az informatika stb. témákról. De fontos megemlíteni a hosszú távú stratégiai kérdésekröl eszmét cserélö Gazdasági és Szociális Tanácsot is. Másodsorban a Megyei Munkaügyi Tanácsok munkájában vesz részt, s így dönt a decentralizált aktív munkaeröpiaci eszközökröl, a különbözö támogatásokról és fejlesztésekröl.

A LIGA a helyi szakszervezetek életét is aktívan segíti, tavaly közel 40 oktatást szervezett ágazatai és tagszervezetei számára, több demonstrációt támogatott, és megalakulása óta több tucat kiadványt adott ki, melyek közül a legújabb sorozatként jegyzett Szakszervezeti Kiskönyvtár a 10. füzetét jelentette meg. A LIGA rendszeres konferenciákat, találkozókat is szervez, hogy tagszervezetei számára biztosítsa a személyes kontaktust egy-egy terület legismertebb szakértöjével.