Bús, borongós hangulatú Ady Endre: Párizsban járt az ösz címû verse. Bús, borongós, mégis adysan frivol – egy könnyû kaland az elmúlással. Tudjuk, hogy jön, tudjuk, hogy megkerülhetetlen, de még felesleges komolyan foglalkozni vele. A Hosz Nyugállományú tagozatának elsö Idösek Napi rendezvényén a fellépést honorárium nélkül vállaló Dunai Tamás színmûvész sem véletlenül ezzel a verssel köszöntötte a mintegy kétszáz résztvevöt.
Azt sugallta: az élet még számtalan csodálatos élményt, meglepetést tartogat számukra. S valóban: maga a rendezvény is az volt, hiszen mint Kása László, a Nyugállományú tagozat elnöke köszöntöjében elmondta, a közös ünneplés, a közös emlékek összehozzák az egykori bajtársakat.
– Ma, amikor az Idösek Világhónapja alkalmából az elsö közös ünnepen jelen vagyunk, gondoljunk a távolmaradókra is. Azokra a nyugdíjasokra, akiknek ugyanúgy a nyugalom, a biztonság a legfontosabb, mint nekünk.
A Zách utcai objektumban Wapplerné Balogh Ágnes jogi helyettes államtitkár a Honvédelmi Minisztérium vezetöinek köszöntöjét tolmácsolta. Felidézte azokat a korokat, azokat a társadalmi formációkat, melyekben az öregek tudása, tapasztalata fontos volt a szûkebb vagy tágabb környezet számára. Mint mondta, Churchill, Bem apó vagy Kutuzov öregkorukban is legendás vezetök voltak – példájuk eröt adhat a nyugdíjas katonáknak is. Tolmácsolta az aktívak tiszteletét is, s hangsúlyozta: a honvédséghez való kötödés nem szûnik meg a nyugállományba helyezéssel.
– Önök néhány évtizeddel ezelött esküvel kötelezték magukat a haza szolgálatára, s birtokosai a nemzedékröl-nemzedékre öröklödö katonai erénynek. Önfeláldozó hazaszeretetük, szakmai tudásuk, a természeti katasztrófák idején tanúsított önzetlen tettrekészségük megmarad a nemzet emlékezetében. Biztosíthatom önöket, hogy a tárca vezetése a mai napon is katonaként tartja számon a nyugdíjasokat, s figyelembe veszi igényeiket.
A rendezvényen több házaspár is megjelent, s mint elmondták, mindig szívesen jönnek a Honvédszakszervezet vagy a Nyugdíjas tagozat által szervezett eseményekre. Kovács István és neje korábban a fövárosi hadkiegészítö parancsnokságon dolgozott, s lassan már egy évtizede élvezik a nyugdíjas életet. Mindketten a Hosz tagjai voltak aktív korukban is, s most nem történhet olyan esemény, nem jöhet össze havonta úgy a nyugdíjas klub, hogy ne keresnék a régi kollégákkal a találkozás lehetöségét.
– Remek ötlet volt az Idösek Napi rendezvény megszervezése, s kitûnö volt a program, csakúgy, mint néhány héttel korábban a családi napon, vagy éppen a mogyoródi Aquaparkban.
Elismerö szavakból késöbb sem volt hiány, hiszen sokan keresték Kása László tagozati elnök kezét, hogy megszorítsák, hogy megköszönjék neki áldozatos munkáját.
A kitûnö hangulathoz hozzájárult Horváth Gyula prímás cigányzenekara is – a briliáns tudás mellé ezúttal még igazi színpadi show is járult. Méltó partnerük volt Gránát Zsuzsa nótaénekes, aki gyakran részesülhetett abban az örömben, hogy kétszáz fös vokál segítette a jobb hangzást.
A program közös ebéddel zárult, melyen Mészáros Géza, a Hosz elnöke mondott pohárköszöntöt:
– Kissé meghatódottan állok önök elött, csakúgy, mint fiatal katonatiszt koromban, amikor elöször találkozhattam élö legendákkal. A Honvédszakszervezet nevében ígérhetem, hogy nemcsak egy hónapban és nem csak egy napon fogunk gondolni önökre, az idösebbekre, hiszen csak így várhatjuk el, hogy velünk is hasonlóan bánjon majd a fiatalabb nemzedék. A katonák érdekvédelmi szervezete és személy szerint én is maximálisan igyekszünk segíteni önöknek – szeretnénk a bánatukat enyhíteni, s az örömükben osztozni.