Fókuszban a rekonverzió

A referátumok között Erdélyi Lajos dandártábornok az MH önkéntes haderővé történő átalakulását tekintette át. A HM humánpolitikai főosztályvezetője – egyebek között – elmondta: radikális változás történt a Magyar Honvédség életében, amióta kormánydöntés fogalmazza meg, hogy 2006. december 31-ig mintegy 29 ezerre, míg 2008. december 31-ig mintegy 27 ezerre kell csökkenteni a Magyar Honvédség létszámát. A főosztályvezető előadásában beszélt még az új helyzet jellemzőiről is. A védelmi felülvizsgálat célja - mondta - a sokoldalú, rugalmas haderő rendszerbe állítása, a speciális képességek megtalálása és alkalmazása volt. Erdélyi Lajos hozzátette: a haderő-átalakítás fordulópontja egy országgyülési döntés; illetve a tízéves tervezési rendszer belépése volt. Komoly viták előzték meg az önkéntes haderő bevezetésének időpontját. Egyrészt egy politikai vita, másrészt egy szakmai vita is lezajlott. A HM amellett érvelt, hogy mielőbb létre kell hozni a professzionális haderőt. A személyi állomány biztosítása hosszú ideig létszámhiányos volt, de tudni kell, hogy a komolyabb NATO tapasztalatokkal rendelkező országokban is nehéz a legénységi és tiszthelyettesi állomány megfelelő utánpótlását biztosítani. A jelenlegi tapasztalatok szerint az önkéntes haderő jól müködik, a humánerőforrás biztosított, valamennyi haderőnem képességei alkalmazhatók, a döntés tehát jól befolyásolta a folyamatokat - fejezte be gondolatait Erdélyi dandártábornok.        

,,Humán konverzió” Magyarországon címü nemzetközi tanácskozásra, az MH számára megfogalmazott ajánlások megvalósulására utalt vissza dr. Krizbai János ezredes előadása. A HM helyettes humánpolitikai főosztályvezetője kijelentette: ma már nehéz a váltás, a foglalkozási mobilitás, ezért is rendkívül fontos a viszonylag zárt világból, a Magyar Honvédségből jól visszailleszteni a civil világba a munkavállalókat. Hangsúlyváltás történt, mely az átalakítási folyamathoz kapcsolódik; mindig lesz ugyanis olyan réteg, amelyet vissza kell irányítani a munkaerőpiacra. A munkaerőpiac részeként kell gondolkodni, melyben kétoldalú és nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a civil felvevő piaccal- mondta Krizbai ezredes.  

Sásik László ny. ezredes az önkéntes haderővé vált Magyar Honvédség rekonverziós szükségleteiről és az új kihívásokról tartott előadást. Ezt követően a munkaügyi szervek lehetőségei az MH rekonverziós feladatainak támogatásában címmel Fazekas József tartott korreferátumot. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője – egyebek mellett – elmondta: amellett, hogy a haderő-átalakítás jelenleg is zajlik, piaci viszonyok alakultak ki, de a gazdaság szükséglete is komolyan átalakult. Rendkívül fontos a ,,munkanélküli-képzés" megállítása érdekében a szakképzési rendszer áttekintése, valamint a munkaerő-igény pontos megfogalmazása - tette hozzá a főosztályvezető-helyettes.

Az eredményes rekonverzió feltételeiről, az eddigi szentesi tapasztalatokról és lehetőségekről, valamint az előttük álló feladatokról Fekete Imre főtörzszászlós beszélt. A szentesi vezénylő zászlós szerint a szerződéses tiszthelyettesi és legénységi állományról - a Szentesen kiadott kérdőívek feldolgozása után - kiderült, hogy lehetőség szerint egyénre szabott rekonverzióra van szükségük, melynek fontos kritériuma lehet, hogy ismerje el a letöltött szolgálati időt. 

Vaderna János alezredes, az MH győri légvédelmi rakétadandár logisztikai zászlóaljparancsnoka hozzászólásában kiemelte: Győrött volt olyan időszak, amikor a feltöltési korlátozások és a felvétel leállítása miatt többen több hónapja várakoztak. A zászlóaljparancsnok szerint a reális tájékoztatás nagyon fontos, hiszen a beosztásba helyezés után, már a megtartás válik a legfontosabb céllá. Tipikus motívum: a vonzó pálya, a biztos munkalehetőség, az elfogadható illetmény mellett a kedvező juttatási rendszer is. A kiválás sajátos jellemzője az olyan gépjármüvezetők eltávozása, akik a jogosítványukat is a Magyar Honvédségnél szerezték.  

Mészáros Géza Hosz elnök hozzászólásában elmondta: az érdekvédelmi szervezeteknek foglakozni kell a munkavállalók visszaintegrálásával. Különös szervezet a Magyar Honvédség, hiszen a szervezet a maga képére formálja az embert. Így az ember, a katona hajlamos megszokni az MH gondoskodását, ám a valós igényeket mindig pontosan kell(ene) megfogalmazni. Az élethelyzet rögzítése után, az egyéni elképzelésekkel találkozó érdekeket kell megjeleníteni. ,,Utánnyúlást”, vagyis egy olyan támogató rendszert kell kiépíteni, mely a veszteségeket kárpótolja - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Gyuris Mihály, az MH Szociálpolitikai Közalapítvány kuratóriumi titkára szerint szórt igények jelentkeznek, a gátló tényezők pedig nem engedik az egyéni igények megjelenítését. A Magyar Honvédségben zajló felkészítő és kiképző munka hatékonyságáról, az intézményhálózat lehetőségeiről, valamint a fejlesztés igényeiről prof. dr. Harai Dénes ezredes, a ZMNE rektorhelyettese beszélt. Szerinte a tanulás ma már létfeltétellé vált. A gazdaság pragmatikus irányba történő elmozdulása a katonák alapvető képességeit, a szervezőkészséget, a fegyelem és a rend szeretetét jól artikulálják. A régebbi képzéseket be kell azonosítani, az új akkreditációs tevékenységeket pedig az igényeknek megfelelően kell alakítani. Az informatika és a nyelvismeret mellett a mobilitási képesség a modern kor legnagyobb kihívása, elvárása. A munkaerő-piac üzenete: ,,Nincs munkád? Ez a Te hibád!" A tanulási folyamat során nem szabad az optimálisnál nagyobb veszteséget szenvedni - mondta. 

Czimmer István László ny. dandártábornok, minisztériumi főtanácsadó szerint a visszaillesztés javítása a belépéskor kezdődik meg. A korszerü, államilag elismert és garantált végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező katonák kerültek, kerülnek ki a munkaerő-piacra - mondta. Hozzászólásában Czimmer István László elmondta még, hogy a haderőben eltöltött hosszabb-rövidebb időszak alatt végig a felkészítés, az átképzés folyik, csupán a kompetencia hiányzik. Valamennyi hozzáadott érték, az MH által kiadott képesítés jól hasznosítható a civil szférában, az új szakképzési struktúra, a vizsgakövetelményeknek történő megfelelés mind-mind ezeket támogatják. A referátumok és a korreferátumok utáni vitát Angyal István ezredes vezette. A hozzászólók között Erdős László ny. ezredes, a BEOSZ ügyvezető elnöke megfogalmazta: szükséges volna a haderőnemeken belüli állásbörzéket szervezni. Takács Ferenc ny. ezredes szerint a hatékony információáramlás, a katonával történő tervezett és folyamatos foglalkozás lehet a rekonverzió ismérve. Kosaras László ezredes elmondta: az emberekkel való foglalkozás terén - a belépéstől kezdve maximálisan tíz éven keresztül - az egyszerüségre való törekvés, az állandó őszinteség, illetve a lehetőség folyamatos biztosítása legyen az irányadó. Dr. Koós Anna, a BHKKA elnöke szerint az egyéni felelősség kérdése, az állami és a nem állami szervezetek, Alapítványok együttmüködése igazán fontos.       

Jól növelte a tanácskozás színvonalát és sikerét a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központ Alapítvány (BHKKA) munkában történő részvétele. A BHKKA volt az, amely 1996-ban az első, a témában tartott konferencia szervezését felvállalta és ajánlásokat dolgozott ki a tíz évvel ezelőtti feladatok megoldására. A konferenciát - mint elhangzott - a közös gondolkodás egy állomásának tekinthető. Megtudtuk, hogy a ZMNE szociológus szakemberei a közeljövőben két vizsgálatot végeznek el a nyugállományúak, valamint a felső korhatár előtt kiváltak körében. A vizsgálatok e téren is hozhatnak új tapasztalatokat, melyek feldolgozása lehet a megoldás-keresés következő állomása.