Rekonverziós feladatok a Magyar Honvédségben - az önkéntes haderõvé válás után címmel rendezett konferenciát a „Katonák a Törvényességért és a Jogbiztonságért” (Katonákért) Közhasznú Alapítvány és a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány (BHKKA). Gödön, a HM ReCreatív Kht. üdülõjében – december 6-án – megtartott eseményen elhangzott: a politikai és szakmai döntés jól befolyásolta a folyamatokat, a jelenlegi tapasztalatok szerint az önkéntes haderõ jól mûködik, a humánerõforrás biztosított, valamennyi haderõnem képességei jól alkalmazhatóak.Nemzetközi tapasztalatok támasztják alá, hogy a minõségi munkaerõ, életének legaktívabb szakaszában nem kötelezi el magát a katonai pálya iránt, ha – a szolgálat alatt biztosított javadalmazáson túl – a honvédségben nem szerez olyan képzettséget, képességet, gyakorlatot, amely további (polgári) életpályáján nagyobb foglalkoztatási biztonságot garantál, vagyis munkaerejének értékét, értékesíthetõségét növeli – mondta megnyitójában Szekeres István ny. dandártábornok, a „Katonákért” Alapítvány kuratóriumi elnöke.A referátumok között Erdélyi Lajos dandártábornok az MH önkéntes haderõvé történõ átalakulását tekintette át. A HM humánpolitikai fõosztályvezetõje – egyebek között – elmondta: radikális változás történt a Magyar Honvédség életében, amióta kormánydöntés fogalmazza meg, hogy 2006. december 31-ig mintegy 29 ezerre, míg 2008. december 31-ig mintegy 27 ezerre kell csökkenteni a Magyar Honvédség létszámát. A fõosztályvezetõ elõadásában beszélt még az új helyzet jellemzõirõl is. A jelenlegi tapasztalatok szerint az önkéntes haderõ jól mûködik, a humánerõforrás biztosított, valamennyi haderõnem képességei alkalmazhatók, a döntés tehát jól befolyásolta a folyamatokat – fejezte be gondolatait Erdélyi dandártábornok.A humán konverzió Magyarországon címû nemzetközi tanácskozásra, az MH számára megfogalmazott ajánlások megvalósulására utalt vissza dr. Krizbai János ezredes elõadása. A HM helyettes humánpolitikai fõosztályvezetõje kijelentette: ma már nehéz a váltás, a foglalkozási mobilitás, ezért is rendkívül fontos a viszonylag zárt világból, a Magyar Honvédségbõl jól visszailleszteni a civil világba a munkavállalókat.Sásik László ny. ezredes az önkéntes haderõvé vált Magyar Honvédség rekonverziós szükségleteirõl és az új kihívásokról tartott elõadást. Ezt követõen A munkaügyi szervek lehetõségei az MH rekonverziós feladatainak támogatásában címmel Fazekas József tartott korreferátumot. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fõosztályvezetõje elmondta: amellett, hogy a haderõ-átalakítás jelenleg is zajlik, piaci viszonyok alakultak ki, de a gazdaság szükséglete is komolyan átalakult. Rendkívül fontos a „munkanélküli-képzés” megállítása érdekében a szakképzési rendszer áttekintése, valamint a munkaerõ-igény pontos megfogalmazása - tette hozzá a fõosztályvezetõ-helyettes.Az eredményes rekonverzió feltételeirõl, az eddigi szentesi tapasztalatokról és lehetõségekrõl, valamint az elõttük álló feladatokról Fekete Imre fõtörzszászlós beszélt. A szentesi vezénylõ zászlós szerint a szerzõdéses tiszthelyettesi és legénységi állományról – a Szentesen kiadott kérdõívek feldolgozása után – kiderült, hogy lehetõség szerint egyénre szabott rekonverzióra van szükség, melynek fontos kritériuma lehet, hogy ismerje el a letöltött szolgálati idõt.Vaderna János alezredes, az MH gyõri légvédelmi rakétadandár logisztikai zászlóaljparancsnoka hozzászólásában kiemelte: Gyõrött volt olyan idõszak, amikor a feltöltési korlátozások és a felvétel leállítása miatt többen több hónapja várakoztak. A zászlóaljparancsnok szerint a reális tájékoztatás nagyon fontos, hiszen a beosztásba helyezés után már a megtartás válik a legfontosabb céllá.Mészáros Géza Hosz elnök hozzászólásában elmondta: az érdekvédelmi szervezeteknek foglalkozni kell a munkavállalók visszaintegrálásával. Különös szervezet a Magyar Honvédség, hiszen a szervezet a maga képére formálja az embert. Így az ember, a katona hajlamos megszokni az MH gondoskodását, ám a valós igényeket mindig pontosan kell(ene) megfogalmazni. Az élethelyzet rögzítése után, az egyéni elképzelésekkel találkozó érdekeket kell megjeleníteni. „Utánnyúlást”, vagyis egy olyan támogató rendszert kell kiépíteni, mely a veszteseket kárpótolja - tette hozzá a szakszervezeti vezetõ.Gyuris Mihály, az MH Szociálpolitikai Közalapítvány kuratóriumi titkára szerint szórt igények jelentkeznek, a gátló tényezõk pedig nem engedik az egyéni igények megjelenítését. A Magyar Honvédségben zajló felkészítõ és kiképzõ munka hatékonyságáról, az intézményhálózat lehetõségeirõl, valamint a fejlesztés igényeirõl prof. dr. Harai Dénes ezredes, a ZMNE rektorhelyettese beszélt. Szerinte a tanulás ma már létfeltétellé vált. A gazdaság pragmatikus irányba történõ elmozdulása a katonák alapvetõ képességeit, a szervezõkészséget, a fegyelem és a rend szeretetét jól artikulálják. Czimmer István László ny. dandártábornok, minisztériumi fõtanácsadó szerint a visszaillesztés javítása a belépéskor kezdõdik meg. Korszerû, államilag elismert és garantált végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezõ katonák kerültek, kerülnek ki a munkaerõ-piacra - mondta. Hozzászólásában Czimmer István László elmondta még, hogy a haderõben eltöltött hosszabb-rövidebb idõszak alatt végig a felkészítés, az átképzés folyik, csupán a kompetencia hiányzik. Valamennyi hozzáadott érték, az MH által kiadott képesítés jól hasznosítható a civil szférában, az új szakképzési struktúra, a vizsgakövetelményeknek történõ megfelelés mind-mind ezeket támogatják. A referátumok és a korreferátumok utáni vitát Angyal István ezredes vezette. A hozzászólók között Erdõs László ny. ezredes, a BEOSZ ügyvezetõ elnöke megfogalmazta: szükséges volna a haderõnemeken belül állásbörzéket szervezni. Takács Ferenc ny. ezredes szerint a hatékony információáramlás, a katonával történõ tervezett és folyamatos foglalkozás lehet a rekonverzió ismérve. Kosaras László ezredes elmondta: az emberekkel való foglalkozás terén - a belépéstõl kezdve maximálisan tíz éven keresztül - az egyszerûségre való törekvés, az állandó õszinteség, illetve a lehetõség folyamatos biztosítása legyen az irányadó. Dr. Koós Anna, a BHKKA elnöke szerint az egyéni felelõsség kérdése, az állami és a nem állami szervezetek, alapítványok együttmûködése igazán fontos.Jól növelte a tanácskozás színvonalát és sikerét a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központ Alapítvány (BHKKA) munkában történõ részvétele. A BHKKA volt az, amely 1996-ban az elsõ, a témában tartott konferencia szervezését felvállalta és ajánlásokat dolgozott ki a tíz évvel ezelõtti feladatok megoldására. A konferencia - mint elhangzott - a közös gondolkodás egy állomásának tekinthetõ. Megtudtuk, hogy a ZMNE szociológus szakemberei a közeljövõben két vizsgálatot végeznek el a nyugállományúak, valamint a felsõ korhatár elõtt kiváltak körében. A vizsgálatok e téren is hozhatnak új tapasztalatokat, melyek feldolgozása lehet a megoldás-keresés következõ állomása.
